„Esztergom története” változatai közötti eltérés

A magyarok [[900|900-ban]] foglalták a el a területet, a [[Tarján (törzs)|Tarján]] és Kürt-Gyarmat törzs szálltak meg itt. A [[960-as évek]]ben [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] új, állandó székhelyének [[Esztergom]]ot választotta meg. A város a [[10. század|10]].–[[11. század]]ban vált [[Székesfehérvár]]ral szemben országos központtá.<ref>Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)</ref> Ezen a helyen, ahol ''„a Duna sok vidék gazdagságát hordja össze”,'' építette fel a korábbi [[Római Birodalom|római]] erőd alapjaira hegyi kővárát, hozzá a lakótornyot, Szent István vértanú templomát [[972|972-ben]]. A vár alatt létesült az az iparos- és kereskedőtelep, amely egyben a [[Duna]] hajóforgalmának vámolóhelyéül is szolgált. A [[középkor]]ban a város lakossága elérte a tízezer főt, ami az [[európa]]i nagyvárosok közé emelte a királyi és érseki székhelyet. Géza az Esztergomot metsző észak–déli útról kiindulva hajtotta uralma alá a nyugati és keleti országrészeket. Egyes feltételezések szerint itt születhetett a város [[972|972-es]] megalapítása után [[975]] körül Vajk, azaz [[I. István magyar király|Szent István király]], akit itt is keresztelhettek meg. Bár hercegi székét [[Nyitra (település)|Nyitrán]] tartotta, apja halála után Esztergomba hívatta össze a főembereket és a vitézeket, és maga is ide vonult seregével [[Koppány vezér|Koppány]] támadásának hírére. Az itt jelenlévő hívei jelenlétében nagyfejedelemmé tétette magát. A Koppány-féle lázadás leverése után az esztergomi fejedelmi székhelyen tűzette ki Koppány egyes testrészeit.