„Petőfi Csarnok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Egyértelműsítés |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
67. sor:
Az épület helyén az [[1885]]-ös Országos Általános Kiállításra épült [[Iparcsarnok (Budapest)|Iparcsarnok]] historizáló épülete állt, melyben [[1944]]-ig folyamatosan tartottak kiállításokat és vásárokat. Az épület a [[Második világháború|háború]] alatt súlyos károkat szenvedett, tetőszerkezete kiégett, helyreállítása reménytelen volt, ezért lebontották. [[1947]]-ben a helyén húzták fel – az eredeti épület alapjaira és padlószintjére – a [[Budapesti Nemzetközi Vásár]] (BNV) legnagyobb, 5. számú kiállítási épületét, a Kohó- és Gépipari (KGI) csarnokot. A BNV [[Budapest X. kerülete|Kőbányára]] költöztetése ([[1974]]) után a pavilonok többségét lebontották, az addig zárt területet megnyitották. A KGI-csarnok – a majdani PeCsa – a kevés túlélő épület egyike volt. A vásár bezárása után évekig a Rákóczi úti Otthon Áruház bútorraktáraként használták. Az egykori kiállítási épület teljes renoválásának eredménye a Petőfi Csarnok.
Az ország gazdasági nehézségeinek mélypontján a főváros, a KISZ és az Állami Ifjúsági Bizottság által összeadott pénz nem volt elég a nagy belmagasságú, mintegy {{szám|45000|m³}} térfogatú csarnok egészének átépítésére. Így alakult ki, hogy a felső szinten a [[Közlekedési Múzeum]] Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása működött (de csak tavasztól őszig tartott nyitva, mert a fönti rész fűtésére már nem futotta.<ref>https://index.hu/tudomany/2016/12/02/pecsa_repmuzeum_before_after/</ref>
Az új városligeti szórakoztató központ, a Petőfi Csarnok - Fővárosi Ifjúsági Szabadidő Központ [[1985]]. április 27-én nyílt meg, a [[Karthago]] együttes koncertjével.<ref name="origo20140306">[http://www.origo.hu/kultura/20140306-lebontjak-a-petofi-csarnokot.html „Lebontják a Petőfi-csarnokot”]. Origo, 2014. március 6.</ref> Az átadáskor [[Kádár János (politikus)|Kádár János]], az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] főtitkára is megtekintette a PeCsát, fővárosi és kerületi vezetők, valamint [[Hámori Csaba]] KISZ-vezér társaságában. Hosszú ideig ez volt Budapest egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja. A korabeli viszonyokhoz képest korszerű gépészettel rendelkezett (a rendezvényeket modern hang- és fénytechnika szolgálta, a nagyterem folyamatos levegőcseréjét hatalmas ventilátorok biztosították), a belső design azonban kezdettől fogva sok vitát váltott ki, hiszen a csupasz betonfallal – amelyen látszottak a zsaluzódeszkák nyomai – szinte „feleseltek” a népművészeti ihletésű madár-virág motívumokkal díszített piros ajtók.
A szabadtéri színpad födémjének acélszerkezete és ponyvaborítása [[Majoros Gábor]] építész munkája; a stabil konstrukció több mint húsz évig állt ellen az időjárás viszontagságainak.
A nagyterem 1000m², becslések alapján állva 2500, ülve 1200, asztalok mellett 600 látogató fért el egy-egy alkalommal. Kisebb termeiben (4 helyiségük összesen 350m²) különböző klubok, tanfolyamok, és a Petőfi Csarnok Baráti Köre működött. Az épület környezetében a sportpályákat bárki igénybe vehette, sporteszközök kölcsönzésére is volt lehetőség. A szabadtéri színpadon előadásokon és koncerteken 5000-en élvezhették a magyar és külföldi művészek, együttesek fellépéseit.<ref>Nyári színházi műsorok 1985 - Színházak Központi Jegyirodája, Petőfi Csarnok</ref>
A megnyitás óta eltelt idő alatt a Petőfi Csarnok egyre korszerűtlenebbé vált. Többször volt szó teljes felújításáról, majd egyre inkább az elköltöztetéséről. Megszüntetésének, illetve teljes felújításának lehetőségét az első újságcikkek [[2011]]-ben lebegtették meg, mely évben a PeCsát üzemeltető nonprofit társaságot végelszámolással megszüntették.<ref name="origo20140306"/> [[2014]] február végén a Városliget területére tervezett [[Múzeumi Negyed (Budapest)|Múzeumi Negyed]] beruházásáról tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a PeCsát lebontják, helyén park lesz.<ref name="origo20140306"/>
| |||