„Kabaré (film)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Ez hülyeség, Ezt a dalt John Kander és Fred Ebb írta a musical-be, semmi köze az igazi németekhez.
46. sor:
Fritz, az angol ifjú német barátja ezernyi pénzügyi gonddal küzd. Mindenki előtt titkolja [[zsidók|zsidó származását]], amit szégyell a kor helyi hangulatát ismerve. Lutheránusként, érdekházasság révén óhajt belépni ebbe a szép világba. Így, amikor Brian angolóráit az igen gazdag iparos leányánál, Natalia Landauernél megkezdi, Fritz megkéri barátját, hogy mutassa be a nőnek. Ám Natalia, nemcsak gazdag, hanem gyönyörű is, a hozományvadász pedig kezd őszintén beleszeretni „prédájába”.
 
Sally mellékesen ismeri Maximilian von Heunét, a jóképű és elbűvölő, gazdag német arisztokratát. „Max” látszólag udvarol neki, s ő szívesen veszi közeledését. Brian eleinte gyanakvón fogadja ezt a Sally iránt megnyilvánuló érdeklődést, majd hamarosan egyre toleránsabbá válik iránta, később bekapcsolódik a vidám és gondtalan órák hármasban való eltöltésébe. Max nagyvonalúnak, intelligensnek és szórakoztatónak is bizonyul. Miközben pár felhőtlen nap eltöltésére a báró palotájába autóznak, meglátnak a berlini utcán néhány rendőrt és járókelőt, s egy összevert fejű halott férfit, a burjánzó náci erőszak áldozatai közül. Max a társadalmi fensőbbség fölényével oldja fel a feszültséget: az uralkodó osztály, amelyhez tartozik, biztosan nem engedi ezeket a bunkó nemzeti szocialistákat hatalomra – véli. Legföljebb arra fogják használni őket, hogy kiszabadítsák Németországot a [[kommunizmus|bolsevizmus]] karmaiból, ezzel a „piszkos munkát” helyettük elvégezve. Útban visszafelé, Brian és Max egy fogadóban belecsöppen, egy megnyerő külsejű fiatal egyenruhás fiú spontán előadásába, aki nagy beleéléssel énekli el a ''VaterlandTomorrow belongs to me''ot-t, amint Németegy Hazanáci himnuszáthimnuszt. Minden jelenlévő, a [[hitlerjugend]]essel az élen; a pincérek, a szállóvendégek, a túrázók bekapcsolódnak, s énekelik kórusban, az ifjút egyre hangosabban kísérve, hogy úgy tűnik, politikai demonstráció alakul ki a náci hitvallás mellett. Brian lesújtva, Max szarkasztikus mosollyal hallgatja őket.
 
Berlinbe visszatérve – Brian arany cigarettatárcával és [[kasmírgyapjú|kasmír]] szvetterrel, Sally egy drága szőrmebundával, Max ajándékaival – folytatják mindennapos életüket, a báró által felajánlott, [[afrika]] utazásra készülődve. Kevéssel ezután, Brian, alighogy Max automobilján hazahozták, láthatóan felkavarva, azzal vádolja meg Sallyt, hogy egy ledér nőcske: frivol és könnyelmű, végül is, hogy lefeküdt Maxszal. A lány nem fogadja szívesen, hogy le legyen kötve egy olyan kapcsolatban, amiben nem tehet azt, ami neki tetszik. Bevallja, hogy a báró szeretője és nem bánta meg, amit tett. Brian viszont bevallja, hogy nem a nő az egyetlen, akivel a jóképű bárónak viszonya van: vele is ágyba bújt. Mindketten rájöttek, hogy Max csak arra használta fel trükkjeit, hogy őket az ágyába csalja. Végül pénzt küldött nekik „az együtt töltött szép idők” emlékére. A nácik rajtaütései egyre gyakoribbakká váltak, és már a kabarét is érintették mint ördögi degenerációk barlangját. Sally nem tudja, hogy melyiküktől állapotos, de végül az angollal, aki gondoskodna róla és gyermekéről, elhatározzák, hogy elhagyják Berlint és Németországot, hogy Angliában alapítsanak családot. A politikai helyzet egyre nehezebbé válik. Fritz, aki immár szerelmes Nataliába, elhatározza, hogy feleségül kéri a rendszerváltás előestéjén, ami nagy merészség tőle. Megtudván, hogy a lány zsidó. Fritz bevallja neki, hogy ő is az. Összeházasodnak a [[zsidó vallás]] szerint, miközben az utcákat ellepi az antiszemita népáradat.