„Mohamed próféta” változatai közötti eltérés

'''Mohamed próféta''' ([[Mekka]], [[570]] – [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medina]], [[632]]. [[június 8.]]) az [[iszlám]] vallás legfőbb prófétája. Teljes [[arab nyelv|arab]] neve: محمد بن عبد الله بن عبد المطلب بن هاشم بن عبد مناف القرشي – „Muḥammad ibn ʿAbd Allāh ibn ʿAbd al-Muṭṭalib ibn Hāšim ibn ʿAbd Manāf al-Qurašī” {{kiejtés|Ar-muhammad.ogg}}.

 

 

Mohamedet az iszlámban Isten küldöttjének (''raszúl Alláh'') és a próféták pecsétjének, azaz az utolsó prófétának tekintik, aki az [[Héber Biblia|Ó-]] és [[Újszövetség]] után tolmácsolta az emberiség számára Isten üzenetét, a [[Korán]]t. Mohamed fellépése azonban nem csak vallási szempontból rendkívüli, birodalomalapítóként is számon tartjuk: a halála előtti tíz évben sikerült egyesítenie az addig széttagolt [[Arab-félsziget|arábiai]] törzseket, akiket ő és utódai, a [[kalifa|kalifák]] állammá szerveztek. A kalifák az új vallás nevében sikeres hódító hadjáratokat vezettek, és óriási területeket uraltak [[Ázsia|Ázsiában]], [[Afrika|Afrikában]] és [[Európa|Európában]] is.

| méret = 270px

|Kép:Siyer-i Nebi 151b.jpg|Mohamed a Kába előtt

|Kép:Mohammed kaaba 1315.jpg|Rasid ad-Dín: Mohamed megoldja a Fekete kő szentélybe helyezésének vitáját; Jelenetek a próféta életéből ([[1315]], [[Tabriz]], [[Irán]]). A kép Mohamedet ábrázolja (a középső alak a két hosszú hajtinccsel), amint a követ egy [[kelim]]re helyezi, amelynek sarkait a négy törzs egy-egy képviselője tartja. A legenda szerint a törzsek összecsaptak, mert ki-ki magának akarta az előjogot, hogy a követ a szentélybe vihesse. Mohamed így oldotta fel vitájukat.

}}

 

 

 

 

[[Jézus]]<nowiki/>t a próféták közé sorolta:

 

 

Az emberek egyenlőségét hirdette, akik csak az istenfélelemben különböznek egymástól Isten előtt:

''"Megteremtettük hajdan az embert és tudjuk, mit sugall neki a lelke. Mi közelebb vagyunk hozzá, mint a nyaki ütőere"''<ref>Korán 50:16</ref>

 

 

A hitnek hat alaptételét határozta meg: Hit Allahban, az angyalokban, Allah prófétáiban (közülük a Korán 25-öt említ meg név szerint), Allah Könyveiben (Tóra, Evangéliumok, Zsoltárok, Ábrahám és Mózes lapjai és tekercsei valamint a Korán), a Végső Napban és a sorsban, ami az iszlámban nem azonos a [[predesztináció]] elvével.

Mohamed Medinában építi ki vallásrendszerét. A pogányok sokistenhitével szemben a [[kereszténység]] és a [[zsidó vallás]] [[Egyistenhit|monoteizmusához]] hasonlóan hirdeti, hogy egy az Isten. Itt alakul ki a vallás jellege, az iszlám, azaz a feltétlen belenyugvás Allah akarata előtt (→[[iszlám#etimológia|etimológia]]). Itt hirdeti, hogy a kegyesség nem abban áll, hogy az ember arcát kelet vagy nyugat felé fordítja: az a kegyes, aki hisz Allahban, az utolsó ítéletben, az angyalokban, az írásban és a prófétákban; aki pénzét szeretetből megosztja hozzátartozói, az árvák, a szegények, az utazók, a koldusok és a foglyok között; aki elvégzi az imádságot és megfizeti a szegények adóját; aki megtartja azt, amit megfogadott, és minden szerencsétlenségben, bajban és üldözésben állhatatos marad. Itt ölt testet prófétai öntudata, és kapcsolódik bele az istenhitbe úgy, hogy próféta-volta nemcsak vallási, hanem politikai, világuralmi jogcímmé is nő. Itt proklamálja azokat a törvényeket, amelyeket Gábriel adott át számára, és azok ekkor lépnek életbe. Az ősi vérbosszúszokás helyére a vérdíjat teszi, szabályozza az örökösödési jogot, meghatározza, hogy az igazhitűeknek legfeljebb négy feleségük lehet, megszabja a [[Ramadán]]-havi [[böjt]]öt. Ekkor építették meg a muszlimok a világ első mecsetét is, melybe az imádság idején kikiáltó ''(müezzin)'' hívja a hívőket (az első müezzin neve Bilál volt), ahol azok egy előimádkozó vezetésével végzik nemcsak szavakból, hanem hozzá tartozó meghajlásokból is álló imádságukat.

 

 

Hasonlóan változtatta a keresztényekkel szemben is álláspontját. Végül is azt az elméletet állította fel mindkét vallással szemben, hogy Allah Mózesnek éppúgy, mint Jézusnak kinyilatkoztatta magát, azonban híveik ezeket az isteni kinyilatkoztatásokat meghamisították (átírták). Ezek az „írások birtokában levő" vallások csak elferdített formában bírják az igazságot, a pogányokkal szemben azonban mégis előnyös helyzetben vannak, mert azok teljes sötétségben tévelyegnek.

[[628]]-ban úgy határozott, hogy a szent hónapban Mekkába zarándokol. A mekkaiak fenyegető magatartást tanúsítottak vele szemben, és nem engedték be a városba. A mekkai vezetés, mivel tartottak tőle, megállapodott vele, hogy a következő évben, mint zarándokot, három napra beengedik Mekkába. Hogy ez a megállapodás állandósuljon, a próféta tíz évre fegyverszünetet kötött velük. [[629]]-ben el is zarándokolt a városba, a következő évben pedig arra hivatkozva, hogy a megegyezés valamelyik pontját a mekkaiak nem tartották be, hadsereggel indult meghódítására.

 

[[Kép:Siyer-i Nebi 414a.jpg|bélyegkép|balra|270px|Mohamed halála, miniatúra, [[1595]]]]

Győzelmei hírére az [[Arabok|arab]] törzsek meghódoltak előtte és követségeket küldtek hozzá. Mohamed a követeket szívesen fogadta és arra kötelezte a küldőiket, hogy bálványaik helyett Allahot imádják, az ő prófétaságát ismerjék el, a napi öt imádságot előírás szerint végezzék el és fizessék meg kincstárába az adót.

 

A behódolókhoz megbízottakat is küldött, akik a szükséges [[rítus]]okra megtanították őket és beszedték az őt megillető adót. A legenda szerint ebben az időben szólította fel a [[Bizánci Birodalom]] császárát, az [[egyiptom]]i helytartót és a [[perzsa]] királyt is, hogy térjenek át az iszlámra, vejét, [[Ali kalifa|Alit]] pedig [[631]]-ben Mekkába küldte és elrendelte, hogy a mekkai szent helyekre hitetlennek nem szabad a lábát tennie. Az ellen, aki nem ad szabad vallásgyakorlatot az iszlámnak, vagy aki megtámadja az iszlámot, háborút kell viselni

[[632]]-ben, a nagy ünnep alkalmával járt utoljára Mekkában. Ekkor mondott prédikációjában<ref>„Búcsúszónoklat” megnevezéssel illetett tanítás</ref> szent életre, egymás testvéri megbecsülésére hívta fel hallgatóit és a házastársak egymás iránt való kötelességeiről is prédikált. Ennek a beszédnek rendkívüli jelentősége van az iszlám további alakulása, illetve a humanista erkölcstan fejlődése szempontjából is. Legkimagaslóbb és az iszlám erkölcstanára nézve legfontosabb részében, Mohamed az arab törzsrendszerrel kapcsolatos addigi társadalmi felfogást eltörli és helyébe az egyenlőség tanát helyezi: „''Ó emberek! Íme Alláh eltávolította tőletek a hitetlenség korszakának híreskedését és a származásból merített pöffeszkedést. Mindnyájan Ádámtól származtok, Ádám pedig porból vette eredetét. Az arab embernek nincs semmi előbbrevalósága a nem arab fölött; Alláh csak az igaz hitet tekinti''”.<ref>Goldziher Ignác: Az Iszlám 18.o</ref> Ezzel akart véget vetni az arabok társadalmi életét meghatározó, felsőbbrendűségi szemléletnek és egyúttal, a törzsek folytonos torzsalkodásának is. Ezzel az összes muszlim törzsi, faji és nemzetiségi egyenlőségét hirdette, és az iszlám hit segítségével egy nemzettestté kovácsolta az arab törzseket. [[Germanus Gyula]] [[Orientalisztika|orientalista]] szerint "''Forradalmár volt, de tudta, hogy a forradalom csak a régi hagyományok felhasználásával és a tömeg lelkiségének és anyagi érdekének együttes irányításával lehet sikeres.''".<ref>Germanus Gyula: Allah Akbar! 222.o</ref>

 

[[632]]. [[június 8.|június 8-án]], 62 éves korában halt meg, legkedvesebb felesége, [[Ajsa bint Abu Bakr|Ajsa]]<ref>[[Abu Bakr]] leánya</ref> ölében. Ahol meghalt, [[Ajsa bint Abu Bakr|Ajsa]] házában ástak neki sírt és ott is temették el. Ez a mai Al-Masjid al-Nabawi mecset, a "Próféta Kupolája".<ref>[http://www.3dmekanlar.com/en/prophets-mosque.html Prophet's Mosque], 3dmekanlar.com</ref>

 

Valójában alig rendelkezünk valódi tényanyaggal Mohamed személyét illetően. Nincsenek ráutaló érmék a medinai évekből, sem régészeti leletek, melyek Mekkából vagy Medinából előkerülve utalhatnak rá. Az egyetlen kivétel a [[Medinai alkotmány]], de ennek is csak egy későbbi, javított formája áll rendelkezésre. Még a Korán sem említ olyan epizódokat, amelyből működési helye, vagy kortársaival való érintkezése azonosítható lenne. Emellett sem a Korán, sem a Mohamed mondásaiból készített gyűjtemény, a [[Hadísz]] olyan kézirata nem ismert, amelyik közel esne Mohamed idejéhez. Minden esetben 100-200 évvel későbbi másolatokat találhatunk, amiket addig, amíg feljegyzésre kerültek, a szájhagyomány őrzött. Noha az iszlám tradíció szerint ezeket pontosan és változatlan formában őrizte meg az emlékezet, mégis valójában teljesen életidegennek tetszik, hogy évszázadokon át továbbadott történetekről hitelesen kimondhassuk, hogy semmit sem változtak a generációk alatt. Amit viszonylagos bizonyossággal tudhatunk, az néhány közel korabeli töredékben maradt ránk. Ezekből azonosítható egy felemelkedő vallási mozgalom, mely Arábiából ered, és vezéralakja Mohamed lehetett.

 

 

Egy hívő muszlim számára a Korán az útmutatás, azonban hasonlóan fontos a Próféta életének minden mozzanata, hisz a tökéletes muszlimot maga Mohamed testesíti meg. Így már a Próféta életében elkezdődött a [[hadísz]]ok (eredeti jelentése: közlés), megosztása az újonnan áttértekkel, bár ez a "mozgalom" a Próféta halála után hódított magának nagyobb jelentőséget, mivel az [[iszlám]] egyre nagyobb területre tudhatott magáénak, a kalifák hódításainak köszönhetően (kiváltképp [[I. Omár kalifa|Omár]] volt sikeres a korai időkben<ref>[[I. Omár kalifa]]</ref>).

 

* Hiteles (szahih) igaz

* Gyenge (daif) nem lehet igaznak tekinteni, hacsak más hagyományok nem erősítik meg

 

 

 

== Életútja ==

mark:(line,white)

at:577 text:577 – meghal édesanyja

at:578 text:578 – meghal nagyapja

== További információk ==

{{Wikidézet|Mohamed}}

* [http://mek.oszk.hu/06900/06932/ Mohammed, Isten küldötte] ([[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]])

* [http://www.hanif.hu/ A HANIF Iszlám Kulturális Alapítvány honlapja], hanif.hu