„Mohamed próféta” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Abduljordan (vitalap | szerkesztései)
108. sor:
Győzelmei hírére az [[Arabok|arab]] törzsek meghódoltak előtte és követségeket küldtek hozzá. Mohamed a követeket szívesen fogadta és arra kötelezte a küldőiket, hogy bálványaik helyett Allahot imádják, az ő prófétaságát ismerjék el, a napi öt imádságot előírás szerint végezzék el és fizessék meg kincstárába az adót.
 
A behódolókhoz megbízottakat is küldött, akik a szükséges [[rítus]]okra megtanították őket és beszedték az őt megillető adót. A legenda szerint ebben az időben szólította fel a [[Bizánci Birodalom]] császárát, az [[egyiptom]]i helytartót és a [[perzsa]] királyt is, hogy térjenek át az iszlámra, vejét, [[Ali kalifa|Alit]] pedig [[631]]-ben Mekkába küldte és elrendelte, hogy a mekkai szent helyekre hitetlennek nem szabad a lábát tennie. Az ellen, aki nem ad szabad vallásgyakorlatot az iszlámnak, vagy aki megtámadja az iszlámot, háborút kell viselni.
[[Kép:Mohammed MichelBaudier.jpg|jobbra|bélyegkép|Mohamed próféta, illusztráció a ''Histoire générale de la religion des Turcs''<ref>[https://books.google.hu/books?id=LixRAAAAcAAJ Michel Baudier: Histoire générale de la religion des Turcs, 1625 ]</ref> című műből, 1625]]
[[632]]-ben, a nagy ünnep alkalmával járt utoljára Mekkában. Ekkor mondott prédikációjában<ref>„Búcsúszónoklat” megnevezéssel illetett tanítás</ref> szent életre, egymás testvéri megbecsülésére hívta fel hallgatóit és a házastársak egymás iránt való kötelességeiről is prédikált. Ennek a beszédnek rendkívüli jelentősége van az iszlám további alakulása, illetve a humanista erkölcstan fejlődése szempontjából is. Legkimagaslóbb és az iszlám erkölcstanára nézve legfontosabb részében, Mohamed az arab törzsrendszerrel kapcsolatos addigi társadalmi felfogást eltörli és helyébe az egyenlőség tanát helyezi: „''Ó emberek! Íme Alláh eltávolította tőletek a hitetlenség korszakának híreskedését és a származásból merített pöffeszkedést. Mindnyájan Ádámtól származtok, Ádám pedig porból vette eredetét. Az arab embernek nincs semmi előbbrevalósága a nem arab fölött; Alláh csak az igaz hitet tekinti''”.<ref>Goldziher Ignác: Az Iszlám 18.o</ref> Ezzel akart véget vetni az arabok társadalmi életét meghatározó, felsőbbrendűségi szemléletnek és egyúttal, a törzsek folytonos torzsalkodásának is. Ezzel az összes muszlim törzsi, faji és nemzetiségi egyenlőségét hirdette, és az iszlám hit segítségével egy nemzettestté kovácsolta az arab törzseket. [[Germanus Gyula]] [[Orientalisztika|orientalista]] szerint "''Forradalmár volt, de tudta, hogy a forradalom csak a régi hagyományok felhasználásával és a tömeg lelkiségének és anyagi érdekének együttes irányításával lehet sikeres.''".<ref>Germanus Gyula: Allah Akbar! 222.o</ref>
114. sor:
[[632]]. [[június 8.|június 8-án]], 62 éves korában halt meg, legkedvesebb felesége, [[Ajsa bint Abu Bakr|Ajsa]]<ref>[[Abu Bakr]] leánya</ref> ölében. Ahol meghalt, [[Ajsa bint Abu Bakr|Ajsa]] házában ástak neki sírt és ott is temették el. Ez a mai Al-Masjid al-Nabawi mecset, a "Próféta Kupolája".<ref>[http://www.3dmekanlar.com/en/prophets-mosque.html Prophet's Mosque], 3dmekanlar.com</ref>
 
== A történelmi Mohamed próféta ==
Mielött elkezdődött volna számára az Istentől kapott küldetése, Ő is csak egy volt a mekkaiak közül, így életének azon szakaszából igen kevés részlet ismert. Ugyanis mint a világ számos egyéb részein az emberekről nem készültek személy szerinti feljegyzések. A [[Korán]]<nowiki/>ban egy fejezet van, a 47. szúra mely a ''Muhammad'' (سُـورَة مُـحَـمَّـد) címet viseli<ref>https://en.wikipedia.org/wiki/Muhammad_(surah)</ref>. Így nem véletlen, hogy már a Próféta életében elkezdődött a [[hadísz]]<nowiki/>ok (eredeti jelentése: közlés), megosztása az újonnan áttértekkel, bár ez a "mozgalom" a Próféta halála után hódított magának nagyobb jelentőséget, mert az [[iszlám]] egyre nagyobb területre terjedt ki, a kalifák sikeres hódításainak köszönhetően (kiváltképp [[I. Omár kalifa|Omár]] volt sikeres a korai időkben).
Valójában alig rendelkezünk valódi tényanyaggal Mohamed személyét illetően. Nincsenek ráutaló érmék a medinai évekből, sem régészeti leletek, melyek Mekkából vagy Medinából előkerülve utalhatnak rá. Az egyetlen kivétel a [[Medinai alkotmány]], de ennek is csak egy későbbi, javított formája áll rendelkezésre. Még a Korán sem említ olyan epizódokat, amelyből működési helye, vagy kortársaival való érintkezése azonosítható lenne. Emellett sem a Korán, sem a Mohamed mondásaiból készített gyűjtemény, a [[Hadísz]] olyan kézirata nem ismert, amelyik közel esne Mohamed idejéhez. Minden esetben 100-200 évvel későbbi másolatokat találhatunk, amiket addig, amíg feljegyzésre kerültek, a szájhagyomány őrzött. Noha az iszlám tradíció szerint ezeket pontosan és változatlan formában őrizte meg az emlékezet, mégis valójában teljesen életidegennek tetszik, hogy évszázadokon át továbbadott történetekről hitelesen kimondhassuk, hogy semmit sem változtak a generációk alatt. Amit viszonylagos bizonyossággal tudhatunk, az néhány közel korabeli töredékben maradt ránk. Ezekből azonosítható egy felemelkedő vallási mozgalom, mely Arábiából ered, és vezéralakja Mohamed lehetett.
 
A hadísz lehet egy Próféta által végbevitt cselekedet, vagy egy más által végbe vitt cselekedet, mely az Ő jelenlétében történt, vagy egy Mohamed próféta által tett kijelentés írásos formája. A hadíszoknak adományozói vannak, ilyen például maga [[Ajsa bint Abu Bakr|Ajsa]], a Próféta legkedvesebb felesége, akinek 1700 hadísz köszönhető. Továbbá híres adomáynozók még: az üzbég al-Bukhari, vagy az iráni Muszlim. A hadíszokat később ll. Omár kalifa parancsára könyvbe gyűjtötték össze, ez lett a Szunna. A kalifa által megbízott történész, az-Zuhri széltében-hosszában beutatazta az iszlám világot, hogy összegyüjthessen minél több hadíszt. Ezután bonyolult szbályrendszert hoztak létre annak érdekében, hogy több további hiteles hadíszt lehessen gyűjteni. Sokak számára életidegennek tűnhet, hogy évszázadokon át továbbadott történetekről hitelesen kimondható legyen, hogy semmit sem változtak a generációk alatt. Így nem véletlen, hogy a hadíszoknak besorolása van, melynek kategóriái a következők:
Az említett 7. századi források Mohamed és közvetlen utódainak korára tehetők.
 
* Hiteles (szahih) igaz
• A "[[szír töredék]]" néven ismert írás a 630-as évekből származik, és hivatkozik "Mohamed arabjaira", akik legyőzték a bizánci sereget.
* Jó (hasszán) nagy valószínűséggel igaz
* Gyenge (daif) nem lehet igaznak tekinteni, hacsak más hagyományok nem erősítik meg
 
A kategóriák csökkenő sorrend szerint lettek felállítva, így a hadíszok legnagyobb csoportját a hiteles hadíszok alkotják. Ezekre a besorolásokra azért volt szükség, mert az idő múlásával a világ különböző potjain, különböző hadiszok jelentek meg, melyek szájhagyomány útján terjedtek. Sokak saját kényük kedvük szerint találtak ki hadíszokat, ezzel alátámasztva a saját maguk által generált mozgalmakat, teológiai vitákat.
• Egy töredék, amit [[Tamás presbiternek]], egy iraki jakobita kereszténynek tulajdonítanak, szintén említi "Mohamed arabjait", akik győzedelmeskedtek Bizánc fölött.
 
A Próféta után igen sok tárgyi lelet maradt fent, melyek közül nem igen találhatunk kimondottan régészeti leletket, hiszen kortársai halála után megőrízték tárgyait, melyeket aztán a hívők (kiváltképp vezetőik) örökletes módón [[muszlim]]<nowiki/>ról muszlimra adtak tovább. Mohamed próféta emlékei ma is megtekinthetőek, az iszlám világ számos pontjain. Egyes helyek nem-muszlimok számára is megtekinthetőek, ilyen például az isztambuli [[Topkapı palota]] egyik terme ''(Pavilion of the Holy Mantle and Holy Relics''). A termet maga II.Mehmet szultán építette, és az emlékek már abban az időben is a [[Oszmán Birodalom|Oszmán szultánatus]] tulajdonában álltak. A világon ez az egyik legjelnetősebb gyűjtemény.
• [[:en:Sebeos|Szebeosz]] örmény püspök a 660-as években írt látszólag, mint szemtanú ''Mahmet''ről (Mohamed), aki arra tanította Izmael leszármazottjait, hogy ismerjék fel Ábrahám Istenét.
 
• Egy görög nyelvű szöveg, a „[[Jákób tanítása]]” említ egy hamis prófétát (mivel az igaz próféták nem karddal jönnek), aki az arabok vezére, és valamilyen zsidó messiási mozgalmat vezet.
 
Az ismert történetek leghitelesebb forrása [[Ibn Isak]] írása, mely mintegy száz évvel Mohamed halálát követően született, és a Mohamed életére vonatkozó történetek gyűjteményét tartalmazza. Ám ennek eredetije sem ismert, csupán későbbi – még száz évvel későbbi – másolatait birtokoljuk. Mégis Ibn Isak feljegyzései tekinthetők leginkább autentikusnak Mohamed személyét illetően.<ref>{{CitLib|aut=Sebēos, Bishop of Bagratunikʻ, active 7th century,|tit=The Armenian history attributed to Sebeos|ass=Thomson, Robert W., 1934-|ass2=Howard-Johnston, James,|ass3=Greenwood, Tim.|ann=1999|isbn=0853235643|url=https://www.worldcat.org/oclc/44228890}}</ref>
 
== Életútja ==