„Mandulafenyő” változatai közötti eltérés

10-15 10–15 cm hosszú, vaskos, kemény és kissé csavarodott, erősen kihegyezett tűleveleinek éle alig észrevehetően fogazott. A tűlevelek párosával, ritkásan nőnek a vastag, sima narancsbarna száron. A fiatal növényeken egyesével állnak és halvány kékesszürkék, később szürkészöldek. 2-3 évig maradnak a hajtáson.

A fiatal hajtásokon a sárga porzós és a zöld termős tobozok a nyár elején nyílnak. A [[toboz]] csaknem gömb alakú, 8-158–15&nbsp;cm hosszú, fénylő barna és kemény; a harmadik évben érik be. Magvai (tobozonként akár száznál is több) ehetők; ízük a faj nevének megfelelően a manduláéra emlékeztet.<ref name="treemail">[http://www.treemail.hu/magazin/cikkek/europai-mandulafenyo-pinus-pinea Treemail magazin - Európai mandulafenyő (Pinus pinea)]</ref>

Más [[Tűnyalábos fenyő|Pinus]] fajokhoz hasonlóan magról szaporítható. Szinte bármilyen talajon megél, de üde talajon jobban fejlődik. Fagyérzékenysége miatt fiatalon – 3-4 éves koráig, vagyis az időskori levelek megjelenéséig – célszerű üveg vagy fólia alatt nevelni, és az után is érdemes fagyvédett helyre telepíteni. Üvegházi oltással (oldallapozással vagy oldalékezéssel) szaporítva könnyebben fagytűrővé tehetjük; megfelelő alany számára a [[feketefenyő]] és az [[erdeifenyő]] is.<ref name="treemail" /><ref>Dr. Nagy Béla, Dr. Schmidt Gábor: Kertészeti dendrológia. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kar, 1991.</ref>

Magja sok [[Fehérje|proteint]], [[magnézium]]ot, [[foszfor]]t, [[vas]]at, B1- és [[Rutin (vegyület)|P-vitamint]] tartalmaz.<ref name=''"Ehető''">Marie-Claude Paume: ''Ehető vadnövények.'' ''Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása''. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 166. oldal. {{ISBN|978-963-2911-76-2}}</ref>

Fája jól megmunkálható.<ref name=''"Ehető''"/>