„Lukácsháza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
37. sor:
Lukácsháza neve először [[1412]]-ben bukkan fel Zsigmond király adomány levelében, melyben a Csoóiak itteni birtokát Garai Miklósnak adja. ''("Sessiones deserte condam Luce Lukachhaza vocitate iuxta fluv. Gwnges.")'' Neve a Lukács személynévből származik és valószínűleg első birtokosára utal. Ez eredetileg a mai községnek az Östör-ároktól északra elterülő része. Eredetileg a kőszegi váruradalom része, így királyi birtok, majd a Kőszegi családé volt. A család kihalása után Csoói Lukács tulajdona, aki egyúttal valószínűleg a névadója is a településenek. Fiaitól hűtlenség miatt azonban a király elvette a birtokot, így Lukácsháza 1412-ben már a Garaiaké. [[1537]]-ben a király Kőszeg várának hős védelméért a kőszegi váruradalmat és birtokait, így Lukácsházát is [[Jurisics Miklós]]nak adta. [[1686]]-ban a községben 5 jobbágy és egy zsellércsalád lakott. [[1695]]-ben Eszterházi Pál herceg lett az uradalom birtokosa. Az Eszterháziak a lukácsházi majort az állandó rajtaütésekkel szemben palánkkal és vizesárokkal vették körül, melyre felvonóhidas kaput építettek. [[1720]]-ban az összeírás szerint egy bíró és 16 jobbágycsalád élt a községben. [[1767]]-ben a herceg itt is bevezette az urbáriumot. [[1802]]-ben a majorban új kastélyt és gazdasági épületeket emeltek. Ekkor épült fel a hercegi malom is, melyet 1980-ban bontották le, de turbinaháza ma is áll. [[1857]]-ben a községben 23 ház állt. A község tűzoltóegylete [[1894]]-ben alakult. [[1919]]-ben az uradalmat a korábbi bérlő Szolnoky Dezső vásárolta meg és [[1948]]-ig az államosításig birtokolta. [[1939]]-ben felépült a Szent Antal kápolna. [[1949]]-ben magalakult a gépállomás, [[1960]]-ban pedig a termelőszövetkezet is. [[1970]]-ben a Keripar indította meg itt új üzemét.
Vályi András szerint ''"Kis Csömöte. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Köszeg vize mellett, N. Pőséhez közel, ’s ennek filiája, Köszög Várossától mint egy mértföldnyire. Határja középszerű, de vagyonnyaikat jól eladhattyák. Nagy Csömöte. Elegyes falu az előbbinek szomszédságában, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, erdeje, ’s pusztája nagy, határja meglehetős termékenységű, második Osztálybéli. LUKÁCSHÁZA. Magyar falu Vas Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Gyöngyös vize mellett, Nagy Pősénak szomszédságában és anfiliája, földgye termékeny, fája, legelője van, el adásra módgyok Kőszögön, és Szombathelyen, réttye elég van, és jó."''
Fényes Elek szerint ''"Kis- és Nagy-Csömöte, 2 magyar falu, a Gyöngyös mellett, ut. p. Kőszeghez 1 óra, 500 kath., 30 evang., 13 zsidó lak. Mind földjei mind rétjei igen termékenyek. Birják gr. Nádasdy Leopold, Szluha, Ajkay, Sály, s m. t. Lukácsháza, magyar falu, Vas vmegyében, Kőszeghez 3 óranegyedre: 98 kath., 37 ágostai lak. Szántóföldei, rétjei termékenyek. F. u. h. Eszterházy."''
[[1910]]-ben Kiscsömötének 93, Nagycsömötének 474, Lukácsházának 222 magyar lakosa volt. [[Vas vármegye]] [[Kőszegi járás]]ához tartozott.
92. sor:
{{Kőszegi járás}}
{{portál|Magyarország||Földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Lukac~shaza}}
[[Kategória:Vas megye települései]]
| |||