„Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
a elgépelés |
||
2. sor:
A [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-rendszer]]ben (1919–1944) tartott magyarországi országgyűlési választások (korabeli hivatalos elnevezésén ''nemzetgyűlési választások'') részben nyílt, részben titkos rendszerben zajlottak, közös jellemzőjük pedig a választójog folyamatos változtatása volt a szélsőséges (elsősorban szélsőjobboldali, [[faji megkülönböztetés|fajvédő]]) pártok, elemek kiszorítása érdekében. Ennek folyamányaként az összes választást az [[Egységes Párt]], illetve annak utódjai ([[Nemzeti Egység Pártja]] 1932-1938 között, majd [[Magyar Élet Pártja]]) nyerték.
A Horthy-rendszert megelőző [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] választási törvénye a lakosság 57%-ának adott szavazójogot, számos túlkapása ellenére komoly előrelépés volt egy demokratikusabb választási rendszer elterjesztése felé. Minden 18. életévét betöltött állampolgár választhatott, nemre való tekintet nélkül. Tehát ekkor szavazhattak először a nők, a 18 és 24 év közöttiek, az ipari- és agrárproletariátus nagy része. A Tanácsköztársaság bukását követően ismét szigorodott a választójogi törvény. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, valamint a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez mintegy 750 ezer fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Részben visszahozták a nyílt választást: a választás csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. Az 1925. évi XXVI. törvény, és főként az azt
== Az 1920-as választások ==
|