„Angol Királyság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox jav.
→‎Története: Elírás javítása. 1088 helyett 1066
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
58. sor:
Anglia ettől kezdve soha fel nem oszló politikai egység. Ennek ellenére a [[10. század]]ban a [[vikingek]] [[Dánia|Dániából]] többször megtámadták a szigetet. Erre válaszul [[II. Ethelred angol király|II. Ethelred]] elrendelte az összes dán lemészárlását, aki 1002-ben az ország területén volt. Ez csak még inkább felkeltette [[I. Svend dán király|I. Svend]], [[Dánia]] és [[Norvégia]] uralkodójának érdeklődését a szigetország iránt. Élete hátralévő részében négy teljes hadjáratot vezetett Anglia ellen. [[1013]]-ban II. Ethelreddel szemben őt koronázták Anglia királyává. [[1014]]. [[február 2.|február 2-án]] meghalt. Fia, [[II. Knut dán király|Knut]] folytatta a háborút. II. Ethelred [[1016]]. [[április 23.|április 23-án]] meghalt. Fiát hamarosan megtámadta Knut. A dán király beleegyezett abba, hogy II. Edmunddal megosztva uralkodnak a területen, de Edmund később, 1016. november 30-án meghalt, így az ország a dán uralkodó uralma alatt egyesült. A dán uralom egészen [[II. Hardeknut dán király|II. Hardenkut]] haláláig, [[1042]]. [[június 8.|június 8-áig]] folytatódott. Ő Knut és [[Normandiai Emma]], II. Ethelred [[özvegy]]ének a fia volt. II. Hardeknut fiú utód, trónörökös nélkül halt meg, így a trónt féltestvére, [[Hitvalló Eduárd angol király|Hitvalló Edward]] követte a trónon. Az Angol Királyság ismét független.
 
A béke csak a gyermektelen Edward haláláig, [[10881066]]. [[január 4.|január 4]]/[[január 5.|5-éig]] tartott. Ekkor sógorát, [[II. Harold angol király|II. Haroldot]] koronázták meg. Unokatestvére, [[I. Vilmos angol király|Hódító Vilmos]] szintén bejelentette az igényét a trónra. Anglia ellen támadást intézett, és [[Sussex megye (Anglia)|Sussexnél]] [[1066]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] lépett a szigetre. A király seregeivel együtt a Stamford Bridge-i győztes csatáét követően [[York]]ban állomásoztak. Végig kellett vonulniuk Anglián, hogy újabb ellenségükkel találkozzanak. II. Harold és I. Vilmos csapatai végül is a [[hastingsi csata|hastingsi csatánál]] ([[október 14.]]) találkoztak egymással. Harold elbukott, és Vilmos került ki győztesen. Ezt követően Vilmos csekély ellenállással el tudta foglalni Angliát. Ennek ellenére nem tervezte, hogy a területet a ''Normann Hercegség''hez csatolja. Mint herceg, [[I. Fülöp francia király|I. Fülöp]] hűbérese volt. Így, hogy egy független ország uralkodója, megvolt rá a lehetősége, hogy bármifajta külső hatástól függetlenül irányítsa az országot.
 
Az Angol Királyság és a Normann Hercegség között személyi perszonálunió állt fenn [[1204]]-ig. Ebben az évben [[János angol király|(Földnélküli) János]] I. Vilmos negyedik generációs leszármazottja, [[II. Fülöp francia király|II. Fülöppel]] vívott csatájában elveszíti a kontinentális területek feletti irányítást. Az ország többi része továbbra is János, és örököseinek fennhatósága alá tartozik, ezek a mai [[Csatorna-szigetek]].