„Thomas Mann (író)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:738:811:F3FB:3419:859A:18FB:C13C (vita) szerkesztéséről Tulipanos szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
148. sor:
a [[Lotte Weimarban]] egy fejezetét olvasta fel. A rendőrség nem engedte meg, hogy a [[Szép Szó]] főszerkesztője, [[József Attila]] felolvassa az ez alkalomra írt [[óda|ódáját]] Thomas Mannhoz.<ref>Csiffáry Gabriella: [http://www.bparchiv.hu/demo/magyar/jozsefattila/virtualis/jozsefattila.html ''A vádlott József Attila (A költő perei)''] 2005. Budapest Főváros Levéltára idézi: Az incidenssel kapcsolatban számos cikk jelent meg a sajtóban: Thomas Mann levele és a holnapi felolvasás (Esti Kurir, 1937. január 13.); A rendőrség nem engedte meg, hogy József Attila előadja Thomas Mannt üdvözlő ódáját. (Magyarország, 1937. január 14.); Thomas Mannt budapesti felolvasóestjén betiltották József Attila ódájának előadását. (Prága Magyar Hírlap, 1937. január 14.); Thomas Mann beszél... (Magyar Hírlap, 1937. január 14.); A weimari szellem mellett tett hitet Thomas Mann előadásában. [Fejtő Ferenc cikke] (Népszava, 1937. január 14.); Thomas Mann felolvasott. [Bálint György cikke] (Pesti Napló, 1937. január 14.); Thomas Mann felolvasóestje a Magyar Színházban. (Újság, 1937. január 14.); Találkozás a zsenivel. (Esti Kurir, 1937. január 15.); Thomas Mannhoz. (Esti Kurir, 1937. január 17.); Thomas Mann közönsége. (Esti Újság, 1937. január15.); Thomas Mann megismerkedik a budapesti "demokráciával". (Magyar Nap (Moravska Ostava Přívoz) 1937. január 15.); A Szép Szó Thomas Mann-estje. (Szép Szó, 1937. január).</ref>
Kerényi Károllyal levelezésben állt, kezdetben az éppen készülő [[József és testvérei]] című regény vallástörténeti vonatkozásait tárgyalták meg, de a mű elkészültével a levelezés nem szakadt meg.
(Lsd: ''Romandichtung und Mythologie – ein Briefwechsel mit Thomas Mann'' – 1934–1945 közötti levélváltás Mann-nal, Zürich, 1945, majd a további levélváltással együtt ''Gespräch in Briefen'' címen, Zürich, 1960.) A ''Doktor Faustus: das Leben des deutschen Tonsetzers Adrian Leverkühn'' c. regényének titokzatos szereplője ''Madame de Tolna'', magyar származású arisztokrata hölgy.
 
=== Hatása – akkor és ma ===