„Losonczy Géza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel) |
a Nagy Imre (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
17. sor:
| aláírás =
}}
'''Losonczy Géza''' ([[Érsekcsanád]], [[1917]]. [[május 5.]] – [[Budapest]], [[1957]]. [[december 21.]]) újságíró, [[Második Nagy Imre-kormány|Nagy Imre
==Élete==
[[Fájl:Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza (4).JPG|bélyegkép|<center>[[Emléktáblák Budapest VIII. kerületében|Emléktáblája a Corvin közben]]]]
[[Fájl:Losonczy Géza emléktáblája Kossuth tér 11.JPG|bélyegkép|200px|<center>[[Emléktáblák Budapest V. kerületében|Emléktáblája <br>Kossuth Lajos tér 11.]] ]]
Az egyetemet Debrecenben végezte és már ekkor részt vett a [[munkásmozgalom]]ban. [[1935]]-től egy évig a ''„Tovább”'' című lapot szerkesztette. Ez idő tájt sok más baloldali-kommunista érzelmű fiatallal együtt ő is tagja az ekkor tömegmozgalomnak számító, a szociális és népi programot a magyar fajvédelemmel ötvöző [[Turul Szövetség
[[1945]]-ben előbb a [[Szabad Nép]] belpolitikai rovatát vezette, majd [[Révai József (politikus)|Révai József]] népművelési miniszter államtitkára lett 1949-51 között. 1951-ben [[koncepciós per]]ben őt is elítélték, ismét börtönbe került. [[1954]]-ben szabadult (ekkor [[Nagy Imre (
Később a [[Magyar Nemzet]] munkatársa lett és tagja a miniszterelnökségtől első ízben megfosztott Nagy Imre körének. A [[Petőfi Kör]] szervezője volt. [[1956]]. [[október 23.|október 23-án]] a tüntetőkhöz csatlakozott.
[[Donáth Ferenc (politikus)|Donáth Ferenccel]] együtt ő volt, aki a [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetőségének [[október 26.|október 26-a]]i ülésén beterjesztette azt a platformjavaslatot, amely szerint a párt elutasította volna, hogy ellenforradalomként értékelje az eseményeket és ehelyett „demokratikus tömegmozgalomnak” ismerte volna el. (Ugyanezen a napon [[Maléter Pál]] ezredes fegyverszünetet kötött a [[Corvin köz]] felkelőivel.) A javaslat a párthéják ellenállásán akkor megbukott, de mégis ahhoz vezetett, hogy a vezetés a felkelés fegyveres elfojtása, mint lehetséges megoldás mellett a politikai jellegű rendezésen is elkezdett gondolkodni.<ref>[http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/magyar_honved/forradalom_es_szabadsagharc_1956-ban_10 Honvédelmi Minisztérium cikksorozata 1956-ról (10. rész)] (honvedelem.hu)</ref>
| |||