„II. Tvrtko bosnyák király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Garai Dorottya egyért |
a Összeesküvők két e-vel (WP:BÜ) |
||
69. sor:
== Élete ==
Származásáról [[Wertner Mór]] ezt mondja: „[[I. Tvrtko bosnyák király|I. Tvrtkónak]] és vidini [[Sisman Dorottya bosnyák királyné|Dorottyának]]<ref>Dorottya királyné [[Iván Szracimir bolgár cár]] és [[Baszarab Anna bolgár cárné|Baszarab Anna]] havasalföldi úrnő idősebb lánya volt.</ref> legidősb fia [[1382]]. évben már életben volt.”<ref>Lásd Wertner (1891: 227).</ref> A boszniai trónöröklés szerint nem elsőszülöttségi rendben örökölték a Kotromanić-ház tagjai a trónt, így I. Tvrtko feltehetőleg még kiskorú gyermekeit megelőzve az elhunyt király közeli rokonát,<ref>Wertner (1891) szerint testvérét, Fajfrić (2000) szerint unokatestvérét.</ref> [[Dabiša István bosnyák király|Dabiša Istvánt]] választották királlyá [[1391]]-ben. Dabiša halála után [[1395]]-ben már annak kiskorú fiát is mellőzték, és özvegyét, [[Gruba Ilona bosnyák királynő|Gruba Ilona]] királynét ültették Bosznia trónjára, akit azonban [[1398]]-ban elmozdítottak onnan, és I. Tvrtko házasságon kívüli fiát, [[Ostoja István bosnyák király|Ostoja Istvánt]] választották helyette. Tvrtko herceg végül [[1404]]-ben nyerte el az ország kormányzását II. Tvrtko néven, mikor testvérét egy
[[1425]]-ben az anyja révén Kotromanić-házi leszármazott [[Cillei Hermann]], aki II. Tvrtko nagynénjének, [[Kotromanić Katalin cillei grófné|Kotromanić Katalinnak]] volt a fia, elérte, hogy veje, Zsigmond király szövetséget kössön Tvrtkóval az oszmánok ellen, és [[1426]]. [[szeptember 2.|szeptember 2]]-án a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko kinevezte Cillei Hermannt örökösévé.
|