„Az egyiptomi piramisok tipológiája” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Masztabák: link egyértelműsítés AWB
25. sor:
[[Kép:tumulus masztaba.png|bélyegkép|jobb|260px|A tumulus és a masztaba szerkezeti összefüggése]]
[[Kép:Mastaba-S3503.jpg|thumb|right|260px|Az [[S 3503-as sír]] [[Piramiskörzet#Kerítésfal|kerítésfalának]] rekonstrukciója a [[palotahomlokzat]]os díszítéssel és a festésmaradványok alapján színezéssel. A falon belül nem látszik a sír felépítménye.]]
Az első [[masztaba|masztabának]] nevezett királysírt [[Anedzsib|Anedzsib Meribten]] építette [[Abüdosz (Egyiptom)|Abdzsu]] városa közelében, míg a korábbi szakkarai masztabák az egyiptológia mai állása szerint nem az uralkodók temetkezési helyei, sőt nem is [[kenotáfium]]ok, hanem alsó-egyiptomi nemesek sírhelyei.
 
Az [[I. dinasztia|első dinasztia]] [[abüdoszAbüdosz (Egyiptom)|Abüdosz]]i ([[Umm el-Kaáb|Pekerben]]) sírjai a tumulus továbbfejlesztett változatai, masztabák. A „masztaba” arab szó, jelentése ''pad''. Ez a temetkezési forma az I. dinasztia idején kezdett terjedni, és az előkelők között divatos maradt egészen az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] végéig, amikor az uralkodók már régóta piramisba temetkeztek. A legnagyobb nem királyi masztabát [[Ptahsepszesz]] építette az V. dinasztia korában. [[Kús]] földjén ([[Núbia]]) még az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] korában is temetkeztek előkelők masztaba-típusú sírépítménybe.
 
A masztabák változatos alakúak, de jellegzetességük a ''téglaforma'', a többi - változékony - díszítőelem ennek kiegészítése. A sír felépítménye már nem kerek vagy ovális volt, hanem téglatest alakú téglarakás. A forma változását éppen az új építőanyag, a tégla alkalmazása kívánta meg, hiszen a földhalom természetes formája a kerekded domb, a téglából viszont téglatestet a legkönnyebb formálni. A sírforma változását a [[Nagada kultúra]] korában egyes előkelő sírok kezdik meg, amelyek a félig földbe vájt lakóház mintájára a „veremsír” és a hantolt sír helyett a „szögletes veremsír” típust formázzák. Ezeknek fő jellemzője a földbe vájt, téglával bélelt verem, amelyet tetővel láttak el, majd dombot emeltek rájuk a veremből kiásott földből.