„Thurzó Gábor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
POV helyett
11. sor:
'''Thurzó Gábor''' (született ''Rutterschmidt Károly'') ([[Budapest]], [[1912]]. [[március 26.]] – Budapest, [[1979]]. [[február 7.]]) háromszoros [[József Attila-díj]]as (1953, 1958, 1967) [[Magyarok|magyar]] író, kritikus, műfordító, forgatókönyvíró.
 
== Életpályája ==
Gyermekkorát Pesten töltötte, ahol özvegy édesanyjának péküzeme volt a [[Váci utca|Váci utcában]]. Gimnáziumi tanulmányait a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|budapesti piarista gimnáziumban]] végezte 1922 és 1931 között (betegsége miatt a VI. osztályt kétszer járta). Ezalatt közel másfél évig, 1928/1929-ben, majd 1929 decemberéig [[Sík Sándor]] volt az osztályfőnöke és magyartanára, mielőtt a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi egyetemi]] katedrájára távozott.
 
18. sor:
1945 után egyre inkább a színház és a forgatókönyvírás felé fordult. 1945–1949 között a [[Művész Színház (Budapest)|Művész Színház]], 1951-től a [[Hunnia Filmgyár]], 1961-től a [[Magyar Televízió]] dramaturgja volt.
 
1962-ben svéd nőt vett feleségül, és néhány évig [[Svédország]]ban élt. (Germanista bölcsészként már korábban megtanult angolul, hollandul és [[Svéd nyelv|svéd]]ül is.) Hazatérve, 1966-ban jelent meg egyik legfontosabb regénye ''A szent'', amely az akkori hivatalos álláspontnak megfelelő kritikus módon dolgozza föl [[Kaszap István]] kultuszát.<ref>Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegye Levéltárának igazgatója szerint elképzelhető, hogy a mű egyházellenes propaganda eszközének, megrendelésre készült. In: [https://www.feol.hu/hetvege/nehez-kerdeseket-feszegetett-1742198/ A kommunista hatalom propagandájának volt része a Kaszap-kultusz lejáratása?] (J. Mező Éva, FEOL.hu, 2015. 12. 04.)</ref>
 
1976-ban rákos betegséget diagnosztizáltak rajta. Utolsó műveiben fiatalkori emlékeit (''Belváros és vidéke'', 1977) és a halálra készülő ember magárahagyatottságát írta meg.
 
== Színházi munkái ==
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: '''13'''; fordítóként: '''53'''.<ref>2013. július 24-i lekérdezés</ref>
 
=== Szerzőként ===
* Rokonok (1951, 1953-1954, 1973)
* Záróra (1962)
33 ⟶ 34 sor:
* Meddig lehet angyal valaki (1969)
* Holló és sajt, avagy van pápánk (1980)
 
=== Műfordítóként ===
* Anouilh: Poggyász nélkül (1946)
* Christie: Tíz kicsi néger (1946-1947, 1980, 1984, 1996, 2000)
49 ⟶ 51 sor:
* Büchner: Lehetőségek országa (2005)
 
== Művei ==
* Segítő Fortunátusz (elbeszélés, 1936)
* Előjáték (regény, 1938)
82 ⟶ 84 sor:
* ''Térj vissza győztesen! Elbeszélések''; utószó Rónay László; Kairosz, Bp., 2006
 
== Műfordításai ==
* [[Georg Rendl]]: A messzi út (regény, 1936)
* I. F. Coudenhove: Egy hősi élet hősi legendája (1938)
96 ⟶ 98 sor:
* [[Ödön von Horváth]]: Az örök kispolgár (regény, 1974)
 
== Filmjei ==
=== Forgatókönyvíróként ===
* [[Vihar után]] (1944)
* [[Erkel (film)|Erkel]] (1952)
135 ⟶ 137 sor:
* [[A Sipsirica]] (1980)
 
=== Dramaturgként ===
* [[Rákóczi hadnagya]] (1953)
* [[Ifjú szívvel]] (1953)
 
=== Íróként ===
* [[Rászedettek]] (1972)
* [[Csak egy kutya]] (1972)
=== Fordítóként ===
* [[Woyzeck]] (1994)
 
== Díjai ==
* Szocialista Munkáért (1953)
* [[József Attila-díj]] (1953, 1958, 1967)
* a Munka Érdemrend arany fokozata (1972)
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== További információk ==
* {{SzínhLex||http://www.mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz25/170.html}}
* {{MÉL|4||ABC15363/15709.htm}}