|
A '''Helytartótanács''' (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latin: ''consilium regium locumtenentiale Hungaricum'') egy [[bécs]]i központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv. A Helytartótanácsot az [[1722/1723. évi országgyűlés]] iktatta törvénybe mint Magyarország országos kormányzati szervét.<ref name="lexikonhelytartó">{{Cite web|url=http://lexikon.katolikus.hu/H/helytart%C3%B3tan%C3%A1cs.html|title=http://lexikon.katolikus.hu Helytartótanács}}</ref>
Ez egy fszság!!!
==A működése==
Elnöke az uralkodó helytartója, vagyis a [[nádor]] volt, vagy a kinevezett királyi helytartó, illetve – mint [[II. József magyar király|II. József]] idejében is – a [[nádor]]t helyettesítő [[zászlósúr]] ([[országbíró]], [[tárnokmester]]).
A Helytartótanács rendi kormányzati szerv volt, és ez tagjainak összetételében is tükröződött: meghatározott számban [[főpapok]], fő- és köznemesek alkották a tanácsot, ugyanakkor a tanácsosok kinevezése az uralkodó joga volt. Tisztán királyi hatóság volt, amelynek az utasításait közvetlenül a királytól kapta. [[1724]]-ben zajlott az első ülése, amelynek a székhelye [[Pozsony]] volt. [[II. József magyar király]] 1785-ben Budára helyezte át a Helytartótanácsot.
A Helytartótanács rendszeres üléseken, kollegiális alapon hozta döntéseit. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött.
[[II. József magyar király|II. József]] uralkodása alatt néhány kisebb változáson ment át, többek között 29 ügyosztályt szerveztek, amelyekkel a király hatékonyabbá kívánta tenni az intézmény működését.
Székhelye [[Pozsony]] volt, majd 1784-ben költözött [[Buda (történelmi település)|Budára]].
Nem tartozott a Helytartótanács hatáskörébe sem a kamarai és katonai igazgatás, sem az igazságszolgáltatás.
[[Horvátország]] ügyeinek intézését az 1767 és 1779 között fennállt [[Horvát Tanács]] megszűnésével vette át.
[[Erdély]]ben a magyarországi Helytartótanácsnak sok tekintetben megfelelő országos kormányzati szerv az Erdélyi Királyi [[Gubernium]] volt.
A [[kiegyezés]] után a Helytartótanács jogutódja a Belügyminisztérium lett.
==Híres Helytartótanács tagjai==
*Niczki gróf [[Niczky Kristóf]] ([[1725]]-[[1787]]) országbíró. [[1783]]. [[augusztus 14.]]-én Helytartótanács elnökké nevezték ki.
| 