„Csótányok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Életmódjuk: mondatvégi írásjel |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
| classis = [[Rovarok]] ''(Insecta)''
| subclassis = [[Szárnyas rovarok]] ''(Pterygota)''
| infraclassis = [[Újszárnyúak]]
| superordo = ''[[Polyneoptera]]''
| ordo = '''Csótányok''' ''(Blattodea)''
| ordo_authority = [[Carl Brunner von Wattenwyl|Wattenwyl]], 1882
23. sor:
}}
A '''csótányok''' ''(Blattodea)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[
== Előfordulásuk ==
31. sor:
A legismertebb európai fajok:
* [[német csótány]] vagy '''muszkabogár''' ''(Blattella germanica)'' – Afrikából hurcoltuk be
* [[amerikai csótány]] ''(Periplaneta amaricana)'' – ugyancsak Afrikából hurcoltuk be
38 ⟶ 39 sor:
== Megjelenésük, felépítésük ==
Testhosszuk fajtól függően 1–6 centiméter. Legerősebb és legstabilabb testrészük a [[tor]]. A legpuhább és csupán gyenge [[izom|izmokkal]] ellátott testrészük a [[potroh]], ebben van a legtöbb belső szervük.
46. sor:
=== Keringési rendszerük ===
Szívük a [[tergit]]ek alatt, a középsíkban helyezkedik el a test teljes hosszában. Két részből áll: a hátsó szakasz a 12 kamrából ''(ampulla)'' álló tulajdonképpeni szív; előtte mindkét oldalon billentyűkkel záródó nyílások ''(ostiumok)'' vannak. Az elülső szakasz a tor második szelvényétől az agydúcig tart, ez a főér ''(aorta)''.
54 ⟶ 53 sor:
=== Női ivarszervek ===
A páros [[petefészek]] (ovarium) 8-8 petecsőből (ovariolum) áll, amelyek a potroh harmadik szelvényének tergitjéhez végfonállal (filum terminale) kapcsolódnak. A végfonál után a csírakamra (germarium) következik, ebben lesznek az őscsírasejtekből petesejtek. A csírakamra alsó szakaszában a petesejtekhez praefollicularis sejtek kapcsolódnak és így haladnak tovább a szikkamrába (vitellarium). A praefollicularis sejtejből egyrétegű táplálóréteg (folliculushám) képződik, amelynek sejtjei zsírokat, [[glikogén]]t vesznek fel és beépítik a petesejt szikanyagába. A szikképzés után a folliculushám sejtjei peteburkot (chorion) képeznek. Ezen egy nyílás van, a micropyle, később itt tudnak a hímivarsejtek a petesejthez jutni. A nőstény párzóképes állapotba kerül, ahogy az első petesejtek a szikkamrába kerülnek.
73 ⟶ 71 sor:
== Életmódjuk ==
Éjjel aktívak; nappal falrepedésekben és egyéb rejtekhelyeken húzzák meg magukat. Többnyire magányosak, de időnként nagy csapatokban tűnnek fel. Mindenevők; [[táplálék]]ukat éles szaglásukkal keresik.<ref name="auto1">Winkler Róbert: ''Nagyvárosi természetbúvár'', Tericum, Budapest (2005), {{ISBN|963-8453-60-5}}</ref>
79 ⟶ 76 sor:
=== Szaporodásuk ===
{{nincs forrás}}
A szaporodási időszak a fajtól és az éghajlattól függ. Petéiket [[mirigy]]eik megkeményedett váladékával körülvett [[petetok]]okban ''(ootheca)'', ''([[kokon]])'' rakják le — egy-egy ilyen petetokban 5–50 pete lehet. Egyes fajok magukkal cipelik a petetokot, mások pedig elevenen hozzák világra kicsinyeiket. Azok kifejlődéséhez a hőmérséklettől és a levegő nedvességtartalmától függően rendszerint 5-10 nap kell. Az egészen fiatal csótányok fehérek, de néhány órán belül színt kapnak. Egy fiatal egyed rendszerint 1–1,5 hét után fejlődik felnőtt csótánnyá.-->
== Rendszerezésük ==
A rendet három öregcsaládra, illetve 14 családra (ezek fele már kihalt) tagolják. A családok:
| |||