Wikipédia

„Vietnám” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Vbalazs91 (vitalap | szerkesztései)
270 szerkesztés
a Az ország neve helyesen Vietnam (lásd: AkH. 12. kiadás, 564. old.).
Visszavontam Vbalazs91 (vita) szerkesztését (oldid: 19908833) lerágott csont
Címke: Visszavonás
1. sor:
{{Ország infobox
| teljes név = VietnamiVietnámi Szocialista Köztársaság
| saját név = Cộng hòa Xã hội chủ nghĩa Việt Nam
| zászló = Flag of Vietnam.svg
20. sor:
| vezető cím 2 = Miniszterelnök
| vezető név 2 = Nguyễn Tấn Dũng
| hivatalos nyelv = [[vietnamivietnámi nyelv|vietnamivietnámi]]
| szuverenitás típusa = Függetlenség
| szuverenitás megnevezése = kikiáltása
43. sor:
|időzóna = ICT (Indochina Time)
|eltérés UTC-től = +7
| pénznem = vietnamivietnámi đồng
| pénznem ISO-kódja = VND
| internet TLD = vn
56. sor:
}}
 
A '''VietnamiVietnámi Szocialista Köztársaság'''<ref>Az ország nevének rövid ''a''-val írt változata 2015-ben változott a hosszú ''á'' alakra, mely a [[A magyar helyesírás szabályai|12. AkH-ban]] lett rögzítve, a [[Földrajzinév-bizottság]] egyetértésével. Bővebben lásd ezen cikk vitalapját. A hivatalos konzulátusi alak még a korábbi ''Vietnam'' változat.</ref> ''(Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam)'' [[Délkelet-Ázsia|délkelet-ázsiai]] ország. Északról [[Kína]], nyugatról [[Laosz]] és [[Kambodzsa]], keletről pedig a [[VietnamiVietnámi-öböl]] határolja.
 
VietnamVietnám tagja az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-nek, a [[Frankofónia|Frankofónia Nemzetközi Szervezetének]], az [[Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége|ASEAN]]-nak, az [[Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés|APEC]]-nek és a [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]]-nak.
 
== Földrajz ==
{| align="right"
|{{VietnamVietnám-térkép}}
|}
Az ország körülbelül 331&nbsp;688&nbsp;km²-en terül el, vagyis alig kisebb, mint [[Németország]].
=== Domborzat ===
[[Fájl:Vietnam Topography.png|bélyegkép|balra|150px|VietnamVietnám domborzati térképe]]
Az északi országrészt döntően fennsíkok és a [[Vörös-folyó (Vietnam)|Vörös-folyó]] deltája, a középsőt hegységek, míg a délit part menti alföldek, a [[Dai Truong Son]] (központi hegyek) magasan fekvő sík vidékei, és a [[Mekong-delta]] {{wd|Q1052867}} jellemzik.
 
Domborzatát 40-40%-ban dombok és hegyek alkotják. Az ország nagyobb része hegyvidékes. Az Annami-Kordillerák vagy másképp [[VietnamiVietnámi-hegység]] {{wd|Q842139}} kb. {{szám|1100|km}} hosszú lánca húzódik rajta végig. Legmagasabb pontja a [[Fansipan]] ([[vietnamivietnámi nyelv|vietnamivietnámi]]: ''Phan Xi Păng'', {{audio|Fan Si Pan.ogg|kiejtés|help=no}}) az ország északi végén, {{szám|3143|m}}.<ref>http://peaklist.org/WWlists/ultras/indochina.html</ref>
 
Északi részén a [[Tonkini-felföld]]et jól [[karszt]]osodó, [[Devon (időszak)|devon]]-[[Perm (időszak)|perm]] időszaki [[mészkő (kőzet)|mészkő]], valamint [[kavicskő|konglomerátum]] és [[kristályos pala]] építi fel; a [[karbon]] időszaki rétegekben kőszén található. A [[VietnamiVietnámi-öböl]] partján a felföld kb. {{szám|4000}} [[karszt]]os toronyból, szirtből álló szigetcsoportban végződik (''[[Ha Long-öböl]] és környéke''). A Tonkini-felföldet dél felől a [[Vörös-folyó (Vietnam)|Vörös-folyó]] háromszög alakú, kelet felé kiszélesedő alföldje ([[Tonkini-medence]]) zárja le, amelyet éles törésvonalak határolnak. {{refhely|Országok lexikona A-Z, Magyar Nagylexikon, 2007}}
 
Az alföld nyugati oldalán húzódik a tengerparttal párhuzamos VietnamiVietnámi-hegység (''helyenként {{szám|2500}} méteres csúcsokkal''), amelynek alapját [[Variszkuszi-hegységrendszer|variszkuszi]] eredetű kristályos kőzetek alkotják. A hegység szélesebb északi és elkeskenyedő középső része aszimmetrikus: kelet felé meredeken szakad le a tengerre, nyugaton lankásan lejt a [[Mekong]] völgye felé. A [[földtörténet]]i ó- és középkori tengerelöntés emlékét kasztos formákban gazdag mészkőfennsíkok és homokkőből álló hegyláncok őrzik. A Dan Nang-i öböltől délre a hegység ismét kiszélesedik; a [[gránit]]ból álló trópusi szigethegyek között [[bazalt]]takarók terülnek el.
{{refhely|Országok lexikona A-Z, Magyar Nagylexikon, 2007}}
 
VietnamVietnám déli részén a [[Mekong]] folyó hatalmas, sík [[Deltatorkolat|delta]]vidéke a tenger által tovasodort hordalékból álló, délnyugat felé kinyúló [[Ca Mau-félsziget]]ben {{wd|Q2623979}} végződik. {{refhely|Országok lexikona A-Z, Magyar Nagylexikon, 2007}}
 
=== Vízrajz ===
84. sor:
A Vörös-folyó a torkolatától Hanoi-ig nagy hajókkal is járható.{{refhely|A Föld országai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965}} A két folyó deltái az ország legsűrűbben lakott, gazdaságilag legfejlettebb vidékei. A delták jelenleg is töltik fel a tengert, előrenyomulásuk egy év alatt is jelentős.
 
A VietnamiVietnámi-hegység felől további rövid, nagy esésű vízmosások tartanak a tenger felé; sok rajtuk a vízesés.
 
Az ország legnagyobb szigete a [[Phú Quốc-sziget|Phú Quốc]] (''[[Kambodzsa|Kambodzsában]] Koh Tral néven ismert''). VietnamVietnám déli részén, Kambodzsához közel, a [[Thai (Sziámi)-öböl|Thai-öbölben]] fekszik.
 
=== Éghajlat ===
92. sor:
Nyaranként az [[Indiai-óceán]]ról betörő délnyugati [[monszun]] és a [[Dél-kínai-tenger]]ről fúvó délkeleti monszun hatol be. A monszunesőzés április végétől október elejéig terjedő 5-6 hónapja alatt hull le az évi csapadék nagy része. Az Annami-Kordillerák ÉK-i és keleti lejtői azonban a téli hónapokban is csapadékosak.{{refhely|A Föld országai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965}}
 
Az elkeskenyedő Közép-VietnambanVietnámban, nagyjából [[Đà Nẵng]] és [[Huế]] között húzódik a trópusi öv északi határa. VietnamVietnám észak-déli irányú fekvését tekintve nagy kiterjedésű, így jelentősek az eltérések az időjárásban is. Azok az Ázsia középső részéről érkező hideg légtömegek, amelyek északon a téli hónapokban lehűlést okoznak, Danangtól délre már nem jutnak el. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világföldrajz, 2010}}
 
Az évi középhőmérséklet a síkságokon és a tengerparton északról dél felé nő.
260. sor:
 
=== Élővilág, természetvédelem ===
VietnambanVietnámban változatos az élővilág, beleértve a termesztett növényeket is.
 
Az ország déli részének természetes növényzete a [[trópusi esőerdő]]. Ezek jellegzetes óriásfái a sárkányalmák. Az alsóbb lombkoronaszintben és cserjeszintben gyakoriak a pálmák és bambuszok, a gyepszintben a páfrányok, a csipkeharasztok és a csalánfélék. Az [[epifiton]]ok közl jellemzőek a páfrányok és az orchideák, a liánok közül a lepényfafélék (pl. a majomlépcsőfa) és a mimózafélék (pl az óriáshüvely). A tengerparton [[Mangrove (növénynemzetség)|mangrove]]vegetáció, a Mekong deltavidékén mocsarak, mocsárerdők vannak.
 
VietnamVietnám északi részén és a tengerparti hegyvidékek keleti oldalán [[monszunerdő]]k nőnek. A sík vidéken az erdőket kiirtották, helyükön rizst termesztenek.
 
A [[vietnamivietnámi háború]]ban több mint {{szám|16000}} km² trópusi esőerdőt égettek fel, illetve pusztítottak el lombtalanító vegyszerekkel.<ref name="ReferenceA"/>
 
Az ország [[Fauna (biológia)|faunája]] gazdag, főként főemlősökben, de többségük erősen veszélyeztetett.
272. sor:
 
<gallery>
Fájl:Male edwards' pheasant.JPG|[[VietnamiVietnámi fácán]]
Fájl:Red-shanked Douc at the Philadelphia Zoo.jpg|[[Tarka karcsúmajom]]
File:Mekong_Delta_river_-a.jpg|A Mekong-delta
278. sor:
 
==== Nemzeti parkjai ====
{{fő|VietnamVietnám nemzeti parkjainak listája}}
 
<gallery>
File:Codoj6.JPG|Hoa Lu környéki táj
File:Ban Gioc - Detian Falls2.jpg|Ban Gioc vízesései az ország északi részén
File:Ha Long Bay.jpg|A [[Ha Long-öböl]] Észak-VietnambanVietnámban
</gallery>
 
==== Természeti világörökségei ====
{{Fő|VietnamVietnám világörökségi helyszínei}}
Két tájat nyilvánított természeti [[világörökség]]gé VietnambanVietnámban az [[UNESCO]]:
 
* [[Ha Long-öböl]];
295. sor:
== Története ==
=== Őskor ===
A ma VietnamkéntVietnámként ismert terület a [[paleolitikum]] óta lakott. Régészek szerint mai vietnamivietnámi civilizáció története a késői neolitikumban, a korai bronzkorban kezdődött, az i.e. 2000-től i. e. 1400-ig fennállt [[Phung-nguyen]] {{wd|Q825179}} kultúrával. I.e. 1200 körül alakult ki az öntözéses rizstermesztésen alapuló, bronzeszközöket használó [[Dong Son]] kultúra [[Vörös-folyó (Vietnam)|Vörös-folyó]] síkságán. Nevezetesek az ekkor készült bronzdobok. A kultúra [[bronz]]fegyverei, szerszámai és dobjai azt mutatják, hogy a bronzmegmunkálás technológiáját helyben alakították ki, de azután érték délkelet-ázsiai hatások.
 
=== Ókor ===
[[Fájl:My Son B5.jpg|thumb|left|190px|[[Mỹ Sơn]] templomainak romjai]]
 
A következő évezredekben VietnamVietnám többnyire [[kína]]i uralom alatt állt. Voltak korai függetlenségi mozgalmak, például a Trưng nővéreké is, de ezek csak átmeneti eredményt hoztak.
 
=== Középkor ===
[[Fájl:Ngọ Môn + river.jpg|thumb|right|[[Huế]] citadellája]]
 
Vạn Xuân állam a Ly dinasztia elődjeinek idején független volt 544-től 602-ig. A 10. század elején a Khúc család uralma idején VietnamVietnám autonómiát ért el, de nem volt független.
 
938-ban [[Ngô Quyền]] vietnamivietnámi nagyúr megverte a kínai csapatokat a Bạch Đằng folyónál és kivívta VietnamVietnám függetlenségét 10 évszázados kínai uralom után. Đại Việt néven a Lý és a Trần dinasztiák idején az ország aranykora jött el. Virágzásának tetőpontjára a 15. században a Lê dinasztia uralkodása alatt jutott, különösen pedig [[Lê Thánh Tông]] (1460–1497) császár idején. A 11. és a 18. század között VietnamVietnám délfelé terjeszkedett, a folyamat neve ''nam tiến''. Közben átmenetileg meghódította [[Champa]] királyságot és a [[Khmer Birodalom]] egy részét.
 
=== Újkor ===
A Lê dinasztia uralmának vége felé lázadások hulláma öntötte el VietnamotVietnámot. Először a kínaiak által támogatott Mac dinasztia váltotta a Lê dinasztia hatalmát. A Mac dinasztia veresége után a Lê dinasztia császárai kerültek ismét trónra, de valóságos hatalom nélkül. A hatalom megoszlott: északon a Trịnh család, délen a Nguyễn család gyakorolta azt. Az ország négy évtizedre polgárháborúba süllyedt. Ebben az időben a Nguyễn család kiterjesztette VietnamotVietnámot dél felé a Mekong deltára, elfoglalta Champát a központi felföldön és khmer földeket a [[Mekong]] mentén. A polgárháború úgy ért véget, hogy Tây Sơn testvérek megverték mindkét felet és új dinasztiát alapítottak. Uralmuk azonban nem volt hosszú. A Nguyen urak maradékai [[Nguyen Anh]] vezetésével segítségül hívták a franciákat. Nguyen Anh egyesítette VietnamotVietnámot és megalapította a Nguyễn dinasztiát.
 
=== Franciák ===
VietnamVietnám függetlenségét fokozatosan ásta alá [[Franciaország]] sorozatos katonai hódításokkal 1859 és 1885 között. Végül az ország [[Francia-Indokína]] része lett. A francia igazgatás jelentős politikai és kulturális változásokat hozott a vietnamivietnámi társadalomban. Nyugati jellegű modern oktatási rendszert alakítottak ki, és széles körben propagálták a [[kereszténység]]et a vietnamivietnámi társadalomban. Ültetvényes gazdálkodást vezettek be, [[dohány]]t, [[indigó (növénynemzetség)|indigót]], [[Tea (növényfaj)|teát]] és [[kávé]]t [[export]]áltak. Az önkormányzati és polgári jogi igényeket egyre durvábban utasították el a franciák. Nacionalista politikai mozgalmak szerveződtek, melynek vezetői függetlenséget kívántak. Közéjük tartozott mások mellett [[Ho Si Minh]]. A franciák a [[második világháború]]ig tudták fenntartani uralmukat gyarmatuk felett. A [[Csendes-óceán]]on dúló háború folyományaként a [[japán]]ok 1941-ben megszállták Francia Indokínát. Francia Indokína ekkor Japán szövetségese, a [[náci]] [[Németország]] által megszállt [[Vichy Franciaország]] igazgatása alatt állt. VietnamVietnám természeti kincseit a Japán Császárság katonai szükségleteinek szolgálatában aknázták ki.
 
1941-ben lett jelentős a [[Ho Si Minh]] vezetése alatt álló [[Viet Minh]] - egy [[kommunista]] és [[nacionalista]] felszabadítási mozgalom. Célja a Franciaországtól független VietnamVietnám volt, és harcolt a japán megszállás ellen. 1945-ben Japán katonai vereséget szenvedett és megbukott vietnamivietnámi bábkormánya. A Viet Minh megszállta [[Hanoi]]t és ideiglenes kormányt hozott létre, amely kikiáltotta az ország függetlenségét szeptember 2-án. Ugyanabban az évben Franciaország csapatokat küldött a francia uralom helyreállítására. Háború tört ki a Viet Minh és a francia csapatok között, amely [[1954]]. [[július 20.|július 20-áig]] tartott.
 
A Viet Minh súlyos veszteségeket szenvedett. A [[kína]]i és [[Szovjetunió|szovjet]] támogatás ellenére állományának harmadát elvesztette az amerikaiak és a hozzájuk hű vietnamiakvietnámiak által támogatott franciákkal vívott harcban. Végül azonban stratégiai győzelmet arattak a [[Dien Bien Phu-i csata|Dien Bien Phu-i csatában]]. Ezt követően 1954-ben, a tűzszünet kihirdetése után [[Genf]]ben tárgyalások kezdődtek. A francia gyarmati közigazgatást felszámolták, Francia Indokínát feloszlatták. VietnamotVietnámot kettéosztották. Az északi részen megalakult Ho Shi Minh VietnamiVietnámi Demokratikus Köztársasága, délen pedig [[Bao Dai]] császár VietnamVietnám Állama. A kettő között a 17. szélességi fok mentén demilitarizált övezetet hoztak létre. Az 1954-es egyezmény kifejezetten megtiltotta harmadik erő beavatkozását.
 
=== Amerikaiak ===
Amerikai tanácsadói javaslatára VietnamVietnám Állam miniszterelnöke, [[Ngo Dinh Diem]] eltávolította hatalomból [[Bao Dai]] császárt. Ennek eszköze egy meghamisított népszavazás volt, amelyet testvére, [[Ngo Dinh Nhu]] szervezett. Ezután a VietnamiVietnámi Köztársaság elnöke Ngo Dinh Diem lett. A genfi egyezmények értelmében [[1956]]-ban egész VietnambanVietnámban választást kellett volna tartani, de Diem elutasította megtartását, annak ellenére, hogy Észak ismételten felhívta a választások módjáról tartandó tárgyalásokra.
 
A kommunista nacionalista [[Nemzeti Front Dél-VietnamVietnám Felszabadításáért|Nemzeti Felszabadítási Front]] [[partizán]]háborúba kezdett az 1950-es évek végén Észak-VietnamVietnám támogatásával. Céljuk Diem kormányának megdöntése volt, amelyet hivatalos közleményeikben „továbbélő gyarmati rezsimnek” neveztek.
 
Diem maga katolikus volt, kormánya előjogokat biztosított a katolikusoknak. Betiltotta a [[buddhista]] zászló használatát, az emiatt kitört zavargásban a tömegbe lőttek. [[1963]]-ban a buddhista válságnak nevezett tömegtüntetések sora következett. Diem ellenzése dacára testvére a pagodák ellen támadásokat szervezett, melyek közül legnevezetesebb a Xa Loi pagoda megtámadása. Az amerikaiak viszonya megromlott Diemmel, majd puccs következett, amelyben Diemet meggyilkolták.
 
Diem halálát katonai puccsok sorozata követte. Gyakran még egy hónapot sem bírtak ki a rezsimek a következő puccsig. Ebben a helyzetben érték el első katonai győzelmeiket a kommunisták. Hogy VietnamotVietnámot megvédje a kommunista felkelőktől, az amerikaiak növelték katonai tanácsadóik számát. [[1965]]-ben már hadműveletekben is részt vettek amerikai erők, amelyek létszáma a csúcsponton meghaladta az 500&nbsp;000-et. Az [[1968]]-as [[Tet-offenzíva]] idején észak-vietnamivietnámi csapatok délen támadtak jelentős célpontokat. A Nemzeti Felszabadítási Front kommunista erőit a Ho Shi Minh-ösvényen látták el utánpótlással, amely [[Laosz]] és [[Kambodzsa]] területén húzódott. Az amerikai elnök engedélyezte Laosz és Kambodzsa bombázását. Ezt akkor titokban tartották az amerikai [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]] előtt.
 
[[Fájl:B-52D(061127-F-1234S-017).jpg|thumb|Az amerikai légierő [[B–52 Stratofortress]] gépe szőnyegbombázást végez (1972)]]
{{Bővebben|VietnamiVietnámi háború|A Mỹ Lai-i mészárlás}}
 
A növekvő veszteségek hatására és a beavatkozással szembeni hazai és nemzetközi ellenállással szembesülve az Egyesült Államok megkezdte a hadszíntér átadását a dél-vietnamivietnámi katonaságnak ([[Nixon-doktrína]]); a folyamat neve „vietnamizálás” volt. Vegyes eredményt értek el. Az [[1973]]. [[január 27.|január 27-én]] kötött párizsi békeszerződés szerint az Egyesült Államok hivatalosan elismerte VietnamVietnám függetlenségét az 1954-es genfi egyezmények szerint. Minden amerikai csapatot kivontak [[1973]]. [[március 29.|március 29-ére]]. Ezzel a nagyobb hadműveletek véget értek, de korlátozott harcok folytak 1975 tavaszáig. Akkor az északiak hadjáratot indítottak dél ellen, amelynek a végén [[1975]]. [[április 30.|április 30-án]] elesett [[Saigon]]. Dél-VietnamVietnám rövid ideig az északiak katonai megszállása alatt álló Dél-vietnamivietnámi Köztársasággá alakult, majd hivatalosan egyesítették a kommunisták uralma alatt álló VietnamiVietnámi Szocialista Köztársasággal [[1976]]. [[július 2.|július 2-án]].
 
=== Kommunisták ===
Amikor a lebombázott országban átvették a hatalmat, a vietnamivietnámi kommunisták betiltották a többi politikai pártot, bebörtönözték [[Dél-VietnamVietnám]] tisztviselőit és katonáit, átnevelő táborba küldték őket. Kollektivizálták a mezőgazdaságot és a gyárakat. A háborútól elpusztított ország lassan épült újjá, a kommunista rezsim súlyos humanitárius és gazdasági nehézségekkel szembesült. Milliók menekültek csónakokon, nemzetközi humanitárius válságot okozva.
 
1979-ben a vietnamivietnámi hadsereg megszállta [[Kambodzsa|Kambodzsát]] ([[Kambodzsai–vietnamiKambodzsai–vietnámi háború]]), és eltávolította a hatalomból a [[Vörös Khmer|vörös khmereket]]. Emiatt megromlott a viszony Kínával, amely rövid időre betört Észak-VietnambaVietnámba 1979-ben ([[Kínai–vietnamiKínai–vietnámi háború]]). VietnamVietnám [[1989]]-ben vonta ki csapatait Kambodzsából.
 
Történelmi változás következett be 1986-ban. A Kommunista Párt [[szabadpiaci reformok]]at vezetett be. Az állam hatalma változatlan maradt, de lehetővé vált a mezőgazdasági üzemek és más vállalkozások magántulajdona, leépítették a korlátozásokat és bátorították a külföldi tőkebefektetést. VietnamVietnám gazdasága jelenleg a leggyorsabban növekvők közé tartozik a világon, ezért ez az ország is az ún. „kis tigrisek” közé tartozik.{{forr}}
 
== Államszervezet és közigazgatás ==
346. sor:
 
=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
A VietnamiVietnámi Szocialista Köztársaság egy erősen centralizált rendszerben kormányzott állam, amit nagyban meghatároz a [[VietnamiVietnámi Kommunista Párt]] (Đảng Cộng Sản Việt Nam). A kormány elméletileg ugyan független a párttól, ám a gyakorlatban az esetek többségében a párt utasításait követi. Ugyan történtek arra erőfeszítések, hogy a kormány és a párt tagjai ne ugyanazon emberek közül kerüljenek ki, ez a gyakorlat manapság is jellemző.
 
[[Fájl:Vietnamese poster.JPG|thumb|A Kommunista Párt egy plakátja]]
=== Politikai pártok ===
Az országban egypártrendszer van, melynek egyetlen szereplője a [[VietnamiVietnámi Kommunista Párt]] {{wd|Q427325}}.
 
Habár VietnambanVietnámban nem léteznek ellenzéki pártok, a külföldi vietnamivietnámi közösségek számos szervezetet hoztak létre a kormány hatalmának gyengítése érdekében, olyan országokban, mint [[Franciaország]] és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]].
 
[[Fájl:Skyline hanoi.JPG|thumb|[[Hanoi]], az ország fővárosa]]
358. sor:
 
=== Közigazgatási beosztás ===
VietnamotVietnámot 58 tartomány ([[VietnamiVietnámi nyelv|vietnamivietnámi]]: ''tỉnh'') és 5 város alkotja.
 
[[Fájl:Ninh Binh-Ortsbild 03.jpg|thumb|Ninh Binh]]
369. sor:
 
== Népesség ==
[[Fájl:Market, vietnam.JPG|thumb|Piac, My Tho, Dél-VietnamVietnám]]
 
=== Általános adatok ===
376. sor:
{| {{széptáblázat}} width="27%"
|-----
|colspan="6" align="center" bgcolor="#FFA500" | '''VietnamVietnám népességének növekedése'''<ref name="worldometers.info">http://www.worldometers.info/world-population/vietnam-population/</ref><ref>http://www.livepopulation.com/country/vietnam.html</ref>
|-----
|-
397. sor:
 
=== Legnépesebb települések ===
{{Bővebben|VietnamVietnám városai}}
 
=== Etnikai megoszlás ===
[[Fájl:Inside a pagoda, Vietnam.JPG|thumb|Az istenek tisztelete egy pagodában (Chua On Lang Pagoda, Cholon)]]
 
A lakosság legnagyobb része a régebben ''annamitá''nak nevezett vietnamivietnámi, és a Kínából bevándorolt néptörzsek keveredéséből alakult ki. A kisebbséget alkotó ''moi'' törzsek {{wd|Q2261258}} a magasabban fekvő lejtőket, fennsíkokat lakják. A városokban jelentős számú kínai is él.{{refhely|A Föld országai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965}}
 
VietnamVietnám lakossága az 1999-es népszámlálási adatok szerint a következő nagyobb csoportokra oszlik:
# viet/kinh: 65,8 millió (86,21%)
# tay: 1,48 millió (1,94%)
415. sor:
 
=== Nyelvi megoszlás ===
Az ország északi és déli részén beszélt [[VietnamiVietnámi nyelv|vietnamivietnámi]] dialektus jelentősen eltér.
 
=== Vallási megoszlás ===
[[Fájl:Cao dai.JPG|thumb|A [[kaodaizmus]], egy sajátos vietnamivietnámi vallás egyik temploma ]]
 
Az ország vallási megoszlása: népi vallású, vagy nem vallásos 73,2%, [[buddhista]] 12,2%, [[katolikus]] 6,8%, a [[kaodaizmus]] híve 4,8%, [[protestáns]] 1,5%, egyéb 1,5%.
<ref>https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/389940/CIG.Vietnam.Religious_Minority_Groups.v1.0.pdf</ref>
 
{{Lásd még|Buddhizmus VietnambanVietnámban}}
{{Lásd még|Kaodaizmus}}
 
432. sor:
A VKP [[1986]]-ban megrendezett hatodik kongresszusán hivatalosan is felhagytak a [[marxizmus|marxista]] gazdaságpolitikával, és bejelentették a ''đổi mới'' („helyreállítás”) gazdasági reformjait. Ezek sok tekintetben hasonlítottak a [[Kína|Kínában]] elindított reformokra, és hasonló eredményekre is vezettek.
 
VietnamVietnám éves [[GDP]]-növekedése 1990 és 1997 között elérte a 8%-ot, 2000 és 2002 között pedig 7% körül mozgott. Ezek az eredmények a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává tették az országot. A [[GDP]] reál növekedési üteme 2016-ban 6,2%, 2015-ben 6,7% volt. Az ipari termelés növekedési üteme 2016-ban: 7,6%.
{{refhely|https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/vm.html CIA World Factbook}}
 
448. sor:
|File:LANDMARK72.jpg|Irodaépületek Hanoiban (Keangnam Hanoi Landmark Tower)
|File:Ngoc_Ha_Market_Hanoi.JPG|Ngoc-Ha piac Hanoiban
|Fájl:Landscape in Sa Pa (Vietnam).jpg|[[Rizs]]föld teraszok a Sa Pa közeli hegyekben VietnamVietnám északi részén
|File:Rizière dans la baie d'Halong intérieure.JPG|Munkások a rizsföldön
|Image:Chau Doc, weaving loom.jpg|Asszonyok egy szövőgépnél, Chau Doc
467. sor:
 
==== Ipar ====
VietnamVietnám legfontosabb ipari központjai Ho Si Minh-város (a volt Saigon), Hanoi, Hai Phong, Da Nang, Thai Nguyen, Can Tho és Vinh.
 
Fő iparágai: textil- és élelmiszeripar, bányászat, építőanyag-gyártás. Újabban az olcsó munkaerőt alkalmazó korszerű ágazatok (elektrotechnika, elektronika) telepedtek meg. Számottevő még a papíripar, a gumifeldolgozás, hajógyártás, vaskohászat.
492. sor:
A közút mellett fontos a légi, illetve a vízi közlekedés. Legfontosabb kikötői: [[Hai Phong]], Ho Si Minh-város és [[Da Nang]].
=== Közút ===
A vietnamivietnámi utak viszonylag jó minőségűek. Jellemző helyi közlekedési eszköz a [[robogó]]. A nagyvárosokban a forgalom igen nagy, amely leginkább a motorosokból áll. A 7 milliós [[Ho Si Minh-város]] útjait 3 millió motoros szeli naponta (2013).<ref>Lonely Planet: Vietnam</ref> A közlekedésben résztvevők a gyalogosokkal szemben udvariatlanok. A motorosok sokszor a járdára is felhajtanak, és ott közlekednek. A gyalogosoknak még a zebrán is vigyázniuk kell, mert nem kapnak elsőbbséget.
 
=== Vasút ===
{{Bővebben|VietnamVietnám vasúti közlekedése}}
 
=== Vízi közlekedés ===
532. sor:
 
==== Kulturális világörökség ====
{{Fő|VietnamVietnám világörökségi helyszínei}}
A [[világörökség|világ kulturális örökségének]] része VietnambanVietnámban az [[UNESCO]] szerint:
 
* [[Hué császárváros műemlékegyüttese]] ([[Hué]] város);
560. sor:
|File:VN_Chua_Huong1_tango7174.JPG|
|File:Đình_Bảng_communal_house.JPG|Đình Bảng, közösségi ház
|File:Gesprungene_beinschere_vovinam.jpg|Vovinam - vietnamivietnámi küzdősport
|File:School in HCMC.JPG|Iskolások piros nyakkendőben, Ho Si Minh-város
|File:Tết_Hà_Nội_2009.jpg|Utcai rajzolók
|File:Saigon buildings.JPG|Keskeny épületek Ho Si Minh-városban. Ennek az építészeti stílusnak az oka, hogy régen a házak utáni adót az utcafront hossza alapján vetették ki, így egyes házak - a szomszédjaikhoz képest - erősen megnyúltak az ég felé
|File:Pho in Saigon.jpg|Phó, vietnamivietnámi leves (tészta, hús, rizs és friss növények az alapanyagai)
}}
 
====Zene, színház====
VietnamVietnám előadó-művészete több évszázadon, sőt évezreden át alakult és formálódott, miközben a vele kapcsolatba került civilizációk zenei és színházi örökségéből számos elemet magába olvasztott. Így lett a [[kínai opera]] a klasszikus színházművészet alapja, így olvadtak a csam zene közvetítésével az indiai ritmusok VietnamVietnám zenei világába, és ekképp nyert létjogosultságot a modern nyugati színjátszás is az országban. {{refhely|Ács László: Vietnam, Laosz, Kambodzsa}}
* ''Hát tuồng'' (délen más néven ''Hát bội''): a [[kínai opera]] által erősen befolyásolt színházi forma; a színjátszás legrégebbi formája.
* ''Cải lương'' (''kai luong''): Dél-VietnambólVietnámból származó egyfajta modern népi opera. A 20. század elején született meg francia befolyásra.
* ''Hát chèo'': szatirikus zenés színházi előadás.
* ''Múa rối nước'': vízi bábszínház. E mintegy ezeréves színházi forma nagyon népszerű az északi régióban.
 
A vietnamivietnámi zene az [[Pentaton hangsor|ötfokú pentaton]] hangskálára épül, ahogy sok magyar népdal is. A zenei paletta igen széles. Találkozhatunk udvari, vallási, szakrális vagy kamarazenei darabokkal, színpadi művekhez írt kompozíciókkal és népzenével, népdalokkal, utóbbiak jó alapanyagul szolgáltak a kommunista rendszer mozgalmi nótáihoz.{{refhely|Ács László: Vietnam, Laosz, Kambodzsa}}
 
Népszerű hangszerek:
590. sor:
 
==== Irodalom ====
A vietnamivietnámi irodalom legkorábbi darabjai kínai nyelven és kínai ''[[Kínai írás#Vietnam|tyü-nya]]'' (''chu nho'') betűkkel íródtak, egészen a 13. század végéig, amikor a vietek a [[kínai írás]]jegyekből kialakították első saját ''tyü-nom'' (chu nom) írásukat. A legrégebbi nom írásjegyekkel papírra vetett mű az ''Óda egy krokodilhoz'' (''Van Te Ca Sau''), a legszebb klasszikus munka pedig a ''Kieu története'' (''Kim Van Kieu'') [[Nguyen Du]] (1765-1820) tollából.{{refhely|Ács László: Vietnam, Laosz, Kambodzsa}}
 
==== Filmművészet ====
Igényes filmrajongóknak kötelező anyag [[Tran Anh Hung]] vietnamivietnámi születésű francia filmrendező két filmje {{refhely|Ács László: Vietnam, Laosz, Kambodzsa}}:
* ''A zöld papaya illata'' (1993) - az [[1950-es évek]] [[Saigon]]jába viszi a nézőt
* ''A riksás fiú'' (Cyclo, 1995) - a modern Ho Si Minh-város alvilági életét mutatja be kifejező képeivel
 
====Selyemfestészet====
A művészet egyik legnépszerűbb formája a selyemfestészet, amelyre a 19-20. században a francia befolyás, majd a modern és liberális színek használata adta meg a vietnamivietnámi selyemfestészet egyedi jellegét, amely megkülönbözteti a kínai és japán társaitól.<ref>http://www.asia-art.net/vietnam_silk.html</ref> A selyemfestészet a vidék, a tájak, a pagodák, a történelmi események és a hétköznapi élet képeit mutatja be.
 
=== Hagyományok, szokások ===
{{lásd|VietnamiVietnámi nevek}}
 
=== Gasztronómia ===
Az ország három fő kulináris régióra osztható: észak, közép és dél.<ref>Hans Gerlach: Vietnam : konyhaművészet és kultúra</ref> A [[vietnamivietnámi konyha]]művészetre nagy befolyással volt északon a [[kínai konyha]], középen és délen a khmer és az [[Indiai konyha|indiai]], míg a modern fogásokban a [[francia konyha]].
 
Az ételek alapja a [[rizs]], amely a legkülönbözőbb formákban kerülhet az asztalra: főzve, ragacsos rizsként, ropogós rizstallér alakjában, de rizstészta és hártyavékony rizspapír formájában is. A helyi konyhában jelentős szerepet játszanak a zöldségek, a halak és a tenger gyümölcsei.<ref>http://www.mindmegette.hu/a-vietnami-konyha-titkai-48733</ref>
628. sor:
 
====Biztonság====
VietnamVietnám biztonságosnak számító ország, de időnként előfordulnak motoros táskarablások.<ref>http://konzuliszolgalat.kormany.hu/azsia?vietnam</ref> Igen jellemző még a külföldiek átverése; a lakosok a helyi árak öt-tízszeresét is követelhetik a külfölditől.
 
====Egyéb====
640. sor:
 
* '''Labdarúgás:'''
A labdarúgás a legnépszerűbb sportág,<ref>http://saigonnezumi.com/2012/08/02/soccer-is-very-popular-in-vietnam/</ref> de világbajnokságon még sosem játszhattak, ám az [[Ázsia-kupa]] első két viadalán 1956-ban és 1960-ban negyedikek lettek. 2007-ben [[Malajzia]], [[Indonézia]] és [[Thaiföld]] mellett rendezhette meg a [[2007-es Ázsia-kupa]] B csoportjának küzdelmeit, illetve egy negyeddöntőt és egy elődöntőt [[Hanoi]]ban. A négy házigazda ország válogatottja közül csak a vietnamivietnámi jutott tovább.
{{lásd|VietnamiVietnámi labdarúgó-válogatott}}
 
* '''Olimpia:'''
Eddig a nyári olimpiákon két ezüstérmet nyertek versenyzői: [[Trần Hiếu Ngân]] 2000-ben Sydneyben a [[taekwondo]] női 57&nbsp;kg-os versenyszámában és [[Hoàng Anh Tuấn]] 2008-ban [[súlyemelés]] férfi 56&nbsp;kg-os versenyében. Téli olimpián nem vettek még részt.
{{lásd|VietnamVietnám az olimpiai játékokon}}
 
* '''Harcművészetek'''
A legtöbb vietnamivietnámi harcművészeti forma (''Võ-Thuật'') a történelem során erősen befolyásolva volt a [[kínai harcművészet]]ek, a [[konfucianizmus]], a [[buddhizmus]], a [[taoizmus]] és a ''Viet Vo Dao'' filozófiája által. Néhány népszerű forma közülük:
* Vo Co Truyen Viet Nam (Vo Thuat Co Truyen Viet Nal)
* Vovinam Vietvodao
659. sor:
* '''Tollaslabda'''
* '''Sakk'''
Ismertebb vietnamivietnámi sakkmesterek: Cesar Boutteville, Hoang Thanh Trang, Lê Quang Liêm, Nguyen Ngoc Truong Son és Paul Truong
 
== Ünnepek ==
675. sor:
|-
| január-február
| VietnamiVietnámi holdújév
| Tết Nguyên Đán
| Az év legnagyobb ünnepe
715. sor:
|- valign="top"
| október 20.
| VietnamiVietnámi nőnap
| Ngày Phụ nữ Việt Nam
|- valign="top"
759. sor:
 
== További információk ==
* [http://english.vietnamnet.vn/ Vietnam Net]: a legnagyobb vietnamivietnámi portál
* [http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2013/09/28/jo_napot_vietnaaaaaam/ Képriport VietnamrólVietnámról] {{hu}}
* [http://www.livinginvietnam.com/ Living in Vietnam] (angol)
* [http://www.terragalleria.com/vietnam/ Vietnam pictures] (angol): 700 db 1998–2002 között készült kép
766. sor:
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
*[[VietnamVietnám uralkodóinak listája]]
 
{{Ázsia}}
776. sor:
{{portál|Földrajz||Kelet-Ázsia|-}}
 
[[Kategória:VietnamVietnám| ]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vietnám”