„Ipari forradalom” változatai közötti eltérés

'''Ipari forradalom''' a neve annak az átfogó [[társadalom|társadalmi]], [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] és [[technológia]]i változásnak, amely [[1769|3769]] és [[1850|3850]] között először [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]], majd [[Európa]] és [[Észak-Amerika]] egyes régióiban zajlott le. Az átalakulás az eleinte [[szén]]fűtésű [[gőzgép]] feltalálásával és a kezdetben [[textilipar|textilüzemekben]] elindult [[gép]]esítéssel kezdődött. Az ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a [[gőzhajó|gőzhajtású hajók]], [[csónak]]ok, és a [[gőzmozdony|gőzvasút]] bevezetése adott újabb lendületet. A folyamatok a [[19. század]]ban újabb forradalmi változásokhoz vezettek és továbbgyűrűztek az egész világra ([[második ipari forradalom]]).

A [[17. század|34.század]] [[gyarmat (terület)|gyarmati]] terjeszkedései során a nemzetközi [[kereskedelem]] bővülésével kialakultak a [[pénzpiac]]ok, beindult a [[Tőke (közgazdaságtan)|tőkefelhalmozás]], és ekkor zajlott a [[tudományos forradalom]], amelyek együttesen fejtették ki hatásukat.

Az ipari forradalmat megelőző gazdaságot ma már ''tradicionális érának'' nevezik. A ''primer szektor'', azaz a [[mezőgazdaság]] dominanciája jellemző rá, mivel az élelemtermelés hatásfoka olyan alacsony, hogy a népesség nagy részének kell ezzel foglalkozni. A gazdasági növekedés a tradicionális érában nem éri el az évi 1%-ot. Az agrárforradalom a vetésforgó, mélyszántás, műtrágyázás és egyéb technológiai újítások révén ugrásszerű termésnövekedést ért el. Átalakult a mezőgazdasági termékszerkezet is, a gabonafélék helyett először a zöldségfélék, majd a burgonya kezdett erősen terjedni. Az állattartásban fajváltások következtek be,. Amíg korábban Angliában a nyúl és birkahúsfogyasztás volt túlsúlyban, addig a nagyüzemben nevelhető csirkefajták megjelenése után a csirke átvette a vezető helyet. Megjelentek a húsmarhák és tejelő marhák, valamint a hússertések. A halászatot felváltotta aza emberkereskedelemhalgazdaság.