Wikipédia

„Fábián Gáspár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = Fábián Gáspár
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
|születési születés helye hely= [[Székesfehérvár]]
|születési születés dátuma dátum= [[1885]]. [[január 2.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1953]]. [[január 13.]] {{életkor-holt|1885|01|02|1953|01|13}}
| sírhely = [[Prohászka Ottokár-emléktemplom|Prohászka-emléktemplom]], [[Székesfehérvár]]
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = építész
| aláírás = ▼
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
▲ | aláírás =
}}
'''Fábián Gáspár''' ([[Székesfehérvár]], [[1885]]. [[január 2.]] – [[Budapest]], [[1953]]. [[január 13.]]) [[Magyarok|magyar]] [[építész]].
26 ⟶ 23 sor:
Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyből a magyar építészet megújítására törekvő „fiatalok" emelkedtek ki. Fábián nem csatlakozott a Kós Károly köré csoportosuló újítókhoz, hanem műegyetemi tanárainak, Hauszmann Alajosnak, és főként Nagy Virgilnek útmutatásai nyomán a történeti stílusok ápolásával kezdte meg. E felfogása mellett mindvégig következetesen kitartott. Azok közé tartozott, akik a neobarokk és a neoromán középületeket és templomokat nem az építtető kedvéért, anyagi megélhetés okából öltöztették történeti köntösbe, hanem őszinte meggyőződésből.
 
Középület-építő tevékenységének legjelentősebb alkotása a [[Szent Margit Gimnázium|Szent Margit Leánygimnázium]] (1947–96 között Kaffka Margit Gimnázium) a budapesti Villányi úton (épült 1929–1930). Az alagsor felett négy szintű magas épület a két szélén előrelépő tömbökkel erősen tagolt. A kompozíciónak további hangsúlyt ad az öttengelyes bejárati rizalit, melyet elszélesedő oromzat zár le. Mögötte jelenik meg az épület középpontját koronázó, oszlopos, kör alapú és kupolával fedett tetőfelépítmény. A díszterem a neobarokk téralkotás jellemző példája: a térarányok a középület tartószerkezeti rendszeréhez igazodnak, a fal- és mennyezetfelületet borító díszítések, a boltozatok és az ablakzáradékok a történeti kort idézik.
 
Fábián Gáspár a soproni ''apácák kereskedelmi iskolájánál (ma Felsőfokú Óvónőképző Intézet, Ferenczi János utca)''. Az alagsor felett háromszintes épülettömb déli homlokzata a hazai neobarokk egyik legarányosabb alkotása. Kár, hogy az utcai főhomlokzat torzó maradt, és az épületnek csak a déli része valósult meg (1928).
34 ⟶ 31 sor:
Egyszerűbb neobarokk építészeti megjelenést tükröz a székesfehérvári ''zárdaépület''. Kétszintes neobarokk épület a ''ceglédi zárda'' is. Budapesten az ''Istenhegyi úton épült fiúnevelő intézet''. A ''székesfehérvári leánygimnázium'' épülete hegyes szögű, utcákkal határolt telekre épült. A monumentális épület neobarokk stílusú.
 
Fábián Gáspár életművében több olyan templommal is találkozunk, melyek középkori formákat idéznek: ''a balatonfüredi, kőből épült, kéttornyú templom'', a ''pécsi Pius-templom'' (tervpályázat: 1916), a ''badacsonytomaji plébániatemplom'', majd három fővárosi templom (az ''Üllői úton -1929 -, az egykori Haller téren és a Szondy utcában 1931)'' neoromán formakincs felhasználásával épültek. Neoromán stílusban tervezte a ''pécsi Szent Mór Kollégiumot (1928)'' is. Székesfehérvár: ''Prohászka-emléktemplom (1928-1933)'', melynek hatalmas centrális terét a városképben is hangsúlyos laternás gömbkupola fedi. A kompozíció szerves részét képező torony és a templom oldalszárnyai nem épültek meg. , így az alkotás torzó maradt.
 
Fábián Gáspár profán alkotásai közé tartoznak a ''szekszárdi és a nyíregyházi kórházak'', néhány budai villa és a ''budapest-angyalföldi elmegyógyintézetet''. Kiválik ezek közül a szekszárdi kórház. A pavilonrendszerű együttes főépülete lejtős terepen két egymás mögé helyezett és nyitott lépcsős építménnyel összekötött, tiszta alaprajzú és tömegében is tetszetős alkotás.
 
Fábián Gáspár életművét sok tervpályázat és kisebb alkotások egészítik ki. Csak templomépítéseinek száma meghaladja a százat. Ő volt az 1920-as évek egyik legjobban foglalkoztatott, a kormányzat és az egyház építőművészeti szándékait híven tükröző építész. Alkotásai ezen túlmenően az építészettörténet számára azért is említésre érdemesek, mert híven tükrözik egy tehetséges építésznek anakronizmusba torkolló szándékát.
49 ⟶ 46 sor:
 
== Lásd még ==
* [[Magyar építészet a 20. század első felében]]
 
== Forrás és szakirodalom==
65 ⟶ 62 sor:
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Fabian Gaspar}}
[[Kategória:Magyar építészet a 20. század első felében]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fábián_Gáspár”