„David O. Selznick” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
hivatkozás jav
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
{{ÉletrajzSzemély infobox
|név=David O. Selznick
|kép=DavidSelznick.jpg
|születési születés dátuma dátum= [[1902]]. [[május 10.]]
|születési születés helye hely= [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[Pennsylvania]], [[Pittsburgh]]
| halál dátuma = [[1965]]. [[június 22.]]{{életkor-holt|1902|5|10|1965|6|22}}
| halál helye = USA, [[Hollywood]], [[Los Angeles]]
}}
'''David O. Selznick''' ([[Pittsburgh]], [[Pennsylvania]], [[1902]]. [[május 10.]] – [[Hollywood]], [[1965]]. [[június 22.]]) amerikai producer.
 
'''David O. Selznick''' ([[Pittsburgh]], [[Pennsylvania]], [[1902]]. [[május 10.]] – [[Hollywood]], [[1965]]. [[június 22.]]) amerikai producer.
 
== Élete ==
37 ⟶ 36 sor:
A Rebecca tökéletesen passzolt ebbe a korszakba, és Selznick semmit nem bízva a véletlene, áthajóztatott rendezőjének adta a feladatot. A film két főszereplőjének, [[Laurence Olivier]]-nek és [[Joan Fontaine]]-nek a játéka lenyűgöző, egy alkalommal Selznick például beadta a női főszereplőnek, Joan Fontaine-nek, hogy mindenki utálja őt, és ki akarják túrni a produkcióból, csak hogy jól játsszon el egy jelenetet. Az [[Elfújta a szél (film)|Elfújta a szélhez]] hasonlóan, ehhez a filmhez is körített Selznick egy ravasz kis reklámkampányt: a film egyik plakátján például az volt olvasható, hogy: ''„Mi volt Manderley titka?”''
 
Egy évvel az Elfújta a szél Oscar-esőjét követően a Rebecca ismét hozott egy legjobb filmnek járó trófeát Selznicknek. Az alkotás ezen felül még elnyerte a legjobb operatőrnek járó díjat, viszont olyan jelöltek maradtak díj nélkül, mint Olivier, Fontaine, Anderson.
 
Selznick rendezőit egyenesen terrorizálta. Ebben az élményben volt része Hitchcocknak is, ám ő nem hagyta magát, és számos alkalommal összevesztek. Az egyik nagyobb összevezsés kettejük között akkor zajlott le, amikor Selznick az utolsó jelenetben az égő házból felszálló füstfelhőkből egy „R” betűt akart formálni. Hitchcock ettől teljesen kiakadt, és végül a párnára hímzett R-rel a rendező győzött. Ez a csata azonban csak átmeneti győzelmet jelentett a rendező számára, mert később, az utómunka során a producer állandó beleszólása a vágásba annyira feldühítette Hitchcockot, hogy a film bemutatását követően szétváltak útjaik.
 
[[Fájl:David-selznick united-artists-photo.jpg|thumb|left|David O. Selznick]]
[[1945]]-ös újratalálkozásukig Hitchcock más producerek alatt [[1941]] és [[1944]] között öt filmet rendezett más stúdiók számára. A két önfejű filmes újbóli találkozását később ismét a mozi ünnepeként lehet megnevezni. Egymás rigolyáit nehezen elviselve (Hitchcock szerette úgy forgatni a filmet, hogy a vágószobában már csak össze kelljen illeszteni a celluloidot, ami pedig Selznicknek nem tetszett egy esetleges alternatív befejezés elvetése végett) elkészítettek egy minden ízében hitchcocki filmet, az [[Elbűvölve]]t. Ez a film ugyan [[Oscar-díj]]at eredményezett, ám mindkettejük jelleme összeférhetetlenné tette a későbbi közös munkát. Az idő előrehaladtával Selznicket teljesen lekötötték egyéb munkái (''Párbaj a napon'', 1946; ''American Creed'', Bergman főszereplésével), Hitchcockot pedig a [[Forgószél (film)|Forgószél]] készítése szintén a svéd színésznővel. Selznick és Hitchcock nem élvezték együtt a munkát, s a rendező boldog volt, amikor a [[Universal Pictures]] és az [[RKO Pictures]] kölcsönkérte igényelte őt egy-egy filmje elkészítésére. A következő hat évben szabadabban végezhette a munkáját, úgy, ahogyan azt ő mindig is szerette volna, és mivel nem szerette, ahogy Selznick folyton beleszól a munkastílusába, megpróbált függetlenként is talpon maradni.
 
A [[Forgószél (film)|Forgószelet]] követően már csak egyszer készítettek egymással filmet: ''A Paradine-ügy''et (1948). A film jogait a producer az MGM-től vette meg abban a reményben, hogy majd egy ütőképes tárgyalótermi drámát tud összehozni Hitchcockkal. A történetből hiába volt közel egy tucatnyi forgatókönyv-változat, a filmet végül besorozták a „Futottak még”-kartotékok közé, hiába volt számos utánvágás és átdolgozás. Selznick ezalatt a forgatáson is folyton neheztelte a rendező munkastílusát. Hitchcock így emlékszik vissza Selznick szavaira: ''„Sehogyan sem tudok dűlőre jutni a te rejtélyes vágásmódszereddel.”''