„IV. Henrik francia király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A francia királyi korona megszerzése: Ravaillac nem volt szerzetes |
|||
69. sor:
[[1594]]. [[február 27.|február 27-én]] koronázták királlyá, a [[Notre-Dame-székesegyház (Chartres)|chartres-i székesegyházban]]. 1595-ben hadat üzent a [[Katolikus Liga (1576)|Katolikus Ligát]] katonailag is támogató Spanyolországnak. A több frontos háborúban nagy nehézségek árán, de győzelmeket aratott. [[1598]]. [[április 13.|április 13-án]] kiadta a [[nantes-i ediktum]]ot, amely megszüntette a hugenották üldözését. Így megerősödött helyzetében kötötte meg két héttel később, [[május 2.|május 2-án]] az idős [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp spanyol királlyal]] a [[vervins-i béke]]szerződést, amelyben Fülöpöt lemondatta francia trónigényétől, és visszaszerezte tőle az elfoglalt [[Pikárdia|Pikárdiát]].
Henriket kedvelték az alattvalói, és a franciák még ma is mint ''„jó királyra”'' emlékeznek rá. Egy anekdota szerint azt kívánta népének, hogy vasárnap minden francia fazekában egy [[Házityúk|tyúk]] főjön. Népszerűsége ellenére elődjéhez, [[III. Henrik francia király|III. (Valois) Henrikhez]] hasonlóan ő is [[merénylet]] áldozata lett. Egy fanatikus katolikus
== Házasságai, utódai ==
|