„Gaston Maspero” változatai közötti eltérés

}}

'''Sir''' (1909-től) '''Gaston-Camille-Charles Maspero''' ([[Párizs]], 1846. június 24. – Párizs, 1916. június 30.) francia egyiptológus. Szülei olaszok voltak. Már 14 éves korában érdeklődött az ókori [[Egyiptom]] után. 1869-től a párizsi [[École des Hautes Études]]-ben egyiptológiát tanult. 1867-ben ismerkedett meg [[Auguste Mariette]]-tel a párizsi világkiállításon, aki 1872-ben megbízta a hieroglifa szövegek tanulmányozásával. 1873-ban szerzett doktorátust. 1874-től már a [[Collège de France]] egyiptomi filológia és régész-professzora. Először 1880-ban vezetett expedíciót Egyiptomba, ahol a kairói Francia Régészeti Intézet feltárásait irányította a Királyok-völgyében . Mariette halála után, 1881-ben átvette a Bulaq Múzeum ( a mai [[Kairói Egyiptomi Múzeum]]) és az egyiptomi Nemzeti Régészeti Hivatal vezetését. Továbbvitte a nagy előd munkáját, kiterjesztette az ásatási és templom-helyreállítási programokat, szabályozta az ásatások rendjét, létrehozva a régészeti inspektorátusok rendszerét. Folytatta az Egyiptomi Múzeum gyűjteményének rendezését és katalogizálását. Hírnevét mégis inkább annak köszönheti, hogy elsőként publikálta a [[piramisszövegek]]ként ismert halotti szövegeket. Megbízatása az intézmények élén először 1886-ig tartott, majd ismételten ő vezette ezeket az intézményeket 1899-től 1914-ig.

 

1881-ben a [[Brugsch]] fivérek felfedezték [[I. Pepi]] düledező szakkarai piramisának belsejében a ma már piramisszövegek néven ismert feliratokat. Maspero is tevékenyen részt vett a sírok feltárásában, ami majdnem az életébe került. Az egyik kamrában a leomló fal ugyanis maga alá temette, de Émile Brugschnak nagy nehezen sikerült kiásnia és így szerencsésen megmenekült. Maspero ismerte fel, hogy a szövegek annak a folyamatnak a különböző fázisait írják le, illetve utalnak rájuk, amelynek során a király az uralkodónak egyedül kijáró túlvilági létre születik újjá, s a feliratokat úgy helyezték el a falon, mintha a király a síron túlról olvasná őket. Mindegyik piramisban más-más szövegek voltak, így Maspero gyűjteménye több mint 4000 sor szöveget tartalmaz, ami az ókori világ legősibb vallásos szöveggyűjteménye.

 

Maspero első igazgatósága alatti időszak másik nagy felfedezése [[Szennedzsem]] sírja volt. A leletre egy beduin, Szalam Abu Duhi bukkant rá két társával. A sírt Maspero és a spanyol főkonzul, Eduardo Toda y Güell, Urbain Bouriant egyiptológus és Jan Herman Insinger fotográfus tárta fel. Elővigyázatosságuk ellenére az érintetlen sírban talált lelet a szállítás során súlyos károkat szenvedett. Több tárgyat elloptak, a koporsó nélküli tizenegy múmiának pedig csak a feje ért Kairóba. Szennedzsem és családja a XIX. Dinasztiabeli [[I. Széthi]] uralma alatt élt és kétségkívül fontos szerepet játszott a fáraó sírjának kialakításában.

{{portál|ókor}}

 

[[Kategória:Francia régészek]]

[[Kategória:19. századi tudósok]]

[[Kategória:1846-ban született személyek]]

[[Kategória:1916-ban elhunyt személyek]]