Wikipédia

„Zsitkovszky Béla” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kiegészítés
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a HTTPS protokollcsre (WP:BÜ), apróbb javítások
39. sor:
A [[Felvidék]]en született jómódú, „előkelőnek mondott” családban.{{h|Molnár 1961|o=115}} Apja Zsitkovszky Zsigmond [[Óra (eszköz)|órásmester]], anyja Volejnszki Auguszta. A [[fényképezés]] alapjait [[Divald Károly]]tól tanulta, akinek lányát, Irént vette feleségül, miután önálló mester lett.{{h|Kőháti 2008}}{{jegyzet|Lányuk, ''Irén Valéria Borbála'' keresztelőjére 1984. június 7-én került sor Miskolcon.[https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:23MB-ZKM ].}} Szakmai tudását később [[Bécs]]ben gyarapította, ahol megismerkedett a világban folyó klasszikus mozgásábrázolási módszerekkel. Hazatérve, sikerrel ismételte meg [[Eadweard Muybridge]] híres, [[A mozgó ló: Sallie Gardner|egy ló mozgását képek sorozatával bemutató]] kísérletét, majd a mozgásfázisokat külön-külön rögzítve egy [[velocipéd|őskerékpáron]] haladó ember mozgását jelenítette meg.{{h|Kőháti 2008}}
 
Az időközben [[Miskolc]]ra költözött fotográfus [[1892]]-ben kért engedélyt önálló [[fényképészeti stúdió]] és [[laboratórium]] nyitására, ahol nem csak saját képeket készített, hanem mások különféle technikával fotózott felvételeit is előhívta, nagyította és másolta, negatív vagy pozitív kidolgozásban.{{jegyzet|„Kép-nagyító és fényképészeti műterme” Miskolc, Széchenyi utca 45. szám alatt működött.}} Ez idő tájt ő maga szerkesztette és írta a „Szakfényképészek Közlönyét".{{jegyzet|A folyóirat kiadóhivatala Zsitkovszky miskolci címére volt bejelentve. A fényképész egyéb irányú elfoglaltsága miatt akadozva megjelenő lap előfizetési felhívásait a ''[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]'' is közölte. Lásd: {{CitPer|szerző= |cím=„Szakfényképészek Közlönye" |alcím= |periodika=Vasárnapi Ujság |év=1895 |hónap=december |nap=1 |évfolyam=42 |szám=48 |pag=802 |egyéb= |url= http://epa.oszk.hu/00000/00030/02179/pdf/02179.pdf |elér=017-02-09 |archívurl=httphttps://web.archive.org/web/20160304121322/http://epa.oszk.hu/00000/00030/02179/pdf/02179.pdf |archívdátum=2016-03-04}}}}
 
Az [[1896-os millenniumi ünnepségek]] idején már [[Budapest]]en dolgozott.{{jegyzet|A ''[httphttps://web.archive.org/web/20160512061730/http://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_budapesti_czim_es_lakasjegyzek/ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928]'' adatai szerint ''Zitkovszky Béla'' fővárosi lakhelyei: Budapest, VII. Rombach u. 3. (1900-1901), VIII. Rökk Szilárd u. 17. (1902-1905), VIII. Horánszky u. 8. (1905-1907), VI. Felsőerdősor 9. (1907-1915), IX. Mester u. 34. (1916), VIII. József krt. 46. (1922-1928).}} [[Matlekovits Sándor]] irányításával az ezredéves kiállítás [[optika]]i látványosságainak műszaki ügyeit intézte. A bemutatók során alaposan tanulmányozta a különféle mozgóképes rendszereket, különösen a [[Auguste és Louis Lumière|Lumière fivérek]] [[kinematográf]]ja keltette fel érdelődését, ami később alapul szolgált saját [[kamera|kamerája]] elkészítéséhez.{{h|Kőháti 1969|o=15}}{{h|Kőháti 2008}}
 
Titkára a Fényképészek Körének, amelynek szakmai és társadalmi rendezvényein aktívan részt vett.{{jegyzet|{{CitWeb |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_11_1899/?pg=369&layout=s&query=Zitkovszky |szerző= |cím=Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1899 (11. évfolyam) |alcím= |weblap=hungaricana.hu |hely=Budapest |kiadó=Franklin Társulat |dátum=1899 |elér=2017-02-11 |archívurl=httphttps://web.archive.org/web/20170211152037/https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_11_1899/?pg=369&layout=s&query=Zitkovszky |archívdátum=2017-02-11 |idézet=17. Fényképészek egyesülete. I Fényképészek köre. IV, Hemző-u. 5. — Elnök: Kiss József. — Alelnök: Hanelka Ernő. — Titkár: Zitkovszky Béla. — Pénztáros: Brunliuber Béla. — Háznagy: Belgram Lőrincz.}}}} Szakmai tekintélyét jelzi, hogy fénykép-kiállítások válogatói között található, előadásokat tartott a Körben, melyek megjelentek a szervezet hivatalos [[folyóirat]]ában, a Löwinger Mór által szerkesztett ''Magyar Fényképészek Lapjában'' (1897–1904). 1899-ben őt bízzák meg a lap szerkesztésével.{{h|Kőháti 2008}}
 
[[1899]] és [[1907]] között az [[Uránia Nemzeti Filmszínház|Uránia Tudományos Színházban]] dolgozott; annak emeletén rendezte be az első magyar filmlaboratóriumot, melynek azonban hivatalos neve nem volt. Személyzete három főből állt: Zsitkovszkyból, aki rendezett és az operatőri munkát is végezte, valamint két segítőtársából.{{h|Lajta 1961}} [[1901]]-ben [[Pekár Gyula]] ''A táncz'' című ismeretterjesztő darabjához illusztrációként saját szerkesztésű [[filmfelvevőgép]]pel rögzítette 24 tánc mozdulatait, elsőként készítve ezzel [[Magyarország]]on tudatosan rendezett [[film]]alkotást. Az [[1900-as évek]] elején számos [[filmhíradó|híradó-]] és riport-jellegű [[dokumentumfilm]]et készített. Nevéhez fűződik 1906-ban a [[II. Rákóczi Ferenc]] és [[bujdosó]] társai hamvainak hazaszállításáról és [[II. Rákóczi Ferenc újratemetése|újratemetéséről]], valamint az első magyarországi [[repülőgép]]-felszállásról, [[Louis Blériot]] [[Franciaország|francia]] pilóta [[1909]]. [[október 10.|október 10]]-i [[Rákos-mező|Rákos-mezei]] bemutatójáról készített filmriport.{{h|Zsitkovszky 1928|o=14}}
55. sor:
Amikor Korda Sándor 1915-ben megalapította a ''[[Mozihét (folyóirat)|Mozihét]]'' című filmlapot, a műszaki rovat vezetését rá bízta. Rendszeresen írt a különféle szaklapokba, s foglalkozott a fénykép és mozgókép technikájával, az operatőri tevékenységgel, a film jelenével és jövőjével. Nem látta mindenben világosan az optikai kifejező eszközök fejlődését, azonban a bennük rejlő lehetőségeket igen; ''A Mozihét'' 1916/17. számában így írt: ''„...az emberek otthon, lakásukban fogják nézni a heti aktualitásokat csakúgy, mint ma hallgatják az operaelőadást a Telefon Hírmondón! Az újságokat nem olvasni, hanem mozin nézni fogják, az iskolában pedig nem könyvekből, hanem mozival fognak tanítani.”''{{h|Molnár 1961|o=132}}
 
[[1913]]-ban a Magyar Tanítók Otthona kezdeményezésére, székhelyükön létrehozásra került a Pedagógiai Filmgyár, amelynek fotokémiai laboratóriumát Zsitkovszky állította fel.{{jegyzet|Címe: Budapest, IX. ker. Kinizsi utca 16.}}{{h|Lajta 1961}} Mivel a [[tanácsköztársaság]] leverése után a játékfilmgyártás fokozatosan visszafejlődött, Zsitkovszky felhagyott az üzleti alapú operatőrködéssel, ebben a filmgyárban helyezkedett el, ahol [[1919]]-től haláláig oktatófilmeket készített. Kezei alól fiatal filmlaboránsok és filmoperatőrök egész nemzedéke került ki, akik „Zsiti bácsi” névvel illették.{{h|Zsitkovszky 1928|o=14}}{{h|Lajta 1961}}
 
Zsitkovszky Béla kevésbé [[művészet|művészi]] képességű, inkább technikai érdeklődésű ezermester volt. Állandóan kísérletezett, fúrt-faragott. Továbbfejlesztette Ottomar Anschütz (1846-1907) német fényképész-feltaláló pillanatzárát, amit villamos távirányítóval kapcsolt össze.{{h|Kőháti 2008}} Úgy készített például pillanatfelvételt, hogy a képet egy galamb lábára kötött s elszakadó cérnaszál exponálta.{{h|Molnár 1961|o=118}} Első filmfelvevőjét, melyet ''A táczhoz'' használt, egy vetítőgépből alakította át, és saját konstrukciójú kopírozó géppel másolták át a negatívot pozitív filmmé.{{h|Zsitkovszky 1928|o=14}} [[Találmány|Feltalálta]] – és filmgyári munkája során éveken át használta – az úgynevezett „örökhívót”, amelyet azonban nem [[szabadalom|szabadalmaztatott]], receptjét magával vitte a sírba.{{h|Lajta 1961}} Egyike volt azoknak, akik korán felismerték a film jelentőségét, és a néma korszak kezdeti éveiben hatalmas méretű úttörőmunkát végzett. Tevékenysége abból a szempontból is jelentős, hogy a kor nagy találmányát, a filmet nemcsak szórakoztatásra és dokumentálásra használta, hanem állhatatos munkával a nevelés és felvilágosítás területén, valamint az iskolai oktatásban.{{h|Molnár 1961|o=117}}
 
A fényképészmesterből filmoperatőrré lett műszaki szakember pályája nem csak a kezdésében hasonlított külföldi kortársaiéhoz, hanem befejezésében is: miután aktívan részt vett a Pedagógiai Filmgyár új telephelyének kialakításában, az [[1928]]-ban áttelepített intézményben már nem számítottak munkájára, ezért 61 évesen kényszerből „visszavonult”.{{jegyzet|A ''Pedagógiai Filmgyár '' 1928-ban a Budapest IX. ker. Kinizsi utca 16. szám alól a Budapest IX. ker. Könyves Kálmán krt. 15. szám alá költözött, a későbbi Híradó- és Dokumentumfilm Gyár, majd Budapest Filmstúdió telephelyére. Lásd: {{CitPer|szerző=Bíró Ferenc |cím=Szalagos diavetítés a XX. század első felében |alcím=A Pedagógiai Filmgyár filmlaboratóriuma és diatekercsei |periodika=Könyv és nevelés |év=2011 |hónap=4 |nap= |évfolyam= |szám= |pag= |egyéb= |url=http://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/szalagos-diafilmvetites-a-xx-szazad-elso-feleben |elér=2017-02-10 |archívurl=httphttps://web.archive.org/web/20170210163625/http://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/szalagos-diafilmvetites-a-xx-szazad-elso-feleben |archívdátum=2017-02-10}}}} Ez a családi és anyagi gondokkal is súlyosbított mellőzöttség felőrölte idegeit, elmegyógyintézetbe került, ahol közel másfél évi szenvedés után, elhagyottan, elfeledve érte a halál [[1930]]. [[szeptember 16.|szeptember 16]]-án. Temetésén csupán néhányan vettek részt, a filmes szakma nem képviseltette magát.{{h|''Filmkultúra'', 3. évf. 10. sz. (1930. okt. 1.)|o=11}}{{h|Molnár 1961|o=118}}{{h|Lajta 1961}}
 
== Filmjei ==
95. sor:
== Források ==
*{{MÉL|2||ABC17155/17412.htm}}
*{{href|Zsitkovszky Béla a MaNDA adatbázisában|{{CitWeb |url=http://mkt.yii.hu/portal/hu/szem%C3%A9lyek/szem%C3%A9ly.html?id=14572 |szerző= |cím=Zsitkovszky Béla |weblap=mkt.yii.hu |hely=Budapest |kiadó=[[Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet]] (MaNDA) |év=1994 |elér=2017-02-09 |archívurl=httphttps://web.archive.org/web/20170209140105/http://mkt.yii.hu/portal/hu/szem%C3%A9lyek/szem%C3%A9ly.html?id=14572 |archívdátum=2017-02-09 |egyéb= }}}}
*{{href|Kőháti 1969|{{CitLib|szerző=Kőháti Zsolt |cím=Tovamozduló ember tovamozduló világban |alcím=A magyar némafilm 1896-1931 között |közreműködők=lektorálta: Varga László, Veress József |hely=Budapest |kiadó=Magyar Filmintézet |év=1996 |isbn=9789637147234 |url=http://mandarchiv.hu/dokumentum/5132/Kohati_Zsolt_Tovamozdulo_ember_tovamozdulo_vilagban_1.pdf |oldal=412 |egyéb=PDF | elér=}}}}
*{{href|Kőháti 2008|{{CitPer|szerző=Kőháti Zsolt |cím=A mozgás halandó bája |periodika=Zempléni Múzsa |év=2008 |hónap=tavasz |évfolyam=8 |szám=1. (29.) |issn=1585-7182 |egyéb= |url=http://www.zemplenimuzsa.hu/08_1/kohati.htm |elér=2017-02-09 |archívurl=httphttps://web.archive.org/web/20080602203330/http://www.zemplenimuzsa.hu/08_1/kohati.htm |archívdátum=2008-06-02}}}}
*{{href|Molnár 1961|{{CitPer|szerző=Molnár István |cím=Zsitkovszky Béla, a magyar film úttörője |periodika=Filmkultúra |év=1961 |hónap=október |évfolyam= |szám=9 |egyéb=PDF |url=http://www.filmkultura.hu/archiv/muszter/kep/hatvanegy-kilenc-pp112-160.pdf |elér=2017-02-09 |archívurl=httphttps://web.archive.org/save/_embed/http://www.filmkultura.hu/archiv/muszter/kep/hatvanegy-kilenc-pp112-160.pdf |archívdátum=2017-02-09}}}}
*{{href|Zsitkovszky 1928|{{CitPer|szerző=Zsitkovszky Béla |cím=A film őskora |alcím=Zsitkovszky Béla (önvallomás) |periodika=Filmkultúra |év=1928 |hónap=július |évfolyam=1 |szám=4 |pag=13-14 |egyéb=PDF |url=http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/553138/default/doc_url/FK_1928_04.pdf |elér=2017-02-09 |archívurl=httphttps://web.archive.org/save/_embed/http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/553138/default/doc_url/FK_1928_04.pdf |archívdátum=2017-02-09}}}}
*{{href|''Filmkultúra'', 3. évf. 10. sz. (1930. okt. 1.)|{{CitPer|szerző= |cím=A film halottai |alcím=Zsitkovszky Béla |periodika=Filmkultúra |év=1930 |hónap=október |nap=1 |évfolyam=3 |szám=10 |pag=11 |egyéb=PDF |url=http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/553494/default/doc_url/FK_1930_10.pdf |elér=2017-02-10 |archívurl=httphttps://web.archive.org/save/_embed/http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/553494/default/doc_url/FK_1930_10.pdf |archívdátum=2017-02-10}}}}
*{{href|Lajta 1961|{{CitPer|szerző=[[Lajta Andor]] |cím=A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961 (kézirat) |alcím=A legelső magyar filmlaboratórium |periodika=Filmspirál |év=2000 |évfolyam=6 |szám=24 (3) |issn=1416-1117 |egyéb=(A kézirat „dátum nélküli”, azonban a szövegből kiderül, hogy 1961-ben vagy 1962 elején, közvetlenül Lajta halála előtt íródott.) |url=http://epa.oszk.hu/00300/00336/00008/lajta.htm |elér=2017-02-09 |archívurl=httphttps://web.archive.org/web/20141111190313/http://epa.oszk.hu/00300/00336/00008/lajta.htm |archívdátum=2014-11-11}}}}
*{{href|Pánczél 2001|{{CitPer|szerző=Pánczél Lajos |cím=Pereg a film |alcím=Apróságok, feljegyzések a filmről és híres mozicsillagokról |periodika=Filmspirál |év=2001 |évfolyam=VII |szám=27 (3) |issn=1416-1117 |url=http://epa.oszk.hu/00300/00336/00011/pancel.htm |elér=2017-02-08 |archívurl=httphttps://web.archive.org/web/20170208194938/http://epa.oszk.hu/00300/00336/00011/pancel.htm |archívdátum=2017-02-08}}}}
*{{href|Az MTI 2017. február 2-i híre|{{CitWeb |url=http://www.ma.hu/kulturport.hu/296373/102_eves_magyar_filmet_hoz_haza_a_Filmarchivum_Hollandiabol |szerző=[[Magyar Távirati Iroda|MTI]] |cím=102 éves magyar filmet hoz haza a Filmarchívum Hollandiából |weblap=ma.hu |hely=Budapest |kiadó=MahuNET Kft. |dátum=2017-02-03 |elér=2017-02-09 |archívurl=httphttps://web.archive.org/web/20170205083113/http://www.ma.hu/kulturport.hu/296373/102_eves_magyar_filmet_hoz_haza_a_Filmarchivum_Hollandiabol |archívdátum=2017-02-05}}}}
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsitkovszky_Béla”