„Bény (Szlovákia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Irodalom: kieg |
|||
44. sor:
[[Hont-Pázmány nemzetség|Hont]] fiának, ''Bény''nek [[I. István magyar király|I. István]] a [[Garam]] mellett 10 ekényi földet adott.{{forr}} Oklevél először a települést 1135-ben említi ''Byn'' alakban. A kéttornyú [[premontrei]] apátsági templom mellett [[12. század]]i [[Romanika|román]] stílusú [[körtemplom]] (körkápolna) található.
Vályi András szerint ''"Kis Bény. Középszerű falu [[Esztergom vármegye|Esztergom Vármegyé]]ben, birtokosa az Egri Kis Papság; nevezetes, külömbféle kiállott ellenséges viszontagságaira nézve; mostani lakosai katolikusok, hajdan a’ Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik az Úr testének tiszteletére, második temploma tornyos kerek formára vala épűlve az IIDVEZÍTŐNEK, és a’ 12. Apostoloknak tiszteleteire, harmadika pedig Szent Katalinnak tiszteletére; de a’ mellyeknek a’ háborús viszontágsagok miatt tsak omladékjai is alig szemléltethetnek. Határja jó termékenységű, legelője elég, réttye jó, piatza Esztergomban, de mivel réttyeit Garam vize néha elönti, második Osztálybéli."''
''"Nagy Bény. Magyar falu Esztergom Vármegyében, közel kis Bényhez, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok. Ez a’ helység is sokszor elpusztíttatott, és külömbféle ellenségeknek dühösködései ellen épűltt hajdani nagy sántzai méltán tsudálkozást indíthattak. Határbéli földgye jól terem, legelője elég, réttyei gazdagok, fája tűzre szűken; piatza mint [[Köbölkút]]nak; mint hogy réttyeinek a’ víz árt, második Osztálybéli."''
Fényes Elek szerint ''"Kis-Bény, magyar falu, Esztergom, az ujabb rendezés szerint Komárom vgyében, emelkedett helyen a Garan jobb partján, ut. p. Kéménd. Lakja 200 kath. Földje 1-ső osztálybeli; bora kevés. Volt itt hajdan a praemonstrati szerzeteseknek egy monostoruk, és apátságuk, mellyhez 3 szentegyház tartozott, ezek közül kettőt a zárdával együtt a [[törökök]] elpuszitottak; egy 1724-ben kijavittatván, most is megvan. Amade István e falut e templomnak ajándékozá, s azt most is birja, az illető [[Kéménd (Szlovákia)|kéméndi]] plébános, hova a falu mint fiók tartozik. A lakosok birnak 229 hold második osztálybeli szántóföldet, 59 h. rétet, 43 1/2 kapa szőlőt.''"'' <ref name="autogenerated2">{{Fényes}}</ref>''
69. sor:
== Nevezetességei ==
* [[Bényi kincs]] – [[1964]]-ben tárták fel az [[5. század]] közepéről származó, 108 arany solidust (pénzérmét) tartalmazó kincsleletet.
* [[romanika|Román]] stílus eredetű, [[Szűz Mária]] tiszteletére szentelt apátsági temploma [[1217]] körül épült, később [[gótika|gótikus]], majd [[1722]]-ben [[barokk stílus]]ban építették át. [[Scitovszky János|Scitovszky]] [[hercegprímás]] [[1862]]-ben régi fényében állíttatta helyre, de [[1945]]-ben újabb károkat szenvedett.
* Említést érdemel a [[12. század]]i, a Tizenkét apostol tiszteletére szentelt körtemplom, amely az apátsági templom előtt áll. Ilyen épületegyüttest találunk még [[Szepesmindszent]]en és [[Ják]]on, valamint több előfordulása maradt fenn Európában is. Legismertebb a [[firenzei dóm|firenzei]] és a [[Dóm tér (Pisa)|pisai dóm]] az előtte álló [[körtemplom|rotundá]]val, amelyet keresztelőkápolnaként említenek. Egykor ezek a körtemplomok voltak a helység [[Plébánia|parókiá]]lis templomai.
* Tőle 1 km-re a [[rómaiak|római]]-[[avarok|avar]] eredetű sáncok között található az [[1922]]-ben épített Szűz Mária kegykápolna, amely búcsújáróhely, Mária-kegyképe van.
* Pálffy-kastélya a [[19. század]] közepén épült.
| |||