|
|}
</center>
Mivel munkájával már korábban is bizonyított, így remélhető volt, hogy eleget tud tenni a megbízásnak. W. T. Clark így Clark Ádámot alkalmazta a munkálatok állandó helyszíni irányítására. 1840 tavaszán szervezték meg a híd alapozásához szükséges anyagok szállítását. A [[tölgy]]fát a [[szlavónia]]i erdőkből, a [[vörösfenyő]]t [[Stájerország]]ból, a [[tégla|téglát]] Steinberger és Lechner pesti, illetve Csekő és Christen óbudai téglavetőjéből hozatták. A [[cement]]et a budai parton létesített égető- és őrlőüzemben állították elő, a szükséges [[márga|márgát]] a [[bácska]]i [[Belcsény]]ből rendelték.
Az alaptesteket [[jászolgát]] építésének segítségével sikerült lefektetni. A pillérek és a hídfők előre kijelölt helyét hármas cölöpsorral vették körül – a cölöpsorok egymástól való távolsága 1,5 méter volt –, ezek közül a kavicsot kikotorták és a réseket vízzáró [[agyag]]gal töltötték ki. Az így létrehozott létesítményből kiszivattyúzták a vizet és leástak a talaj teherbíró részéig. Ez a művelet több ezer cölöp leverését igényelte, jó részük ma is a Duna fenekén nyugszik. A cölöpök egyenként 15×15 [[hüvelyk (mértékegység)|hüvelyk]] (38×38 [[méter#A méter törtrészei|centiméter]]) keresztmetszetűek, 20-24 méter hosszúságúak voltak, fenyőfából készültek. Ezek végére vasrudakat erősítettek, majd 1,7 [[tonna|tonnás]] verőkossal, 6,7 méteres ejtési magassággal ütötték helyükre a cölöpöket. Leverésük darabonként körülbelül 400 ütést igényelt. A cölöpfalakat két méterenként gerendarostély-dúcolás és függőleges [[andráskereszt]]es merevítés egészítette ki. A víz sodrása ellen kőszórás, az uszadék által okozott rongálások ellen jégtörők biztosították az építmény védelmét.
[[1840]]. [[július 28.|július 28-án]] verték le az első cölöpöt a budai mederpillérnél. A cölöpök leverése két évig tartott, volt, hogy egyszerre nyolcszázan is részt vettek a munkálatokban. Angliai szakmunkások (gépkezelők, vasszerelők, előmunkások – mintegy 60 család) is költöztek Magyarországra, a túlnyomórészt helybéli munkások irányítására. A külföldi munkások hetibére 24-25 Ft volt, míg a magyarok ennek a felét kapták.
[[Fájl:Barabas-lanchid.jpg|bélyegkép|balra|370px|Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1864)]]
[[Fájl:Budapest bridge c1850.jpg|bélyegkép|350px|Adolphe Rouargue: A Lánchíd 1850 körül]]
Elsőnek a pesti hídfő alapgödre készült el, ahol [[1842]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] megtartották a Lánchíd alapkőletételi ünnepségét, több száz meghívott, többek közt a nádor részvételével.
A híd pillérei a Duna medrében, teherbíró talajon állnak, az alapsík a hídfőknél {{szám|5.1|m}}-re, a budai pillérnél {{szám|12.6|m}}-re, a pestinél {{szám|7.3|m}}-re a nulla vízszint alatt. A mederpillérek magasabbak mint {{szám|55|m}}, illetve {{szám|60|m}}. A pillérek felmenő falazatai [[mauthausen]]i faragott [[gránit]]kővel burkoltak, amiből a pillérek jégtörő élei és a szerkezeti talpkövek is készültek, utóbbiak a merevítőtartók és a láncnyergek saruit hordozzák. A kapuzatok az azokat övező és koronázó párkányokkal a [[klasszicizmus|klasszicista]] [[építészet]] jegyeit mutatják, az [[acél]]szerkezet architektúrájával kiváló összhangban vannak.
A láncok a kapuzatok tetején lévő sarukra támaszkodnak, majd a hídfőknél kialakított föld alatti lehorgonyzó betonkamrákban végződnek. A láncok lemezkötegekből állnak; az egyes lánctagok hosszát a függesztőrudaknak az egész hídon egységes, egymás közötti távolsága határozza meg. A függesztőrudak felváltva csatlakoznak az egymás felett elhelyezett lánckötegeknek egyik majd másik egységébe.
[[Fájl:Lanchid-budaipiller.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A budai oldalon álló pilon]]
[[Fájl:Attempt of blowing up the Chainbridge on May 21, 1849.jpg|bélyegkép|bal|450px|Kísérlet a Lánchíd felrobbantására 1849. május 21-én]]
Az öntvényeket és a láncok vasanyagát Clarkék angliai vashámorokból rendelték. A Hunter & English nevű cég szállította a lehorgonyzó sarukat ({{szám|200|t}}) és az öntöttvas láncnyergeket, a Howard & Ravenhill a függesztőrudakat, a lánclemezeket, és a merevítő szélrácsokat ({{szám|1630|t}}), Harvey a láncfelhúzó [[csiga (gép)|csigasorokat]]. A lehorgonyzó nyolc darab acéltömböt a bécsi Norris szállította. Az öntöttvas kereszttartók ({{szám|300|t}}) [[Andrássy György]] [[dernő]]i, más öntvények később – többek közt – [[Ganz Ábrahám]] (1814–1867) budai öntödéjében is készültek. A teljes, hídba beépített vasanyag összsúlya {{szám|2146|t}} volt.
[[1846]]. [[október 2.|október 2-án]] indult az első vasanyag-szállítmány, ezt pedig rendre követte a többi. A szállítást Angliából vízi úton oldották meg, a [[Majna (folyó)|Majnát]] a Dunával összekötő [[Rajna–Majna–Duna-csatorna|hajózócsatornán]] keresztül, melyet éppen ebben az évtizedben építtetett újjá [[I. Lajos bajor király]]. A láncok szerelésének céljára úszóállvány készült, ezen szerelték össze a láncokat, oly módon, hogy egyik végüket bekötötték a lehorgonyzást szolgáló lánckamrába, majd a láncot akkora darabon fektették ki, amekkorát a hídnyílás áthidalása igényelt. A lánc másik végét egy, a parton álló [[gőzgép]] emelte fel a pillér tetejére, láncfelhúzó [[csiga (gép)|csigasor]] segítségével. Ez a szerkezet akkoriban újdonságnak számított mind műszaki, mind gazdaságossági tekintetben. A partra állított gőzgép által szolgáltatott húzóerőt a csigasoron kívül görgők közvetítették a láncok végeire. A láncot két hüvelyk ({{szám|51|[[méter#A méter törtrészei|mm]]}}) vastagságú tömbvasból [[kovácsolás|kovácsolták]], a gép által kifejtett húzóerő elméletben 21, a gyakorlatban kb. 30 tonna lehetett.
A láncok szerelése meglehetősen gyorsan haladt. [[1848]]. [[március 28.|március 28-án]] kötötték be az első láncvéget a pesti lánckamrában, [[július 8.|július 8-án]] már a középső hídnyílás első láncának beemelése folyt, az utolsó beszerelését [[július 18.|július 18-án]] kezdték meg. Mindhárom hídnyílásban négy-négy láncfelhúzásra kellett sort keríteni. Tizenegy gond nélkül ment végbe, azonban az utolsónál baleset történt. A láncot felhúzó csigasor egyik láncszeme szétpattant, a lánc rázuhant az úszóállványra, melyet összetört, majd beleesett a Dunába. A műveletet az állványról szemlélő emberek, köztük Széchenyi István, szintén a Dunába estek. A baleset során egy munkás életét vesztette, valamint négy hét késést eredményezett a munkálatokban, mivel ennyi időre volt szükség, mire sikerült kiemelni, majd helyére tenni a vízbe zuhant hídláncszakaszt.
== Források ==
* [http://elsolanchid.hu/konyvek/Lanchid_03_Zsamboki.pdf Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazákban 1945-1969 között. In. Lánchíd füzetek 3.]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/A_budapesti_duna_hidak/pages/004_a_szechenyi_lanchid.htm A Széchenyi lánchíd]
* [[Vajda Pál]]: ''A Lánchíd története''. Budapest: [[Kossuth Kiadó|Szikra Könyvkiadó]], 1947. 67, [1] o.
* Gáll Imre: ''A budapesti Duna-hidak''. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1984. 146 o.
* ''A Széchenyi-Lánchíd és Clark Ádám''. Készült Hajós Géza koncepciója alapján a BTM Kiscelli Múzeum közreműködésével. Budapest: Városháza, 1999. 198 o.
* Gáll Imre (vasdiplomás mérnök): ''A budapesti Duna-hidak''. Bőv., átdolg. kiad. Budapest: Hídépítő, 2005. 207 o. {{ISBN|963-218-690-7}}
* [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5118 1000 év törvényei]
* [http://www.napkut.hu/naput_2007/2007_01/008.htm Budapest hídjai]
* [http://www.tte.hu/toertenelem/67/943 Lőrinc László: Átadás, letétel. Különös Lánchídünnepek. HVG 2009. november 21.]
* [[Lőrinc László]]: Árral szemben. A Lánchíd finanszírozása. HVG 2009. november 21.
* [[Deák Antal András]] - [[Amelie Lanier]]: ''Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai''. Budapest: L'Harmattan. 2005
* Szentmártoni Szabó Géza: Széchenyi Lánchídjának előképei = Élet és Tudomány, 64. évf. 2009. 47.sz. p. 1494-1495.
== További információk ==
<!-- *[http://www.idg.hu/expo/lanc/ A Lánchíd története. Összeállította és (részben) írta: Ráday Mihály''] -->
* [[Török András (művelődéstörténész)|Török András]]: [http://www.ifk-egyesulet.hu/ebook/A-Lanchid-mai-fenytoresben.pdf A Lánchíd, mai fénytörésben]
* [http://www.homonnai.hu/hid/lanc-hid/lanc.htm Homonnai.hu – Lánchíd]
* A híd 1:100 arányú [http://www.minimagyarorszag.hu/node/24 makettje]a
* [http://album.reality.hu/panos/lanchid_tetejen/giga/ Körpanoráma a Lánchíd tetejéről]
* [http://www.urbanlegends.hu/2005/03/30/a-lanchid-kooroszlanjainak-nyelve/ A Lánchíd kőoroszlánjainak nyelve] (UrbanLegends.hu, 2005. március 30.)
* [http://maps.google.com/maps?ll=47.498971,19.043630&spn=0.005053,0.007918&t=k&hl=en Google maps]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1013 Légifotók a hídról]
* [http://mek.oszk.hu/05800/05836/html/1kotet/05.htm#d1e5315 A híd alapkövében elhelyezett emlékirat szövege] (In: [http://mek.oszk.hu/05800/05836/html/ Zichy Antal: Gróf Széchenyi István életrajza (1791–1860)])
* [https://index.hu/cikkepek/0711/bulvar/alagut01.jpg Műcsont a lánchídi oroszlánok szájában (fotó)]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1279 Archív képek Budapest hídjairól]
* [http://www.earecon.com/Portal/Documents/Acelszerkezetek/2010/aszerk1003.pdf Szabó László: Hídtörténetek. – A Lánchíd. (In: ''MAGÉSZ Acélszerkezetek'', VII. évf. 2010. 3. sz. 11-29/13-31)]
* [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=17 A Lánchíd a Műemlékem.hu-n]
* [http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_szechenyi_lanchid_tervrajzai.html A Széchenyi lánchíd tervrajzai]
* [http://www.bpestchainbridgearchive.com/ Buda Pesth Chain Bridge Archive Recording]
* [http://vlaston.webnode.hu/news/budapesti-duna-hidak-i-resz/ Budapesti Duna-hidak]
* [http://budapest-ostroma.hu/1945-januar-18-esemenyei/ Budapest ostroma 1944-45 (Széchenyi lánchíd)]
*{{CitPer|szerző=[[Katona Csaba]] |cím=Források a Lánchíd újjáépítésének történetéhez (1947–1949) |alcím= |url=http://www.academia.edu/5529075/Forr%C3%A1sok_a_L%C3%A1nch%C3%ADd_%C3%BAjj%C3%A1%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9nek_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez_1947_1949_Lev%C3%A9lt%C3%A1ri_K%C3%B6zlem%C3%A9nyek_73._2002_1_2._243_264|accd=2014-11-25| periodika=[[Levéltári Közlemények]] |évfolyam=73 |szám=1-2. |oldal=243–264 |dátum=2002 |egyéb=(PDF) }}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Budai Váralagút|Váralagút]]
* [[Lánchídi csata]]
* [[William Tierney Clark]]
* [[Clark Ádám]]
{{Budapest Duna-parti látképe}}
{{Duna-hidak}}
{{Portál|Budapest|-|magyarság||világörökség|-|Hidak| }}
| 