„Gustav Heinemann” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Németország szövetségi belügyminiszterei kategória hozzáadva (a HotCattel)
KobeatBot (vitalap | szerkesztései)
a Essen (Németország) → Essen (Észak-Rajna-Vesztfália) (WP:BÜ), apróbb javítások AWB
23. sor:
| születési hely =[[Schwelm]]
| halálozási dátum =[[1976]]. [[július 7.]] {{életkor-holt|1899|7|23|1976|7|7}}
| halálozási hely =[[Essen (NémetországÉszak-Rajna-Vesztfália)|Essen]]
| házastárs =Hilda Heinemann
| párt =[[Kereszténydemokrata Unió]], [[Németország Szociáldemokrata Pártja]]
34. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Gustav Heinemann''' ([[Schwelm]], [[1899]]. [[július 23.]] – [[Essen (NémetországÉszak-Rajna-Vesztfália)|Essen]], [[1976]]. [[július 7.]]) [[konzervativizmus|konzervatív]], majd [[szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] német politikus, 1969 és 1974 között a Német Szövetségi Köztársaság elnöke. Államfői tisztségét megelőzően 1946 és 1949 között [[Essen (NémetországÉszak-Rajna-Vesztfália)|Essen]] városának főpolgármestere, 1949 és 1950 között [[Konrad Adenauer]] kormányában belügyminiszter, majd 1966 és 1969 között [[Kurt Georg Kiesinger]] kormányában igazságügyi miniszter volt. A [[Kereszténydemokrata Unió]]ból 1952-ben kilépett, 1957-től [[Németország Szociáldemokrata Pártja|Németország Szociáldemokrata Pártjának]] volt a tagja.
 
==Pályafutása==
[[Münster]]en, [[München]]ben, [[Göttingen]]ben, [[Marburg]]ban és [[Berlin]]ben tanult [[közgazdaságtan]]t, [[politikatudomány]]t és [[jogtudomány]]okat. Államtudományi és jogtudományi doktorátust szerzett. Már diákként aktívan tevékenykedett a Német Demokrata Párt (Deutsche Demokratische Partei) diákszekcióiban. 1928-ban jogtanácsosként helyezkedett el [[Essen (NémetországÉszak-Rajna-Vesztfália)|Essenben]], a Rheinische Stahlwerke acélgyárban. 1933-tól a Kölni Egyetemen tanított gazdasági és bányajogot. 1934-ben csatlakozott a ''Hitvalló egyházhoz'', amely elutasította a [[nemzetiszocializmus|nemzetiszocialisták]] hatalomra törését. A Németországi evangélikus egyház tanácsának tagja, az Össznémet szinódus elnöke valamint 1936 és 1952 között az [[YMCA]] elnöke volt Essenben.
 
1945 októberében a Német evangélikus egyház elnökségi tagjaival együtt aláírta a [[stuttgarti bűnvalló nyilatkozat]]ot. 1946-ban részt vett a Kereszténydemokrata Unió alapításában. A brit megszálló katonai kormány Essen tiszteletbeli polgármesterévé nevezte ki, majd 1946-ban főpolgármesterré választották. A tisztséget 1949-ig töltötte be.
45. sor:
1952-ben kilépett a Kereszténydemokrata Unióból és új pártot alapított, az Össznémet Néppártot (Gesamtdeutsche Volkspartei), ami 1957-ben megszűnt. Ezt követően [[Németország Szociáldemokrata Pártja|Németország Szociáldemokrata Pártjának]] lett a tagja, és újra képviselő a [[Bundestag]]ban. 1958. január 23-án heves parlamenti vitában Adenauer szemére vetette, hogy rossz külpolitikát folytat, amellyel veszélyezteti a német újraegyesítést. Adam Rapacki, lengyel külügyminiszter javasolta az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] közgyűlésén, hogy [[Lengyelország]]ot, [[Nyugat-Németország|Nyugat-]] és [[Német Demokratikus Köztársaság|Kelet-Németországot]] atommentes övezetté nyilvánítsák. Heinemann a javaslatban a kelet–nyugati párbeszéd elindításának lehetőségét látta. 1961-ben, közvetlenül a [[Berlini fal]] felépítése után úgy nyilatkozott, hogy a [[Brandenburgi kapu]]nál Adenaeur megkapta a választ Németország-politikájára. 1964-ben [[Moszkva|Moszkvába]] látogatott [[Eugen Kogon]] történésszel.
 
1966-ban igazságügyi miniszterré nevezték ki [[Willy Brandt]] ajánlására [[Kurt Georg Kiesinger]] kormányában. Jelentős [[büntetőjog]]i reformot sikerült véghezvinnie. Kiállt a gyilkosság, és különösen a náci büntettek elévülési idejének eltörléséért. 1969. március 5-én Németország elnökévé választották. Külföldön pozitívan fogadták Heinemann személyét. Támogatta Willy Brandt új keleti politikáját. Egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy honfitársait polgári viselkedésre és cselekvésre tanítsa, hogy aktívan támogassák a [[demokrácia (politikai rendszer)|demokráciát]], a [[jogállam|jogállamiságot]]iságot és a társadalmi igazságosságot. Nem államelnöknek, hanem az állampolgárok elnökének nevezte magát. Az újévi fogadásokra egyszerű embereket is meghívott, és ez hagyománnyá vált. Fontos volt számára, hogy Németország kibéküljön szomszédaival, és hogy a békét megőrizzék [[Európa|Európában]]. Visszavonulása után újra Essenben élt, és aktívan követte a politikai eseményeket.
 
==Források==