„Rőtfalva” változatai közötti eltérés

Vályi András szerint ''" RŐTH. Rattersdorf. Ném. falu Vas Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőszeghez 3/4 órányira. Nevezetesíti a’ B. Szűznek Képe, ’s bútsú járásai népesek; határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, piatza közel."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''" Röth, német falu, Vas vgyében, közel Kőszeghez, h. Eszterházy uradalmában, 562 kath. lak., paroch. szentegyházzal, hova népes bucsújárások történnek."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

Vas vármegye monográfiája szerint ''"Rőt, érdekes régi Gyöngyös menti község. A házak száma 106, lakosaié, akik német ajkúak és r. kath. és ág. ev. vallásúak, 591. Régi búcsujáróhely, melynek plébániája a XIII. században keletkezett. Híres szép templomát a protestánsok 110 évig bírták; de 1650-ben ismét visszaállíttatott. Kegyura herczeg Eszterházy Pál."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref> [[1910]]-ben 687, túlnyomóan német lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Kőszegi járás]]ához tartozott. [[Rendek]]kel együtt településcserével került Ausztria birtokába [[Ólmod]]ért cserébe [[1923]]-ban (ld. még [[soproni népszavazás]]/További népszavazások a soproni siker nyomán). [[1908]]. [[november 5.|november 5-én]] átadták a [[Sopron–Kőszeg-vasútvonal]]at, helyben [[vasútállomás]] létesült. [[Kőszeg]] és Rőtfalva között [[1951]]-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása lett itt. A teherszállításban a határátmenet [[1960]]-ig fennmaradt. [[1968]]. április 28-án megszűnt a személyforgalom a Rőtfalva - [[Felsőpulya]] szakaszon és a pályát [[Felsőlászló]]ig felszedték.