„Szulejmánijja” változatai közötti eltérés

a (linkjav.)
 
== Története ==
Szulejmánijja meglehetősen fiatal város, története alig több mint két évszázadra tekint vissza. Az [[Oszmán Birodalom]] és [[Perzsa Birodalom|Perzsia]] határvidékén [[1649]]-ben alakult kurd fejedelemség, [[Bábán]] uralkodója, Ibráhím pasa alapította [[1784]]-ben. Még ugyanabbanabban az évben országa fővárosává tette az édesapja, Szulejmán pasa után elnevezett várost. Bábán uralkodóinak politikáját mindenkor a két nagy szomszédos birodalom közötti viszony határozta meg, s a Szulejmáníjában székelő kurd fejedelmek ennek megfelelően váltogatták szövetségeseiket. [[1818]] végén például [[Bagdad]] felől török csapatok indultak Szulejmánijja alá, de csakhamar a perzsák 10 ezres serege mentette fel a várost. A felszabadítókat a kurdok alig egy év elteltével már a törökök segédletével verték ki Bábánból. A perzsa- és törökpárti bábáni frakciók egymással is folyamatosan harcban álltak, s kisebb-nagyobb békeidőkkel tarkítva így telt a kis Szulejmánijjai Fejedelemség élete egészen [[1850]]-es megszűnéséig, amikor a város ismét az Oszmán Birodalom része lett.
 
A zaklatott politikai viszonyok ellenére a 19. század elejétől Szulejmánijja pezsgő kulturális életet mondhatott magáénak. A városban élt, szulejmánijjai dialektusban alkotó kurd költőkhöz kötődik a szorání [[kurd nyelv|kurd irodalmi nyelv]] és [[kurd szépirodalom|szépirodalom]] alapjainak megteremtése, s ezek az irodalmi hagyományok egészen a 20. századig hatottak: a modern kurd sajtónyelv alapja is a szorání lett, s [[1920]]-ban a városban alapították meg az első kurd nyelvű könyvkiadót.