„Csandragupta Maurja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Az i. e. 280-as években elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a form, link korr |
||
3. sor:
| állam =
| megnevezés = [[Maurja Birodalom]] uralkodója
| kép = Chandragupt maurya Birla mandir 6 dec 2009 (31) (cropped).JPG
| képaláírás = szobra a Birla
| uralkodás_kezdete = [[i. e. 322]]
| uralkodás_vége = [[i. e. 298]]
27. sor:
'''Csandragupta Maurja''' ([[szanszkrit nyelv]]en: चन्द्रगुप्त मौर्य) az [[ókor]]i [[india]]i [[Maurja uralkodók listája|Maurja-dinasztia]] alapítója. [[I. e. 322]]-ben megdöntötte a [[Magadha|Magadhában]] uralkodó [[Nanda-dinasztia]] uralmát és császárrá kiáltotta ki magát.
Már röviddel hatalomra kerülése után 600 ezer emberből álló seregével meghódoltatta a [[Pandzsáb régió|Pandzsáb]] és az [[Indus]]-völgy déli részének ([[Szindh]]) államait.
[[I. e. 305]]-ben kiverte [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] birodalmának helyőrségét, [[I. Szeleukosz Nikatór]] [[Szeleukida Birodalom|szeleukida]] uralkodót, és birodalmát nyugat felé, a mai [[Pakisztán]] és [[Afganisztán]] területére is kiterjesztette. Országát keleten a [[Bengáli-öböl]] határolta, északon a Himalája, délen pedig a [[Narbada]] folyó.
Hódításai után egy erős országot teremtett meg Pataliputra (ma [[Patna]]) fővárosi státuszával. Uralkodása alatt kovácsolódtak először egységbe Észak-India népei és megalapította a [[Maurja Birodalom|Maurja Birodalmat]].
Mégaszthenész (Szeleukosz követe) - aki eljutott India szívébe - egy jól megszervezett államról számolt be. Az állam élén az abszolút hatalmú uralkodó állt. Virágzó városokat látott, fejlett naturális gazdálkodást és ügyes kézműveseket talált, akik a királyi műhelyekben luxustermékeket állítottak elő. A faluközösségek és a városok közötti árucserét kereskedők közvetítették. A birodalom királyi útja Hüphaszisztól ([[Biasz|Biasz)]] Pátaliputrán át a [[Gangesz]]nak a [[Hugli]] (Hooghly) nevű torkolati útjáig húzódott. A 2000 km hosszú úton kitűnően berendezett postaállomások voltak. Az előkelőségek házain kívül csak a király földjein és kertjeiben dolgoztak rabszolgák. A társadalomban már ebben a korban fennálltak a különféle kasztok. Mégaszthenész továbbá olyan nád létezéséről is írt, amely méhek nélkül ad mézet. Ez volt az addig nyugaton nem ismert [[cukornád]].
Csandragupta Maurja [[I. e. 298]]-ban trónját átadta fiának, [[Binduszára|Binduszárának]] és élete hátralevő részét (kb. 14 évet) nincstelen [[dzsainizmus|dzsaina]] [[aszkéta]]ként élte le a dél-indiai [[Shravanabelagola|Shravanabelagolában]] a megvilágosodásra törekedve.
[[Fájl:Chandragupta_mauryan_empire_305_BC.png|thumb|left|Csandragupta Maurja által meghódított területek i. e. 305-ben]]
| |||