„Khalkédóni zsinat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít
További információk
13. sor:
A '''khalkédoni''' ''(khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni)'' '''zsinat''' a kereszténység negyedik [[egyetemes zsinat]]a, amelyet [[451]]. [[október 8.]] és [[november 1.|november 1-je]] között tartottak [[Khalkédón]]ban, a [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] [[Bithünia]] egyik városában (ma a [[Boszporusz]] ázsiai oldalán lévő [[Kadıköy]] kerület, amely egyesült [[Isztambul]]lal).
 
[[I. Leó pápa|I. Leó]] pápa kérésére a [[monofizitizmus]] elítélésére hívta össze 451. [[május 17.|május 17-én]] [[Marcianus bizánci császár|Marcianus]] császár. Helyéül először [[Nikaia|Nikaiát]] jelölte ki, majd inkább a főváros közelében lévő Khalkédónt választotta. A zsinati tanácskozás helye [[Szent Eufémia]] vértanú-szűz temploma volt. A hagyomány szerint 600, valójában valószínűleg kevesebb résztvevője volt, de az [[első vatikáni zsinat]]ig mindenképpen ez volt a legnépesebb. Elnökségét 5 pápai legátus, irányítását 6 császári biztos látta el.
 
A megnyitó ülésen 451. október 8-án mindjárt számon kérték az [[Alexandria (Egyiptom)|alexandria]]i [[I. Dioszkorosz kopt pápa|Dioszkoroszt]] az úgynevezett „[[rablózsinat]]értért”. A második ülésen felolvasták a [[nikaiai hitvallás]]t és Leó pápa levelét a [[hüposztatikus egység]]ről (Leó „Tomus”-a). Az atyák ''„Ez a [[Egyházatyák|szentatyák]] és az [[apostol]]ok hite. Mi is ezt hisszük. Leó által [[Péter apostol|Péter]] szólt!”'' felkiáltással egyhangúlag elfogadták a pápa tanítását. [[október 13.|Október 13-án]] a harmadik ülésen elítélték és megfosztották hivatalától Dioszkoroszt, sés bár a pápai legátusok nem akartak új hitvallást, 23 püspök [[október 22.|október 22-én]] mégis benyújtott egy új formulát, amit az atyák egyhangúlag elfogadtak. [[október 25.|Október 25-én]] a hatodik ülésen [[Marcianus bizánci császár|Markianosz császár]] és [[Pulkheria keletrómai császárné|Pulcheria császárnő]] is jelen volt.
 
A császár kérésére a zsinat 28 fegyelmi kánont is megfogalmazott.
 
A 28. meghatározta a [[Konstantinápolykonstantinápoly]]i [[pátriárka]]i székének rangját: joghatóság tekintetébenjoghatósága egyenrangú RómávalRómáéval, rangban a második helyen áll [[Jeruzsálem]], [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] és [[Antiochia]] előtt, amellyel— ezzel az [[első konstantinápolyi zsinat]] 3. kánonját akarták megújítani. A záróülésen a pápa legátusai e 28. kánon ellen kifejezetten, de hiába tiltakoztak. I. Leó pápa a zsinati határozatokat megerősítő leveleiben ezt a kánont nem hagyta jóvá, a [[első nikaiai zsinat|nikaiai zsinat]] 6. kánonjára hivatkozva hagyományellenesnek nevezte, és egy pápai rendelettel törölte a zsinat kánonjaiból. Konstantinápoly püspöke, [[Anatolius]] pedigezután bocsánatkérő levelet írt Leó pápának az újító kísérlet miatt.
 
== További információk ==
 
* [[szimónia]]
 
== Források ==
 
* Magyar katolikus lexikon
* Hubert Jedin: A zsinatok története. Budapest, 1998.