„Brázay Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor:
{{
▲ | aláírás =
}}
'''Brázay (Brazovics) Kálmán (pellérdi)''' ([[Kiskunhalas]], [[1839]]. [[október 16.]] – [[Pellérd]], [[1925]]. [[január 7.]]) kereskedő.
54 ⟶ 51 sor:
A kereskedői pályán önálló 1871-ben lett, az Országút 39. alatt volt a fűszeráru-nagykereskedése, ezzel a legkiválóbb kereskedések egyikét alapította meg, ahol fűszert, gyarmatárukat (kávét. teát, rumot, likőröket), szörpöket és gyerektápszereket kínált.
Óriási bevételéből megvette az Országút 23. sz. alatti szerény, földszintes épületet, s helyén új, minden tekintetben pazar központot építtetett. A beruházásra a tulajdonos mintegy negyvenezer forintot szánt, ám időközben kiderült, az ugyancsak ekkortájt alapított korszerű feldolgozótelep miatt mintegy háromszorosára emelkednek a költségek. A kockázat óriási volt, ám a befektetés mégis mesésen megtérült.
A múlt század elején Brázayéknál egyébként már nem csak gyarmatárut és [[sósborszesz]]t, hanem szappant, kozmetikumokat is lehetett kapni.
61 ⟶ 58 sor:
==A sósborszesz==
Specialitása a nagy hirre emelkedett [[sósborszesz]] gyártása lett.
[[Franciaország]]i tanulmányai alatt ismerkedett meg ezzel a termékkel Brázay Kálmán. [[Só]]s [[Víz|vizet]] kevertek [[Pálinka|pálinkához]], majd illatosították. Elsősorban a fáradtság ellen volt hatásos, de fertőtlenítőként is alkalmazták.
[[Fájl:1 868 Vasárnapi újság 2 werther.jpg|thumbnail|right|Numvári Werther Frigyes cége 1868]]
92 ⟶ 89 sor:
De gondolt az állattartókra is: A Brázay Kincsem-fluidot a szarvasmarhák, lovak és kutyák gyógykezelésére használták eredményesen.
A környék 1915-ben felértékelődött, mivel akkorra a terület megközelítése is rendeződött.
(Miután a cég 1926-ban a [[főváros]]ba költözött, a gyár területét felajánlotta [[Budafok]] rendezett tanácsú városnak. A település vezetősége úgy döntött, hogy a házak átépítéséből alakítja ki a városháza épületét, melynek tervezésével [[Bathó Lajos]]t bízták meg. Bathó tervei szerint a két épületre azonos magasságú és architektúrájú emeletet húztak, s a volt gyár budafoki fióktelepének épületeit is beillesztették a készülő városházába. Az összekötő keresztszárny tornyokkal szegélyezett magastetős, középpontjába pedig a közgyűlési terem került. Az 1929-ben megválasztott közgyűlés már itt tartotta első ülését, s a helyi képviselő-testület tanácskozásainak ma is a díszterem ad otthont. A [[szecesszió]]s, erdélyi elemeket tartalmazó építményt 1993-ban műemlékké nyilvánították.)
| |||