„Nemzeti dal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a CheckWiki error (57) javítása; kettősponttal végződő szakaszcímek |
||
23. sor:
[[Fájl:Petőfi Nemzeti Múzeum.jpg|jobbra|bélyegkép|262px|Forradalmi tömeg a Nemzeti Múzeum előtt 1848. március 15-én. Ismeretlen művész akvarellje]]
[[Fájl:Nemzeti dal.jpg|bélyegkép|262px|A ''Nemzeti dal'' kinyomtatott példánya, amit Petőfi sajátkezűleg dedikált: „''Az 1848diki marczius 15kén kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete. Petőfi Sándor''”]]
Petőfi a verset [[1848]]. [[március 13.|március 13-án]], két nappal a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|forradalom]] kitörése előtt írta. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (''Rajta magyar, hí a haza!'') azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.<ref>[http://erdely.ma/dokumentum.php?id=113333&cim=az_1848/49_es_magyar_forradalom_es_szabadsagharc Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc] – Erdély.ma, 2012. március 15.</ref>
Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet [[március 19.|március 19]]-ére tervezett a pesti ifjúság. A [[első bécsi forradalom|bécsi forradalom]] hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, a [[Pilvax]] kávéházban olvasta fel a verset.
31. sor:
A nyomda előtt szavalta el a nép közösen a nemzeti dal eskü szövegét, ahogyan arról a [[Pesti Hírlap]] 1848. március 17-i száma megemlékezik. Nem mellesleg a Pesti Hírlapot is itt nyomták, a Hatvani utcában fellelhető Horváth házban, Landerer Lajos kiadótulajdonosnál (ma a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarka az Astoria és a Ferenciek tere között).
A Pesti Hírlap fenti vezércikkében így írja le az eseményt:
''„Így született márt. 15-én d.e. 11 ½ órakor a magyar sajtónak törvényes tiszta, censura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött.''
57. sor:
== Témája ==
A mű tematikailag alapvető ellentéteken épül. A költő a dicső, fényes múltat, a szabadságot (''ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak'') állítja szembe az akkori jelen szégyenteljes rabságával (''Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak''). Majd ezt követően utal a jövőre, a feladatra, amely nem más, mint e rablánc lerázása.
== Hatása ==
* [[Karinthy Frigyes]] az ''[[Így írtok ti
<poem>
70. sor:
</poem>
===Megzenésítette
* [[Tolcsvay László]] 1973-ban megzenésítette a verset, amit először a [[Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsával]], az [[Illés-együttes|Illés]] és a [[Fonográf (együttes)|Fonográf]] együttessel közösen, a [[Budapest Sportcsarnok]]ban [[1981]]-ben megtartott "[[A Koncert]]" című rendezvényen adtak elő, nagy sikerrel.
* Kálozdy János
157. sor:
{{Portál|Irodalom}}
{{DEFAULTSORT:Nemzetidal}}
[[Kategória:Petőfi Sándor művei]]
| |||