„Móric szász választófejedelem” változatai közötti eltérés

A szász uralkodóház Albert-ágának leszármazottja. A [[reformáció]] idején lett [[Szászország uralkodóinak listája|Szászország uralkodó hercege]]. Bár [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] volt, cselekedeteit azonban inkább politikai, mint vallási érdekek vezették. Elárulva korábbi szövetségeseit, szövetségre lépett [[V. Károly német-római császár]]ral, cserébe unokatestvérének, I. János Frigyes hercegnek címéért és birtokaiért. Ígéretéhez híven V. Károly oldalán harcolt a [[schmalkaldeni szövetség]] elleni háborúban, és az [[1547]]-es [[mülhbergi csata]] után megkapta a választófejedelmi címet és az Ernő-ági Szászország egy részét.

 

A protestánsok egyik vezére és egyben Móric választófejedelem apósa, Hesseni Fülöp és I. János Frigyes is a császár fogságába került. Mivel a német császár méltatlanul bánt foglyaival, így Móric hamar szembefordult volt megbízójával. Ezért a [[Magdeburg]] ellen felállított hadat saját céljaira használta fel, és 1551-ben szövetséget kötött az akkori francia királlyal, [[II. Henrik francia király|II. Henrikkel]]. Ezt követő háború során Móric kis híján elfogta V. Károly császárt [[Innsbruck]]ban. Ezután Móric már rá tudta kényszeríteni a császárt, hogy bocsássa szabadon két fejedelmi foglyát, és 1552-ben kösse meg a protestánsok és a katolikusok közti passaui békeszerződést. A következő évben, 1553-ban Móric választófejedelem egy kisebb csatában halálos sebet kapott és életét vesztette.