„Éjjeli őrjárat (festmény)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 46.107.180.127 (vita) szerkesztéséről Taz szerkesztésére |
a Hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
22. sor:
A megrendelést valószínűleg 1639-ben, vagy 1640-ben kapta Rembrandt a Frans Banning-Cocq által vezetett lövészegylettől. Más festők - többek között Nicolas Elias és [[Joachim von Sandrart]] - is megbízást kaptak a Polgárőrség Háza Amstel-folyóra néző termének díszítésére.<ref>{{Opcit|n=Halász|o=136}}</ref>
Rembrandt számos rajzvázlatot is készített műve elkezdése előtt. Az egyiken ez olvasható: "A Polgárőrség Házának nagytermében elhelyezendő festmény vázlata, amely azt ábrázolja, amint az ifjabbik Purmerlandt báró (Frans Banning-Cocq), a Polgárőrség kapitánya, parancsot ad hadnagyának, Vlaerdingen (Willem van Rytenburch) lovagnak, hogy vonultassa ki századát."
Rembrandt 16 portré elkészítésére kötött szerződést, a képen mégis 31 személyt láthatunk. A művész 1600 holland forintot kapott művéért, ami abban az időben igen soknak számított.
A vélemények megoszlanak arról, hogy milyen volt a fogadtatása a képnek, de valószínű, hogy néhányan a megrendelők közül elégedetlenek lehettek, amiért nem egyenlő súllyal mutatja őket Rembrandt egyedi kompozíciója. Később a szereplők neve rákerült a festmény hátterében látható kapucímerre, így az alakok azonosíthatóvá váltak.
A kép Európa-szerte megalapozta Rembrandt hírnevét. A firenzei [[Filippo Baldinucci]] így ír erről: "Egyik nagy vásznával, amelyet az idegen lovagok szállásán helyeztek el, és amely a polgárőrség egyik osztagát ábrázolja, oly nagy nevet szerzett, hogy kevés nagyobbat szerzett magának valaha is más művészember azon a földön."
1715-ben a festményt átszállították a városházára, mivel a Polgárőrség Házát lebontásra ítélték. Ekkor megcsonkították a képet: aljából háromnegyed métert, bal széléből pedig 22 centimétert levágtak. Az eredeti kompozíciót Frans Banning-Cocq családi albumában lévő aquarell vázlatból ismerjük, mely a még csonkítatlan művet ábrázolja.
| |||