„Egy magyar nábob (film)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Történet: Chataquela
47. sor:
== Történet ==
Kárpáthy János vidáman mulatozott többedmagával egy alföldi kocsmában, amikor egy külföldi divat szerint öltözött fiatalember toppant be hozzá a szakadó esőből. A kölcsönös bemutatkozás után kiderült, hogy rokonok, az idegen Kárpáthy Abellinónak mondta magát. Azt a hírt hallotta, hogy meghalt a dúsgazdag rokona, az örökség miatt tért vissza Párizsból. Megkéri János urat – akinek tévedésből a halálhírét keltették –, hogy fizesse ki az adósságát, és adjon egy kis előleget számára az egykor majd várható örökségből. Szerinte a koporsóba úgy sem viheti magával János a vagyonát. A nábob a koporsó szóra féktelen haragra gerjed, a hajdúival felgyújtatja a kocsmát. Előtte még megállapodott a tulajdonossal, hogy az épületért tízezer aranyat fizet érte körmöci aranyban. Abellino kifutott a már égő épületből, és átkozódások közepette elvágódott a sárban.
 
[[Párizs]]ban Griffard bankár újabb kölcsönt adott Abellinónak, aki megpróbálta Chataquela, az afgán táncosnő kegyeit elnyerni. Neki sem sikerült, ahogyan a párizsi aranyifjak közül senkinek sem, a „Tűz leánya” megközelíthetetlen volt. Szentirmay Rudolf is beleszeretett az asszonyba, félelmetes fogadást ajánlott gúnyolódó barátainak. Chataquela is megszerette a magyar nemest, ezért [[London]]ba utazott, hogy visszakérje férjétől a selyemövét, ami a házasságukat jelképezte. Rudolf türelmetlenül várta kedvesét, közben találkozott a Magyarországra készülő [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklóssal]] és Barna Sándor asztaloslegénnyel. Eszékiék társaságában tudta meg, hogy a szerelme tűzhalált halt Londonban. Mivel Chataquela férje meghalt, a szokásjog arra kötelezte a nőt, hogy végezzen magával. A megtört Szentirmay is visszautazott Magyarországra.
 
==Szereplők==