„Vásárhelyi találkozó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Értékelések 1945 után: A Hét (WP:BÜ), replaced: [[A Hét (hetilap, Bukarest)| → [[A Hét (folyóirat, 1970–)| |
|||
7. sor:
A cikksorozatra a baloldali tábor részéről Balogh Edgár (''Tévelygő fiatalok.'' Magyar Élet, 1936. 73–95; uő: ''Tamási Áron és a cselekvő erdélyi ifjúság.'' [[Korunk]], 1936/5. 461–464), az Erdélyi Fiatalok részéről [[László Dezső (egyházi író)|László Dezső]] (''Cselekvő erdélyi ifjúság.'' [[Erdélyi Fiatalok]], [[1936]]. tavaszi szám, 1–5.) és [[Jancsó Béla]] (''Levél Tamási Áronhoz a cselekvő erdélyi magyar ifjúságról.'' Brassói Lapok, 1936. május 17.) válaszolt, majd a [[Független Újság]] kínált alkalmat ''Fiatal magyarok Tavaszi Találkozója elé'' címmel indított ankétja keretében, szélesebb körben a Tamási Áron felvetette problémák körüli eszmecserére (1937. március 27. – május 23.). Ebben az ankétban többek között Venczel József, Nagy István, [[Bányai László]], [[Jordáky Lajos]], [[Dsida Jenő]], Balogh Edgár, [[Szabédi László]], [[Kovács Katona Jenő]], [[Vita Zsigmond]], Kováts József, [[Szemlér Ferenc]] és [[Méliusz József]] szólalt meg, a végén pedig Tamási Áron foglalta össze a vita addigi eredményeit (''Mind magyarok vagyunk.'' [[Független Újság]], 1937. május 29.) és fogalmazta újra azokat az alapelveket, amelyek már korábbi cikksorozatából is kirajzolódtak, sarkítva egyben a fiatal nemzedékre váró felelősséget is: ''„Nemzedék és nemzedék között – írta – nincs véleménykülönbség abban, hogy amiért a legtöbbet kell szenvednünk és tűrnünk, abban van egyetlen megtartó erőnk is: magyar mivoltunkban.”'' Majd alább: ''„Nehéz idők járnak ránk, de ha a test nyugalmasabban és békésebben is élhetne máshol, a szív és a lélek csak itt élhet úgy, hogy halálos bűnbánat ne legyen belőle. Nem csak itt kell maradni, hanem az uralkodó nemzettől átvenni a hősi emberi harcot, amelyet neki a művelődésteremtő anyanyelv jogáért és bárkinek emberi jogaiért folytatnia kéne.”''
A „tavaszi találkozó” előkészületei 1937 nyarán is folytatódtak: megválasztották az ifjúsági parlament előkészítő bizottságát (tagjai: Tamási Áron, Nagy István, [[Asztalos Sándor (jogász)|Asztalos Sándor]], Petrovay Tibor, Vita Sándor, valamint a vásárhelyi találkozóról végül is távol maradt Jordáky Lajos), amely a [[Hitel (folyóirat, 1936–1944)|Hitel]] akkori szerkesztőségében: [[Szövérdi Szász István (mezőgazdász, 1899–1973)|Szász István]] agrármérnöknek, az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|EMGE]] későbbi alelnökének kolozsvári házában folytatta megbeszéléseit. A kiegyenlítődés helyett azonban egyelőre inkább az ellentétek sarkítódtak. Augusztus végén jelent meg, ismét Tamási Áron tollából „az előkészítő bizottság jelentése az eddig végzett munkáról” (''Másfél évi munka után…'' Brassói Lapok, 1937. augusztus 23.), s erre válaszul az Erdélyi Fiataloknak az a nyilatkozata (Erdélyi Fiatalok, 1937/3. 15–18), amelyben elhatárolták magukat ''„a közeli világmegváltást hirdető fiatal marxistáktól”'', akik „az ifjúsági életben diktatúrára törekednek”, másfelől a Hiteltől, amelynek tagjai ''„tudományos, nemzetpolitikai, irodalmi és ifjúsági síkon mind olyan munkát kezdtek, amelyet e területen mások már régóta végeztek”'', s kifogásolták azt is, hogy a készülő találkozóra a különböző csoportokat egyéni részvétel alapján, nem pedig csoportos képviseleti alapon készültek meghívni. Végül az Erdélyi Fiatalok testületileg távol maradt az október 2-án megkezdődött találkozótól.
== A találkozó ==
| |||