Főmenü megnyitása

Módosítások

21 337 bájt hozzáadva, 1 évvel ezelőtt
Története: lefordítva
 
== Története ==
{{Bővebben|Az IBM története}}
{{csonk-szakasz}}
Az IBM története közel száz évet ölel fel. Kisebb-nagyobb hullámvölgyeket leszámítva mindig képes volt megújulni, és a mai napig megőrizte vezető szerepét a számítástechnikában.
 
<!-- ez a rész az :en:IBM&oldid=838728676 ==History== fejezetének fordítása, 2018-05-01 -->
Az [[1880-as évek]]ben létrejöttek azok a technológiák, amelyek kialakították az ''International Business Machines'' (IBM) magját. Julius E. Pitrap 1885-ben szabadalmaztatta a számító mérleget ''(computing scale)'';<ref>{{cite book |title=Images of America: IBM in Endicott |last1=Aswad |first1=Ed |last2=Meredith |first2=Suzanne |year=2005 |publisher=[[Arcadia Publishing]] |location= |isbn=0-7385-3700-4 |page= |pages= |url=https://books.google.com/?id=YzlDdhWK3IsC&pg=PA39&lpg=PA39&dq=julius+e.+pitrap+computing+scale#v=onepage&q=julius%20e.%20pitrap%20computing%20scale&f=false |accessdate=}}</ref> Alexander Dey feltalálta a tárcsás időrögzítőt ''(dial recorder)'' (1888);<ref>{{cite web |url=http://www.scienceandsociety.co.uk/results.asp?image=10204421 |title=Dey dial recorder, early 20th century |author= |work= |publisher=UK Science Museum |accessdate=30 December 2010}}</ref> [[Herman Hollerith]] szabadalmaztatta [[Electric Tabulating Machine|elektromos tabulátorát]];<ref>{{cite web |url=http://www.columbia.edu/acis/history/census-tabulator.html |title=Hollerith 1890 Census Tabulator |author= |work= |publisher=[[Columbia University]] |accessdate=30 December 2010}}</ref> és [[Willard Bundy]] 1889-ben feltalálta a blokkolóórát ''(time clock)'', amely papírszalagon rögzítette a munkások érkezését és távozását.<ref>{{cite web |url=http://www.floridatimeclock.com/employee-punch-clocks.htm |title=Employee Punch Clocks |author= |work= |publisher=Florida Time Clock |accessdate=30 December 2010}}</ref> 1911. június 16-án New York államban [[Charles Ranlett Flint]], a kor egyik közismert trösztszervezője a négy cég összefogásával megalakította a [[Computing-Tabulating-Recording Company]] (CTR) nevű céget, melynek központja a New York állambeli [[Endicott]]ban volt.
<ref name=certificate1911>Certificate of Incorporation of Computing-Tabulating-Recording-Co, 14th day of June 1911</ref>
<ref name=nytimes>[http://query.nytimes.com/mem/archive-free/pdf?res=F00F15FD355A17738DDDA90994DE405B818DF1D3 NY Times June 10, 1911 ''Tabulating Concerns Unite: Flint & Co. Bring Four Together with $19,000,000 capital]</ref> Az öt cégnek {{szám|1300}} alkalmazottja volt és számos irodája és üzeme a Endicottban, [[Binghamton]]ban, továbbá New York; [[Dayton]] (Ohio); [[Detroit]]; [[Washington (főváros)|Washington]]; és [[Toronto]] városokban.
<!-- . -->
Ez a cég különféle berendezéseket forgalmazott és kölcsönzött, a bolti mérlegektől kezdve az ipari időrögzítő készülékeken, hús- és sajtszeletelő gépeken át, a tabulátorokig és lyukkártyákig bezárólag. [[Thomas J. Watson, Sr.]], miután a [[National Cash Register Company]] tulajdonosa, [[John Henry Patterson (NCR tulajdonos)|John Henry Patterson]] kirúgta a cégéből, Flinthez fordult, aki 1914-ben állást ajánlott neki a CTR-ben.<ref>{{cite book |last= Belden, Thomas Graham |author2= Belden, Marva Robins |year= 1962 |title= The Lengthening Shadow: The Life of Thomas J. Watson |publisher=Little, Brown and Co. |pages= 89–93}}</ref> Watson mint ''vezérigazgató'' csatlakoztott a CTR-hez, majd 11 hónappal később ''elnökké'' lépett elő, mikor az NCR-ben töltött idejére vonatkozó bírósági ügyek megoldódtak.<ref>[[NCR Corporation#Expansion]]</ref> Mivel jól ismerte Patterson úttörő üzleti gyakorlatát, Watson nekilátott az NCR-ben elsajátított fogásokat a CTR cégeire alkalmazni.<ref>Belden (1962) p.105</ref> Bevezette az eladási szabályokat, „a nagylelkű eladási ösztönzőket, az ügyfélszolgálat központi szerepét, ragaszkodott a jól ápolt, sötét öltönyös értékesítő ügynökökhöz és hittérítői buzgalommal igyekezett belenevelni a vállalati önérzetet és lojalitást minden dolgozóba”.<ref name="Story">{{cite web |url=https://www-03.ibm.com/ibm/history/history/decade_1910.html|title=Chronological History of IBM, 1910s |publisher=IBM |accessdate= 30 January 2015}}</ref><ref>{{cite book |last= Marcosson, Isaac F. |title = Wherever Men Trade: The Romance of the Cash Register |year= 1945 |publisher= Dodd, Mead}}</ref> Kedvenc jelszava, a „THINK” – „Gondolkozz” – felszólítás mantrává, szüntelenül ismételt mágikus formulává vált a C-T-R-alkalmazottak körében.<ref name="Story"/> Watson első négy éve alatt a bevétel 9 millió dollárra növekedett és a vállalat tevékenységi területét kiterjesztették Európára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Ausztráliára.<ref name="Story"/> Watsonnak soha nem tetszett a C-T-R ügyetlenül kötőjelekkel elválasztott neve, ezért 1924. február 14-én úgy döntött, hogy lecseréli azt a sokkal kifejezőbb, terjeszkedést sugalló „International Business Machines” – Nemzetközi Üzleti Gépek – elnevezésre.<ref name="True story 1962 p.125">Belden (1962) p.125</ref> 1933-ra a leányvállalatok többsége beolvadt az IBM-be.<ref>(Rodgers, THINK, p.83)</ref>
 
[[File:IBM Electronic Data Processing Machine - GPN-2000-001881.jpg|thumb|left|A [[NACA]] kutatói IBM 704-es elektronikus adatfeldolgozó gépet használnak, 1957]]
 
[[1937]]-ben az IBM tabulációs berendezései lehetővé tették a szervezetek számára addig elképzelhetetlen mennyiségű adat feldolgozását. A cég ügyfelei között megtalálható az Egyesült Államok kormánya, amely első ízben kísérelte meg 26 millió ember foglalkoztatási adatainak kezelését, a Társadalombiztosítási Törvénynek (Social Security Act) megfelelően,<ref>{{cite web | url=http://www.socialsecurity.gov/history/ibm.html | title=Early Automation Challenges for SSA | first=Larry | last=DeWitt |date = April 2000| accessdate=2 March 2011}}</ref> valamint a [[Harmadik Birodalom]],<ref>{{cite web|url=http://www-03.ibm.com/press/us/en/pressrelease/1388.wss|date=February 14, 2001|title=IBM Statement on Nazi-era Book and Lawsuit|publisher=IBM Press room}}</ref><ref>{{cite web|url=https://mic.com/articles/142991/edwin-black-ibm-nazi-holocaust-history#.dbqMwyUCp|title=This Is the Hidden Nazi History of IBM — And the Man Who Tried to Expose It|publisher=Tech.Mic}}</ref> nagyrészt az IBM német leányvállalatán, a [[Dehomag]]-on<ref>''Deutsche Hollerith-Maschinen Gesellschaft mbH'', Német Hollerith-gépek Rt.</ref> keresztül. A cég a második világháború alatt ugyanakkor kézifegyvereket gyártott az amerikai hadsereg számára (M1-es karabélyt és Browning puskákat).
 
<!-- bb253463-5159-46d8-abc8-2d46ddce1c7e -->
[[1949]]-ben idősebb Thomas Watson létrehozta az IBM World Trade Corporation-t, az IBM leányvállalatát, amely a külföldi műveletekre összpontosított.<ref name="WTC1949">{{cite web |url=http://www-03.ibm.com/ibm/history/ibm100/us/en/icons/ibmworldtrade/ |title=The Creation of the World Trade Corporation |author= |work= |publisher=IBM Corp. |website= ibm.com|accessdate=8 June 2016}}</ref> [[1952]]-ben az ifjabb [[Thomas J. Watson, Jr.]] lett a cég elnöke, ezzel véget ért apjának majdnem 40 éves vezetői időszaka.
<!-- . -->
[[1956]]-ban Arthur L. Samuel az IBM Poughkeepsie-beli laboratóriumában egy [[IBM 704]]-es gépen [[dámajáték]]ot játszó programot készített, egy olyan módszert alkalmazva, amelyben a gép képes volt „tanulni” a lejátszott partik menetéből. Ezt tartják az első „öntanuló” programnak, a [[mesterséges intelligencia]] koncepció első gyakorlati bemutatásának.
[[1957]]-ben az IBM kifejlesztette a [[FORTRAN]] tudományos célú programozási nyelvet.
[[1961]]-ben az IBM kifejlesztette az [[Sabre (programrendszer)|SABRE helyfoglalási rendszert]] az [[American Airlines]] számára, és 1961. július 31-én bemutatta a rendkívül sikeres [[IBM Selectric]] írógép-típust.
[[1963]]-ban az IBM munkatársai és számítógépei segítették a NASA-t a [[Mercury-program]]ban a Föld körüli pályák követésében. Egy évvel később a cég áthelyezte a cégvezetés székhelyét New York városából a New York állambeli [[Armonk]]ba.
Az évtized második felében az IBM folytatta részvételét az űrprogramokban, így közreműködött 1965-ben a [[Gemini-program|Gemini]], 1966-ban a [[Apollo-program|Saturn]] rakéták repüléseiben és az 1969-es holdraszállásban is.
 
[[File:IBM360-67AtUmichWithMikeAlexander.jpg|thumb|right|Egy [[IBM System/360]] számítógép a [[Michigani Egyetem]]en, 1969]]
 
<!-- 1964 -->
[[1964]]. április 7-én az IBM bejelentette első számítógéprendszer-családját, az [[IBM System/360]]-at. Ezeket 1964 és 1978 között forgalmazták, és ez volt az első számítógépcsalád, amelyet úgy terveztek, hogy lefedje az alkalmazások teljes körét, a legkisebbtől a legnagyobbig, a tudományos és az üzleti területet egyaránt. Ezzel jelent meg a gyakorlat, hogy a cégek úgy tudták feljavítani a számítási kapacitásukat, hogy nem kellett átírni a meglévő alkalmazásokat újabb hardverkörnyezetre. Ezt követte [[1970]]-ben az [[IBM System/370]]. A 360 és a 370 sikere együttesen az iparág domináns [[nagyszámítógép]]évé és számítástechnikai platformjává emelte az IBM nagygépeket ebben az időszakban, egészen az 1980-as évek elejéig. Ezek, a rajtuk futó operációs rendszerek, például az [[OS/VS1]] és [[MVS]], és az azokra épülő köztes eszköztár, mint a [[CICS]] tranzakciókezelő monitor, szinte teljesen egyeduralkodóvá tették a céget a számítógépes iparágban és piaci részesedésük miatt az IBM termékek szinonimájává váltak.<ref>{{cite book | title=From Airline Reservations to Sonic the Hedgehog: A History of the Software Industry | first=Martin | last=Campbell-Kelly | authorlink=Martin Campbell-Kelly | publisher=[[MIT Press]] | location=Cambridge, Massachusetts | year=2003 | pages=140–143, 175–176, 237}}</ref>
 
<!-- 1974 -->
[[1974]]-ben az IBM egyik mérnöke, [[George J. Laurer]] kifejlesztette az [[univerzális termékkód]]ot (''Universal Product Code'', UPC).<ref>{{cite web |url=http://www.cummingsdesign.com/bar_code_history.htm |title=The history of the UPC bar code and how the bar code symbol and system became a world standard. (Az UPC vonalkód története és hogyan vált a vonalkód-rendszer világszabvánnyá.) |author=|date=|work=|publisher=Cummingsdesign|accessdate=2011-05-17|language=angol}}</ref> A [[pénzügyi swap-ügylet]]ek először 1981-ben kerültek a nyilvánosság elé, amikor az IBM a [[Világbank]]kal kötött swap-megállapodást.<ref>{{cite book |title= Fundamentals of Corporate Finance |edition=9th, alternate |last1=Ross |last2 =Westerfield|last3= Jordan|year= 2010 |publisher=[[McGraw Hill]] |location= |isbn= |page=746 |pages= |url= |accessdate=}}</ref> Az eredetileg IBM 5150 jelölésű [[IBM PC]]-t [[1981]]-ben vezették be, és az hamarosan ipari szabvánnyá vált. 1991-ben az IBM eladta [[Lexmark]] nyomtatógyártó céget.
 
<!-- 1993 -->
[[1993]]-ban az IBM 8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el – akkoriban a legnagyobbat az amerikai cégtörténelemben.<ref>{{cite web|url=http://public.dhe.ibm.com/common/ssi/ecm/en/gbe03420usen/GBE03420USEN.PDF |format=PDF|title= Life science: Fade or flourish ?|first1= Guy|last1= Lefever|first2= Michele|last2= Pesanello|first3= Heather|last3= Fraser|first4=Lee|last4= Taurman|year=2011|publisher= IBM Institute for Business Value|accessdate=6 July 2013|location=p. 2}}</ref> Az [[RJR Nabisco]]-tól [[Lou Gerstner]]t kérték fel vezérigazgatónak, hogy állítsa talpra a céget.<ref>{{cite web|title=Louis V. Gerstner, Jr. Biography|url=http://www-03.ibm.com/press/us/en/biography/10153.wss}}</ref> 2002-ben az IBM megszerezte a [[PricewaterhouseCoopers|PwC]] tanácsadócéget. 2003-ban az IBM egy projektet indított a vállalati értékek újradefiniálására. Ennek során a cég online megbeszéléseket szervezett, amelyekben {{szám|50000}} munkavállaló vett részt, több mint 3 napon át. Eredményül három modern üzleti, piaci és munkavállalói nézetet kaptak: „Elkötelezettség minden ügyfél sikere érdekében”, „A lényeg az innováció – cégünknek és a világnak is”, „Bizalom és személyes felelősség minden kapcsolatban”.<ref>{{cite web|url=http://www.ibm.com/ibm/sjp/04-27-2004.html%7ctitle=Speeches%7cpublisher=IBM%7cdate=2004-04-27|title=IBM About IBM – United States|publisher=|accessdate=May 28, 2015}}</ref><ref>{{cite journal |title=Leading Change When Business Is Good: The HBR Interview—Samuel J. Palmisano |journal=Harvard Business Review |publisher=[[Harvard University Press]] |date=December 2004}}</ref>
 
[[File:IBMinventions.png|thumb|left|IBM találmányok: [[merevlemez]], [[DRAM]], [[UPC vonalkód]], és [[mágnescsíkos kártya]]]]
 
2005-ben a cég eladta személyi számítógép-üzletágát a kínai [[Lenovo]]-nak, és ugyanebben az évben megállapodást kötött a [[Micromuse]] megvásárlására.<ref>{{cite web|url= http://www-03.ibm.com/press/us/en/pressrelease/19066.wss|title= IBM to Acquire Micromuse Inc.|publisher= IBM}}</ref>
2009-ben megvásárolta az [[SPSS Inc.]] szoftvergyártó céget. Ugyanebben az évben az Egyesült Államok elnöke, [[Barack Obama]] az USA Tehchnológiai és Innovációs Nemzeti Érdemérmét ([[National Medal of Technology and Innovation]]) adományozta a cégnek, az IBM [[Blue Gene]] szuperszámítógépes programját díjazva ezzel.
2011-ben az IBM [[Watson (mesterséges intelligencia)|Watson]] [[mesterséges intelligencia]]-programja a világ figyelmének központjába került, mikor fellépett a ''Jeopardy!'' kérdezz-felelek showban és megnyerte azt, a bajnok Ken Jennings és Brad Rutter ellenében.
A cég ugyanebben az évben június 16-án ünnepelte fennállásának 100-ik évfordulóját.
2012-ben az IBM bejelentette, hogy megállapodást kötött a [[Kenexa]] cég megvásárlására, és egy évvel később megvásárolta a [[SoftLayer Technologies]] vállalatot, egy webszolgáltató céget, 2 milliárd dollár körüli összegért.<ref>{{cite news| url=https://www.reuters.com/article/2013/06/05/us-softlayer-ibm-idUSBRE9530NT20130605| title=IBM to buy website hosting service SoftLayer| author=Jennifer Saba | publisher=Reuters | date= 5 June 2013}}</ref>
 
<!-- 2014 -->
2014-ben az IBM bejelentette, hogy eladja [[x86]] szerver-részlegét a Lenovónak {{szám|2.1|milliárd dollárért}}.<ref>{{cite press release | publisher= Reuters| date=29 September 2014| title= Lenovo says $2.1 billion IBM x86 server deal to close on Wednesday | url= https://www.reuters.com/article/2014/09/29/us-lenovo-ibm-deals-idUSKCN0HO08N20140929}}</ref><!--{{better source|date=November 2017}}-->
 
Ugyanebben az évben az IBM több nagyobb céggel kötött együttműködési megállapodást jelentett be, így az [[Apple Inc.]],<ref>{{cite web|title= Apple + IBM|url= http://www.ibm.com/mobilefirst/us/en/?lnk=ushpls1|publisher= IBM|accessdate=18 July 2014}}</ref><ref>{{cite web|last1= Etherington|first1= Darrell|title= Apple Teams Up With IBM For Huge, Expansive Enterprise Push|url= https://techcrunch.com/2014/07/15/apple-teams-up-with-ibm-for-huge-expansive-enterprise-push/|publisher= Tech Crunch|accessdate=18 July 2014|date=15 July 2014}}</ref> [[Twitter]],<ref>{{cite web|title= Landmark IBM Twitter partnership to help businesses make decisions|url= http://marketbusinessnews.com/landmark-ibm-twitter-partnership-help-businesses-make-decisions/37093|publisher= Market Business News|date=November 2, 2014}}</ref> [[Facebook]],<ref>{{cite web|last1=Ha|first1=Anthony|title=IBM Announces Marketing Partnership With Facebook|url=https://techcrunch.com/2015/05/05/ibm-partners-with-facebook/|publisher=TechCrunch|accessdate=13 August 2016}}</ref> [[Tencent]],<ref>{{cite web|last1=Kyung-Hoon|first1=Kim|title=Tencent teams up with IBM to offer business software over the cloud|url=https://www.reuters.com/article/us-tencent-ibm-deals-idUSKBN0IK0Q320141103|publisher=Reuters|accessdate=13 August 2016}}</ref> [[Cisco]],<ref>{{cite web|last1=Vanian|first1=Jonathan|title=Cisco and IBM's New Partnership Is a Lot About Talk|url=http://fortune.com/2016/06/30/cisco-ibm-chat-work-collaboration/|publisher=Fortune|accessdate=13 August 2016}}</ref> [[UnderArmour]],<ref>{{cite web|last1=Terdiman|first1=Daniel|title=IBM, Under Armour Team Up To Bring Cognitive Computing To Fitness Apps|url=http://www.fastcompany.com/3055148/ibm-under-armour-team-up-to-bring-cognitive-computing-to-fitness-apps|publisher=Fast Company|accessdate=13 August 2016}}</ref> [[Box (company)|Box]],<ref>{{cite web|last1=Franklin Jr.|first1=Curtis|title=IBM, Box Cloud Partnership: What It Means|url=http://www.informationweek.com/cloud/cloud-storage/ibm-box-cloud-partnership-what-it-means/a/d-id/1321059|publisher=Information Week|accessdate=13 August 2016}}</ref> [[Microsoft]],<ref>{{cite web|last1=Weinberger|first1=Matt|title=Microsoft just made a deal with IBM — and Apple should be nervous|url=http://www.businessinsider.com/microsoft-ibm-surface-partnership-2016-7|publisher=Business Insider|accessdate=13 August 2016}}</ref> [[VMware]],<ref>{{cite web|last1=Forrest|first1=Conner|title=VMware and SugarCRM expand partnerships with IBM, make services available on IBM Cloud|url=http://www.techrepublic.com/article/vmware-and-sugarcrm-expand-partnerships-with-ibm-make-services-available-on-ibm-cloud/|publisher=Tech Republic|accessdate=13 August 2016}}</ref> [[Computer Sciences Corporation|CSC]],<ref>{{cite web|last1=Taft|first1=Darryl|title=IBM, CSC Expand Their Cloud Deal to the Mainframe|publisher=eWeek|url=http://www.eweek.com/cloud/ibm-csc-expand-their-cloud-deal-to-the-mainframe.html|accessdate=13 August 2016}}</ref> [[Macy's]],<ref>{{cite web|last1=Taft|first1=Darryl|title=Macy's Taps IBM, Satisfi for In-Store Shopping Companion|url=http://www.eweek.com/database/macys-taps-ibm-satisfi-for-in-store-shopping-companion.html|publisher=eWeek|accessdate=13 August 2016}}</ref> [[Sesame Workshop]],<ref>{{cite web|last1=Toppo|first1=Greg|title=Sesame Workshop, IBM partner to use Watson for preschoolers|url=https://www.usatoday.com/story/news/2016/04/27/sesame-workshop-ibm-partner-use-watson-preschoolers/83563342/|publisher=USA Today|accessdate=13 August 2016}}</ref> a [[Sesame Street]] anyavállalata, és a [[Salesforce.com]] cégekkel.<ref>{{cite web|last1=Nusca|first1=Andrea|title=IBM, Salesforce Strike Global Partnership on Cloud, AI|url=http://fortune.com/2017/03/06/ibm-salesforce-partnership-ai/|publisher=Fortune|accessdate=7 March 2017}}</ref>
 
<!-- 2015 -->
[[2015]]-ben az IBM két jelentős akvizíciót jelentett be: a Merge Healthcare-t 1 milliárd dollárért<ref>{{cite news| url=https://www.bloomberg.com/news/videos/2015-08-06/ibm-buys-merge-healthcare-to-boost-watson-health-cloud | work=Bloomberg | title=IBM Buys Merge Healthcare to Boost Watson Health Cloud | date=August 6, 2015}}</ref> és a [[The Weather Company]] összes digitális vagyonát, beleértve a [[Weather.com]] és a Weather Channel [[mobilalkalmazás]]t is.<ref name=bloomberg-twcibm>{{cite news|title=IBM Agrees to Acquire Weather Channel's Digital Assets|url=https://www.bloomberg.com/news/articles/2015-10-28/ibm-agrees-to-acquire-weather-channel-s-digital-assets|accessdate=28 October 2015|work=Bloomberg}}</ref><ref name=nyt-ibmtwc>{{cite news|title=IBM to Acquire the Weather Company|url=https://www.nytimes.com/2015/10/29/technology/ibm-to-acquire-the-weather-company.html?_r=0|accessdate=28 October 2015|work=The New York Times}}</ref>
Ebben az évben az IBM kutatói megalkották a „A Boy and His Atom” (Egy fiú és az atomja) c. filmet,
ez volt az első olyan film, amely molekulákkal mesél el egy történetet.
<!-- 2016 -->
2016-ban az IBM megvásárolta a [[Ustream]] videokonferencia-szolgáltatást és új felhő-videóegységet hozott létre.<ref>{{cite web|title= IBM acquires Ustream, launches cloud video unit|url= https://www.usatoday.com/story/tech/news/2016/01/21/ibm-acquires-ustream-launches-cloud-video-unit/79109112/|publisher= USA Today|date=January 21, 2016}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.ustream.tv/blog/2016/01/21/ibm-acquires-ustream-behind-the-acquisition/ |title=IBM Acquires Ustream: Behind the Acquisition |first=Tilly |last=McLain |date=21 January 2016 |website=Ustream Online Video Blog |archive-url=https://www.webcitation.org/6jxOs9hx1?url=http://www.ustream.tv/blog/2016/01/21/ibm-acquires-ustream-behind-the-acquisition/ |archive-date=August 22, 2016 |dead-url=no |access-date=22 August 2016 |df=mdy-all }}</ref> 2016. áprilisában 14 éves mélypontot ért el a negyedéves eladásokban.<ref>Matt Egan, CNN Money. “[http://money.cnn.com/2016/04/19/investing/ibm-earnings-shrinking-14-year-low/ Big Blue isn't so big anymore].” April 19, 2016. April 22, 2016.</ref> A következő hónapban a [[Groupon]] beperelte az IBM-et szabadalmi jogsértés miatt, két hónappal azután, hogy az IBM bírósági eljárást indított a Groupon ellen, ugyancsak szabadalmi jogsértés miatt.<ref>Jonathan Stempel, Reuters. “[https://www.reuters.com/article/us-ibm-groupon-idUSKCN0Y02KG Groupon sues 'once-great' IBM over patent].” May 9, 2016. May 9, 2016.</ref>
 
<!-- END IBM History -->
 
== Napjainkban ==
17 573

szerkesztés