„München” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor:
|polgármester=[[Dieter Reiter]] ([[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]])
}}
'''München''' (bajorul ''Minga'') a legnagyobb [[Németország tartományai|német tartomány]], [[Bajorország]] fővárosa. Lélekszámát tekintve [[Berlin]] és [[Hamburg]] után [[Németország]] harmadik, a német nyelvterület negyedik, az [[Európai Unió]] tizenkettedik legnagyobb városa. München népessége 1 378 176 fő, [[agglomeráció]]jával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő. A város egyben az 5,7 millió lakost számláló modern gazdasági körzet, a
A mai [[Németország közigazgatása|német közigazgatás]] rendszerében [[Németország járási jogú városainak listája|járási jogú város]]nak számít (''kreisfreie Stadt''). Emellett a város környékén elterülő, {{szám|340000}} fős lakosságú vidéki [[München járás]] (''Landkreis'') központi hivatala (''Landratsamt München'') is Münchenben van.
A bajorországi közigazgatás rendszerében München felsőfokú központ (''Oberzentrum''), valamint [[Felső-Bajorország]] (''Oberbayern'') (amely terület Bajorországban körzeti rangú (''Bezirk''), össz-németországi szinten pedig a kormányzati körzet (''Regierungsbezirk'') szintjén van) fővárosa.
▲A bajorországi közigazgatás rendszerében München felsőfokú központ (''Oberzentrum''), valamint [[Felső-Bajorország]] (''Oberbayern'') (amely terület Bajorországban körzeti rangú (''Bezirk''), össz-németországi szinten pedig a kormányzati körzet (''Regierungsbezirk'') szintjén van) fővárosa.
München [[Németország]] egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike [[Európa]] legvirágzóbb városainak. A város mottója: „''Die Weltstadt mit Herz''” ''(Világváros, amelynek szíve van)''. Neve a [[német nyelv|német]] ''Mönch'' szóból ered, amely magyarul [[szerzetes]]t jelent, aki a város címerében is megjelenik.
167. sor:
Számos ponton találtak a [[bajuvár]]ok korából származó temetkezési helyeket. A bajuvárok főként az Isar és Würm partjai mellett telepedtek le, de bajuvár települést találtak a Johannes (Szent János)-templom építésénél is.
A mai München területén fekvő korábbi települések írásos emlékeinek sora i. sz. 750-től kezdve vannak meg: 750: ''Oberföring'' (ad Feringas), 763: ''Pasing'' (villa Pasingas)
A későbbi München területét alkotó legutolsó településnevek okmányokban: 1158-ból ''Milbertshofen'' (Ilmungeshofen) és ''Harlaching'' (Hadaleichingen), 1166-ból ''Forstenried'' (Uorstersried, 1200-ból pedig ''Denning'' (Tenningen) voltak.
974. sor:
A délnémet barokk fő művei a városban a nymphenburgi és a schleißheimi kastély. Lényegesen kisebb az ugyanabban az időben épített fürstenriedi kastély a város délnyugati részén.
A Sendlingi kapu közelében áll az [[Nepomuki Szent János-templom (München)|Asamkirche]] (Nepomuki Szent János-templom), amelynek belsejét már a késő barokkban alakították ki. Bajorország első [[rokokó|klasszicizáló késő barokk]]
==== Klasszicizmus, historizmus ====
983. sor:
Ettől nem messze északra található Prinzregentenstraße, amelyen a ''Bajor Nemzeti Múzeum'' is helyet kapott. Ez átvezet az Isaron és a túloldalon az út megkerüli a ''Friedensengelt'' (a Béke angyal-szobor).
A [[19. század]] közepén megjelentek a városban az [[üveg]]ből és [[vas]]ból készült épületek, mint például az 1931-ben bekövetkezett leégéséig kiállításoknak helyet adó ''Üvegpalota''.
A [[századforduló]] előtt sok templomot és egyéb épületet építették a [[historizmus]] jegyeiben, mint a Marienplatzon álló [[neogótika|neogótikus]] ''Új Városháza''
Münchenben 1200 [[kút|díszkút]] található, ebből 700 városi. A legrégibb az Új Városháza előtt Marienplatzon található ''Fischbrunnen''.
991. sor:
A századforduló művészeti reformmozgalmai közül feltehetően a müncheni volt a legnépiesebb. A város polgárai minden új iránt nyitottnak bizonyultak, de semmit sem vittek túlzásba; Régi és új keveredése időnként különös dolgokat eredményezett. "Ez a nyitott művészi konzervatívizmus a város múltjával magyarázható. München – mint politikai periféria - mentes maradt a Vilmos-kor historizmusának vadhajtásaitól; a 19. század végi iparosodás nem rombolta szét az értékeket. A növekedés egyenletes volt, a város öntudata nem szenvedett csorbát. A polgárok megengedhették maguknak a kényelmes szemlélődést." <ref name="ReferenceA">Klaus Jürgen Sembach: Szecesszió (München-fejezete)</ref> Az iparosítás ellenére a városban összhangban maradt a gazdasági növekedés és az építészeti arculat. München elsősorban adminisztratív központ volt, de emellett a hagyományos iparágak is virágoztak. A kiegyensúlyozott fejlődés eredményeként a gazdaságban és a művészetben egyaránt a folytonosság uralkodott. Münchenben 1900 körül a művészeti fellendülésnek ezért természetesek voltak a gyökerei, nem mesterségesen hozták létre, mint Darmstadtban, és a gazdasági fejlődés szolgálatára sem kényszerült, mint Weimarban. A ''vulgáris Jugendstil'' megindító példái jól bizonyítják, milyen könnyedén összhangba hozható az új művészet a polgári igényekkel. A bajor főváros polgárai meghitt kapcsolatban éltek a múzsákkal, s ezért a provokatív műalkotásokat valószínűleg puszta tréfának tekintették.<ref>Sembach</ref>
Így született Münchenben a szecesszió jellegzetes német stílusváltozata, a '''[[Jugendstil]]''',<ref>részletesen mutatja be a [[Szecesszió]] szócikk müncheni fejezete,</ref> nemzetközi értelemben is kiemelkedő alkotókkal, mint [[Theodor Fischer]], [[Gabriel von Seidl]], [[Thomas Theodor Heine]], [[Olaf Gulbransson]], [[Bernhardt Pankok]], [[Bruno Paul]], [[Hermann Obrist]], [[Bruno Paul]], [[August Endell]], [[Theodor Fischer]], [[Franz von Stuck]], [[Peter Behrens]], [[Friedrich Adler]], [[W. Magnussen]], [[Scharvogel]], [[Otto Eckman]], [[Herman Gradl]] - és a stíluskorszak jelentős helyi alkotásai:
==== A 20. század modern építészete Bajorország fővárosában ====
1 004. sor:
A város északi részén fekszik az 1972. évi nyári olimpiai játékokra épített ''Olimpiapark''. Ebben a parkban foglal helyet az ''Olympiastadion'', az ''Olimpiai fedett uszoda''. Az épületeket látványos üvegtetővel fedték le. Itt áll az 1968-ban megnyitott, 291 méter magas ''Olimpiatorony'' és az 1967-ben megnyitott ''Olimpia-Jégsportcentrum'' is.
Az [[1990-es évek]] legnagyobb városépítészeti projektje a régi repülőtér helyén a keleti részen fekvő ''Messestadt Riem városrész'' kialakítása volt
[[2004]]-re készült el a ''Petuelpark'' a ''Mittlerer Ring új alagútja'' felett.<ref>[http://epiteszforum.hu/node/9465 Cikk München modern építészeti beruházásairól (epiteszforum.hu)] {{hu}}</ref>
[[2006]]. [[november 9.|november 9-én]] a belvárosban, a Szent Jakob téren nyitották meg a modern ''Müncheni Zsidó Központot''. A létesítmény magába foglalja az új ''Ohel Jakob'' nevű [[zsinagóga|főzsinagógát]], a ''Müncheni Izraelita Hitközség közösségi házát'', és a
[[Fájl:BMW Welt Side.jpg|250px|thumb|right|A BMW Welt éjszaka, megnyitása előtt]]
1 019. sor:
A 18. században élte a város a képzőművészete az egyik aranykorát. A legmeghatározóbb személyiségek [[Cosmas Damian Asam]], [[Egid Quirin Asam]], [[Johann Michael Fischer]], [[François de Cuvilliés]], [[Ignaz Günther]], [[Johann Baptist Zimmermann]] és [[Johann Baptist Straub]] voltak. A rézmetszés újjáéledése a 19. század elején [[Ludwig von Schwanthaler]] nevéhez köthető.
A századforduló mozgalmas stílusváltozásai időszakában München vált a szecesszió egyik irányzatának,
A 20. század elején Münchenben olyan festők tevékenykedtek, mint [[Carl Rottmann]], [[Lovis Corinth]], [[Wilhelm von Kaulbach]], [[Carl Spitzweg]], [[Franz von Lenbach]], [[Franz von Stuck]] és [[Wilhelm Leiblwesen]]. [[1911]]-ben itt alapították a [[Der Blaue Reiter]] [[expresszionista]] művészcsoportot, München pedig a modern művészet egyik központjává nőtte ki magát. A társulat tagjai [[Paul Klee]], [[Vaszilij Kandinszkij]], [[Alekszej von Javlenszkij]], [[Gabriele Münter]], [[Franz Marc]], [[August Macke]], illetve [[Alfred Kubin]] voltak. [[1919]]-ben alapították a [[Bavaria Film- und Fernsehstudios]]t.
1 062. sor:
További múzeumok helyezkednek el a belvárosban és attól északra, Lehelben. Itt található a ''Művészetek Háza'', a ''Bajor Nemzeti Múzeum'', a ''Régészeti Gyűjtemény'', a ''[[Sakk]]galéria'' és a ''Néprajzi Múzeum''.
A Szent Jakab téren, szemben a Zsidó Múzeummal áll a ''Müncheni Városi Múzeum''.
A városban sok [[természettudomány]]i múzeum / gyűjtemény is van, ilyen a ''Paleontológiai Múzeum'', az ''[[Antropológia]]i Gyűjtemény'', a ''[[Geológia]]i Múzeum'', a ''[[Botanika]]i- és [[Zoológia]]i Gyűjtemény'', valamint a ''Német Vadászati- és Halászati Múzeum''.
1 114. sor:
* Zählermuseum (Számológépmúzeum)
* Zentrum für Außergewöhnliche Museen – kivételes múzeumok központja
* Zoologische Staatssammlung (Zoológiai
=== Rendezvények ===
1 171. sor:
==== Labdarúgás ====
[[Fájl:Logo FC Bayern München (2002–2017).svg|150px|right|thumb|Az [[FC Bayern München]] logója]]
* '''[[FC Bayern München]]:''' München híres sportegyesülete, a labdarúgásban elért sikerei tették ismertté. Az ország legsikeresebb labdarúgócsapata. 1900-ban alapították, a csapat elnöke [[Uli Hoeneß]]. Összesen 24-szer nyerte meg a [[Német labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Bundesligát]], 17-szer a [[Német labdarúgókupa|német kupát]], 7-szer a [[Német labdarúgó-ligakupa|német ligakupát]] és 4-szer a [[Német labdarúgó-szuperkupa|német szuperkupát]]. Ezek mellett, nemzetközi szinten, kétszer lett övék a [[Világkupa (labdarúgás)|Világkupa]], egyszer nyerték meg a [[FIFA-klubvilágbajnokság]]ot, kétszer nyerték meg a [[UEFA-bajnokok ligája|Bajnokok ligáját]], elődjét, a BEK-et háromszor. 1967-ben a [[Kupagyőztesek Európa-kupája]], 1996-ban az [[UEFA-kupa]] lett az övék. Egyszeres [[UEFA-szuperkupa]] győztes csapat. Tagja a [[Európai Klubszövetség]]nek. Stadionja az [[Allianz Arena]]. Jelenleg is a csapat színeiben játszik
* '''[[TSV 1860 München]]:''' München másik neves sportegyesülete, amelyet [[1848]]. [[július 15.|július 15-én]] alapítottak. Az egyesületet a betiltást követően, [[1860]]. [[május 17.|május 17-én]] újra alapították, ''TSV München von 1860 e.V.'' néven. Beceneve a ''Löwen'' (magyarul oroszlánok). A legismertebb az egyesület [[labdarúgó]] szakosztálya, amely a Bundesliga alapító tagja. A csapat jelenleg a [[Német labdarúgó-bajnokság (másodosztály)|Bundesliga II-ben]] játszik. A klub [[2005]]. [[május 30.]] óta játszik az [[Allianz Arena]] nevű stadionban, amit közösen használ a Bayernnel. A létesítményt az [[1. FC Nürnberg]] elleni barátságos mérkőzésen avatták fel.
* '''[[FC Wacker München]]:''' Régebben a harmadik legnagyobb müncheni labdarúgócsapat volt. Manapság már lényegesebben gyengébb eredményei vannak.
1 204. sor:
{{források}}
Ez a szócikk
== Irodalom ==
1 214. sor:
* Hermann neumann: ''Die Münchner Residenz'' - Prestel Museumsführer 2.k. 2007. (München-Berlin-London-New York) - {{ISBN|978-3-7913-2207-0}}
* Bernhard Hobelsberger: ''The Museums in Munich (Museumsführer)'' - 2001. Munich Tourist Offic. - Museum Prospectus ED 2/01 E- 65'
* H. Taubmann,
* Klaus Jürgen Sembach: ''Szecesszió (München-fejezete)'' – Bp. 1999. TASCHEN-Vince K. – {{ISBN|3-8228-8235-6}}, {{ISBN|963-9192-67-8}}
* Wend Fischer: ''Bau-Raum-Gerät (Der Kunst des 20. Jahrhunderts) (iparművészet fejezete)'' - R. Piper & Co. Verlag, München 1957.
| |||