„Óbuda (városrész)” változatai közötti eltérés

A rómaiak a mai [[Dunántúl]] területén kialakított Alsó-[[Pannonia (provincia)|Pannonia]] tartományuk északkeleti központját, [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, [[Aquincum (városrész)|Aquincum városrész]] területén volt. A katonai [[amfiteátrum]]ot a [[honfoglalás]] után valószínűleg [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] vezértársa, [[Kurszán fejedelem|Kurszán]] használta. Ezzel a szakirodalomban széles körben elterjedt véleménnyel szemben Kristó Gyula szerint a középkori Óbuda területén található Kurszán vára helynévnek semmi köze nincs a honfoglaló fejedelemhez, akit [[Kurszán fejedelem|Kuszálnak]] vagy Kuszánésznek neveztek, hanem a középkorban a környéken birtokos Kurszán-Kartal nemzetség névadó ősét kell a név mögött keresnünk. <ref>Kristó Gyula: Honfoglalás és társadalom. Társadalom, és Művelődéstörténeti Tanulmányok 16. Budapest. 1996. MTA Történettudományi Intézete. 89-109.</ref>

1189-ben az óbudai királyi curiában látta vendégül III. Béla király a keresztes hadjáratra vonuló I. (Barbarossa) Frigyes császárt.

A [[óbudai királyi vár|királynéi vár]] építését vélhetően a 13. század második évtizedében kezdte meg [[II. András magyar király|II. András]] király.<ref>Spekner Enikő: Hogyan lett Buda a középkori Magyarország fővárosa? A budai királyi székhely története a 12. század végétől a 14. század közepéig. (Budapest, 2015. Budapesti Történeti Múzeum)</ref> [[III. András magyar király|III. András]] [[1290]]-ben itt tartotta az országgyűlést, amelynek következménye volt [[III. András magyar király#Az óbudai program|az óbudai program]] kiadása.

[[1343]]-ban I. (Nagy) Lajos az óbudai várat édesanyjának, Erzsébetnek adományozta. Vélhetően ez a lépés vezetett Óbuda 1355-ben történő kettéosztásához, mivel addig az óbudai káptalannak a király évente egy márka aranyat fizetett. A város felosztásakor született határjárás Óbuda középkori topográfiájának egyik legfontosabb forrása.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_BUDREG_24_1/?pg=280&layout=s Kumorovitz L. Bernát: Óbuda 1355. évi felosztása. (I. Lajos király és Erzsébet anyakirályné 1355. augusztus 17-i és 1356. október 17-i oklevele). Budapest Régiségei 24/1. (1976) 279-302.]</ref> A város északi része a káptalan birtokában maradt. A déli fele, [[óbudai királyi vár|óbudai királyi várral]]ral együtt Erzsébet anyakirályné, majd a mindenkori magyar királynék birtoka lett. A 14. század második felétől ismert városi pecséten vélhetően a királynéi vár és a Piast-ház sasa látható, amely Erzsébet szerepére utalt. A közeli Buda jelentőségének megnövekedése miatt Óbuda nem tudott országos jelentőségű várossá válni a késő középkorban.