„Keleti bazsarózsa” változatai közötti eltérés

A '''keleti bazsarózsa''' ''(Paeonia tenuifolia)'' a [[Fekete-tenger]] környékén és a [[Balkán-félsziget]]en elterjedt bazsarózsafaj. Magyarországon egyetlen helyről ismert.

A keleti bazsarózsa 10-50 10–50 cm magas, lányszárú, [[Évelő növény|évelő]] növény. A föld alatt gumósan megvastagodott gyökereiben tárolt szénhidrátoknak köszönhetően tavasszal korán képes virágot hozni. Bokros növésű, szárai egyenesek, szőrtelenek. Váltakozó állású levelei mélyen, szálasan szeldeltek, a levélkék. kb 1  mm szélesek. A tél beköszöntével föld feletti részei elpusztulnak. A nem virágzó növény hasonlít a [[tavaszi hérics]]re.

Április végétől május közepéig virágzik. A szárakon egy, ritkán két virág nyílik. A virágok nagyok, 7-8 7–8 cm átmérőjűek, feltűnőek, 7-8 (ritkán 10) sötétpiros szirmuk van. Az aranysárga porzók száma több tíz vagy akár száz is lehet.

Elterjedése a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázustól]] [[Törökország]]on keresztül a Balkán-félszigetig terjed. Pontusi flóraelem, vagyis eredetileg a Fekete- és [[Kaszpi-tenger]] környéki sztyeppek növénye. Innen terjedt tovább a [[Kárpátok]]tól délre, valamint [[Erdély]]be. Magyarországon az utóbbi években fedezték fel, csak egy helyről ismeretes.

Fényigényes. A jó vízáteresztő képességű, tápanyagokban gazdag, semleges kémhatású talajt preferálja. Kertekbe dísznövényként ültetik, Németországban és Angliában már a 16. század óta. Nemesített változatai is rendelkezésre állnak.