„Moldova György” változatai közötti eltérés

[[ImageFájl:Moldova1.JPG|thumbbélyeg|200px|Moldova György dedikál. Ünnepi Könyvhét, 2010]]

'''Moldova György''', eredeti nevén:(született ''Reif György'') ([[Budapest]], [[1934]]. [[március 12.]] –) [[Kossuth-díj]]as magyar [[író]], a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író.<ref>Kamarás István: ''Recepció-elméletek és befogadás-vizsgálatok szembesítései'', In: ''Olvasásügy'', Iskolakultúra, Pécs, 2005, 162. oldal; Gereben Ferenc: ''Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon'', In: Horváth Tibor és Papp István (szerk.): ''Könyvtárosok kézikönyve. IV. kötet.'' Budapest: Osiris, 2002, 25. oldal</ref> Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Eredeti neve ''Reif György'', Reif Sándor és Berkovics Mária [[zsidók|zsidó]] származásúszülők gyermeke.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=oNwmH4GnDXM Moldova Gyorgy - Egy zsidó azért ne legyen cigányellenes], YouTube, 2009. május 29.</ref> A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, mikoramikor első írása nyomtatásban megjelent.<ref>Moldova György: Az utolsó töltény</ref><ref>„Csokonai Vitéz Mihály egyik versében találtam a következő sorokat: »Inkább élnék Moldovában, Bukarestben, mintsem a pénz-sipos, láncos fene Pestben!«”[http://www.origo.hu/kultura/20141212-interju-moldova-gyorggyel.html]</ref> A [[hungarizmus|nyilas]] uralom alatt 1944. november 29-én [[Vajna Gábor]] belügyminiszter rendelete a budapesti [[gettó]] felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti [[gettó]]bagettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A [[Színművészeti Főiskola]] dramaturgia szakára járt négy évet, többek között [[Csurka István]]nal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a [[komló (település)|komlói]] szénbányában végzett munkával.

Novellái [[1955]] óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” [[1963]]-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” ([[1973]]) és a „Ha jönne az angyal…” ([[1998]]) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: ''„Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”''.

[[1989]] óta a [[Hócipő (folyóirat)|HócipőHócipőben]]ben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a [[második világháború|világháború]] utáni magyar [[szociográfia]] megteremtésében ''(Magyarország felfedezése''-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét ''(Tisztelet Komlónak, [[Akit a mozdony füstje megcsapott…]], A szent tehén).''

[[2007]]-ben az URBIS kiadó megkezdte az "Életműsorozat"„Életműsorozat” kiadását. [[2009]]. [[március 12.|március 12-én]] 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Elsőként írt a ''Bűn az élet'' című, 1989-ben megjelent riportkönyvében a [[cigánybűnözés]]ről, mely akkor is komoly vitát keltett, noha a kifejezéstszót akkoriban kriminológiai kifejezésként használták.

Moldova György [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] híve maradt a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után is, külön életrajzi kötetet is írt róla, egyedülállónak, zseninek nevezte. A Kádár-korszakot [[Magyarország]] legjobb huszadik századi korszakának tartja. Kádár bűneit hevesen tagadta, véleménye szerint, akit kivégeztek az [[1956-os forradalom]] után, azt többnyire jogosan tették.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=8tbKJwuV8PE Moldova gyilkosai], YouTube, 2007. május 3.</ref> A Kádár születésének századik évfordulójára készült Kádár-mellszobrot is Moldova leplezte le, ahol „proletárszentnek” nevezte az egykori pártelnököt.<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/26/13/Moldova_Gyorgy_proletarszentnek_nevezte_Kadar_Janost__fotok.aspx Moldova György proletárszentnek nevezte Kádár Jánost], Hirado.hu, 2012. május 26.</ref> [[2012]]-ben bemutatott riportkönyvének is Kádár a témája, amely Kádár János sírjával foglalkozik.<ref>[https://index.hu/belfold/2012/12/03/kadar_tartja_el_a_csaladomat/ Kádár tartja el a családomat], Index, 2012. december 3.</ref>

* ''Kegyelemkenyér I. Riport a nyugdíjasokról''; Urbis, Szentendre, 2017

* ''Kegyelemkenyér III.''. ''Riport a nyugdíjasokról'', Urbis, Szentendre, 2017