„Bhagaván” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{Hinduizmus}}
A '''Bhagaván''', néha: Bhagván, Bhagwan ([[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: [[wikt:en:भगवान्|भगवान्]], [[IAST]] : Bhagavān) [[Isten]] szanszkrit megfelelője. szó szerinti jelentése: ''szerencsés, áldott'' illetve ''az, aki teljességben rendelkezik valamennyi fenséggel.''
Az indiai teológia szerint Istennek három arculata van: [[Brahman]], [[Paramátma]] és Bhagaván. Ebben a három arculatban Isten három alapvető tulajdonsága nyilvánul meg: ''szat'' (सत्, öröklét), ''csit'' (चित्, teljes tudás) és ''ánanda'' (आनन्द, végtelen gyönyör). A ''szat'' Brahmanban, a ''szat'' és a ''csit'' Paramátmában, a ''szat'', a ''csit'' és az ''ánanda'' pedig Bhagavánban valósul meg. Bhagaván tehát Isten valamennyi tulajdonságát megnyilvánítja.
A modern szóhasználatban Bhagaván ugyanaz, mint [[Ísvara]] ([[wikt:en:ईश्वर|ईश्वर]]), aki a [[vaisnavizmus]]ban [[Krisna]]ként és [[Visnu]] más [[avatára]]iként jelenik meg, a [[saivizmus]]ban pedig [[Siva]]ként. Általában úgy fordítják mint: az ''Úr'', a ''Legfelsőbb'', ''Isten''.
Vaisnava magyarázók egy frappáns [[analógia|analógiá]]val tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. <br />
10. sor:
A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. <br />
A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. <br />
Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Bhagaván), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele.
Az a [[jógi]], aki megfelelően imádja Őt, megtapasztalja a Brahman- és a Paramátmá-megvalósítás révén elérhető öröklétet és tudást, ám emellett határtalan lelki gyönyörben is részesül. A Bhagaván-megvalósítás útját járó személy elnyeri Isten meghitt társaságát és végül mély és gazdag szerető kapcsolatot alakít ki vele. A [[vaisnavizmus]] azt tanítja, hogy a Bhagaván-megvalósítás a [[gjána-jóga]] és az [[astánga-jóga]] – és valamennyi vallásos folyamat – legmagasabb rendű tökéletessége.
== Hivatkozások ==
| |||