„Bon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a {{CitLib hibás paramétereinek javítása, apróbb javítások |
||
1. sor:
{{Tibeti buddhizmus}}
[[Image:Narshi_Gonpa_Ngawa_Sichuan_China.jpg|thumb|250px| Bonpa kolostor
A '''bon''' vagy '''bön''' ([[Tibeti írás|tibeti]]: བོན་, [[Wylie-féle transzliteráció|Wylie]]: bon [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]:[pʰø̃̀(n)]) [[Tibet]] ősi hitrendszere, amelyben a népi vallásosság [[animizmus|animista]] és [[sámánizmus|sámánisztikus]] hagyományai keverednek [[irán]]i [[Zoroasztrizmus|zoroasztránus]] elemekkel, [[hinduizmus|hindu]] ([[saivizmus|saiva]]) és a 7. századtól [[Buddhizmus|buddhista]] hitvilággal, amellyel versenyezve, annak egyes elemeit magába olvasztva tételes vallássá alakult a tibeti régióban. A buddhista tanok második, 11. századi tibeti terjesztése után nyert szervezett formát. Az ősi bon – amelyről írásos források hiányában meglehetősen keveset tudunk – és a mai bon között csak felszínes folyamatosság mutatható ki. A bon jelenlegi megnyilvánulási formáit az [[India|Indiából]] beáramló [[mahájána|mahájána buddhizmus]] alakította a legnagyobb mértékben. A követőjét ''bönpo'' néven nevezik.<ref>Buddhista lexikon, Trivium Kiadó</ref>
7. sor:
A vallásról az írásos forrásokat a buddhista szerzetesek állították elő, akik próbálták a tibeti történelemben annak jelentőségét csökkenteni. Eredeti neve a ''Gcug'', a bon nevet is a 11. századi buddhista szerzetesek adták a vallásnak, a lámaizmus terminológiáját és intézményeit is ekkor vette át (módosított bon, ''agyur bon'').<ref>{{opcit |n=Mircea Eliade |c= |k= |f= |o=750}}</ref> A bon szó jelentése: istenigézés varázsigék kántálásával.
Papjai a bonpók, akik különböző rituális feladatokra szakosodtak, például démonűzés, áldozati szertartások bemutatása, de a papság a 9. század előtt nem alkotott egységes szervezeti formát. Számtalan kifinomult eszközt használtak, például állványzatot a démonok fogságba ejtésére, illetve sámándobot azok elűzésére. Sajátos jelvényük a pamutturbán. Szertartás-szakértőik egyik feladata az uralkodók őrzése és megrontásuk megakadályozása, de jelentős szerepük volt a holtak lelkének ápolásában, hitük szerint ugyanis a bonpók vezették át a holtak lelkét a túlvilágra, így képesek voltak később is megidézni őket.
A bon jelentős korszaka, felvirágzása ''Triszongdecen'' király uralkodására esik a 8. század második felében. A tibeti történeti források szerint a király a buddhizmus legfőbb támogatója volt, és az egymás mellett létező és vetélkedő buddhizmus és bon ősi iratok fordítására kolostorokat alapított. A bönpok zsangzsung (kínai) nyelvből, a buddhisták szanszkritból fordították szent szövegeiket, néha egymás munkáiba besegítve. Ilyen körülmények között szükségszerűen befolyással voltak egymásra is.<ref>{{cite web |url=http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.vallasok/index.asp_id=26.html |title=Bön |author= |accessdate=2013-10-30 |publisher=ELTE BTK |work=btk.elte.hu}}</ref>
A bonpo kommentátorok, főleg a 12. század után a vallás eredetmondáit is kidolgozták, így annak központi alakja ''bon Senrab ni bo'' (a „kiváló ember”) volt, akinek életrajzához [[Gautama Sziddhártha|Sakjamúni Buddha]] (a történelmi Buddha) illetve a tibeti Buddhista kánon első mestere [[Padmaszambhava]] élete szolgált mintaképül. Iránban született meg, majd számtalan démont legyőzve meghonosította a bon vallást Tibetben és [[Kína|Kínában]], majd Buddhához hasonlóan elérte a [[nirvána|nirvánát]].
16. sor:
==A tan==
A bon vallási lényege a [[buddhizmus]]hoz hasonlít, amennyiben gyakorlatának értelme a [[szanszára|szanszárából]], a létforgatagból való kilépés, a felébredettség, [[buddhaság]] elérése. Kétlényegű legfőbb istenséggel rendelkezik, akit a női aspektusú ''Küntuszangmo'' és a férfi aspektusú ''Küntuszangpo'' (a.m. tökéletesség) egyaránt jellemez. 360, valószínűleg a holdév napjaival párhuzamba állítható egyéb istenei vannak (''gekö''), de a tudománynak, művészetnek, a négy [[Alapelemek|alapelem]]nek (föld, víz, ég, tűz) is istenei léteznek.
Fejlődésének három fő szakaszát különböztetik meg:
# ''Dzölbön'': ahol a [[mágia]] erejét használják a rontások elűzésére. Samanista vonásokat tartalmaz, irodalma még nem létezik.
# ''Tyarbön'' vagy ''durbön'': temetési rituálék korszaka, a [[Bardo tödol|Tibeti halottaskönyv]] (''Bardo tödol'') keletkezésének időszaka. Egyúttal kialakulnak a vallás elméleti alapjai;
# ''Gyurbön'': a buddhista tanítások beolvasztása a bon hagyományokba, irodalma már jelentős.
Kilenc ún. „kocsira” (''„jána”'') tagolódik, amelyet A bon kilenc útjának neveznek (''Tegpa Rimgü Bön'' ''/Thegpa Rimgu'i Bon/'')
31. sor:
# A látható világ útja: a természet, és a létezők (entitások eredete)
# A képzetek útja: kedvezőtlen hatások ártalmatlanítása
# A létezés útja: [[Bardo tödol#
# Az erények követésének útja, útmutatás, hogyan kövessük ezt az utat
# A szerzetesség útja: a szerzetesi fegyelem szabályai
# A tiszta hang útja: magasabb rendű [[Tantra|tantrikus]] gyakorlatok, rituálék varázsigék és a [[mandala]]
# Ősi tanok: gyakorlati és viselkedésbeli kérdések, a három idő tudása
# A legfelsőbb út: a [[dzogcsen]] azaz a ''Nagy tökéletesség'' elérése.
Háromszintű meditációs technikát tanít, az első szinten a tudat szétszórtságát szünteti meg és a koncentrációt erősíti, a másodikban a lélekben megjelenik a megszabadulás, a harmadik és legfelső szint az, amikor a meditáló tudata magába olvasztja a tér minden aspektusát, a tisztátalanság tudássá válik, így létrejön a „tökéletes tisztaság” állapota.
Eredetmondájukban hindu és buddhista tanok keverednek, így például a végtelen semmiből kiemelkedő lét a fényes atyai és sötét anyai princípiumot alkotta meg, a hideg és jég kialakulása után a tükörszerű tó tojássá alakult, amelyből két madár kelt ki, a Gazdag Ragyogás, és a Megfáradt Sötétség. Egyesülésük három tojást eredményezett, a fehér színűből istenek keltek ki, a feketéből az ember, a pöttyösből az ima, ami megteremti a kapcsolatot a két létező között.
Írott hagyományaik többsége a [[Kandzsúr]] és [[Tandzsúr]] mellett ún. ''term''a, azaz egykoron elveszett, de jeles mesterek által később megtalált könyv, így rendkívüli tisztelettel viseltetnek irántuk.
48. sor:
==Források==
* {{cite book|author= |editor=Görföl Tibor, Máté Tóth András |title=Világvallások – Akadémiai lexikon|year=2009|publisher=Akadémiai |language= |location=Budapest |isbn=978-963-05-8708-2 |pages=168 |quote=}}
*{{Citlib|szerző=Mircea Eliade|szerző2=|cím=Vallási hiedelmek és eszmék története|alcím=|hely=Budapest|kiadó=Osiris|év=2006|isbn=9633898056|url=|oldal=750
*{{cite web |url=http://www.sacred-texts.com/bud/tib/orgibon1.htm |title=A SHORT HISTORICAL OUTLINE OF THE BON RELIGION |author= |accessdate=2013-10-31 |publisher=Internet Sacred Text Archive |work=Tibetan Buddhism Archives}}
{{Buddhizmussal kapcsolatos témák}}
{{Portál|Tibet}}
[[Kategória:A tibeti buddhizmus iskolái]]
[[Kategória:Dzogcsen]]
| |||