„Georg Michael Gottlieb von Hermann” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor:
{{
▲ | aláírás =
}}
'''Georg Michael Gottlieb von Hermann''' ([[Brassó]], [[1737]]. [[szeptember 29.]] – [[1807]]. [[július 3.]]) erdélyi szász levéltáros, történész.
==Élete==
Régi brassói családból származott. Négyéves korára megtanult írni-olvasni, hatévesen latinul és görögül tanult, tízévesen pedig héberül. Tanulmányait a brassói gimnáziumban folytatta, azonban tervezett külföldi továbbtanulását a [[pestis]]járvány miatt elrendelt [[vesztegzár]] meghiúsította. 1758 és 1763 között különböző közigazgatási tisztségviselői állásokat töltött be [[Nagyszeben]]ben, majd 1764-ben brassói városi levéltárossá nevezték ki, ahol rendszerezte a város elég rossz állapotban levő levéltárát. 1772-ben főjegyzőnek nevezték ki, 1783 végén városi tanácsosnak választották. 1784 elején az allodialis számadások megvizsgálására Nagyszebenbe küldték, majd öt hónap múlva a Brassó városi számadások megvizsgálására hívták vissza. Ugyanennek az évnek októberében városi kapitánynak ''(Stadthann)'' választották meg. 1786-ban az erdélyi királyi táblának Nagyszebenben történt fölállításakor fellebbezési tanácsossá nevezték ki. Amikor 1790-ben a királyi táblát megszüntették, [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] királyi tanácsosi ranggal tüntette ki. Visszatérve Brassóba ismét városgazdának, majd városbírónak választották. Ő képviselte a várost a szebeni szász nemzeti gyűlésen, illetve a kolozsvári országgyűlésen.
1791. augusztus 17-én hazafelé útján rablók fosztották ki, otthon pedig egyetlen leányát halva találta. 1799. július 29-én sikkasztás vádjával megfosztották hivatalától és vagyonát zár alá vették. A vád alól évek múlva tisztázták ugyan, de a felmentő döntés híre már csak halála után érkezett meg.
28 ⟶ 25 sor:
* ''Uebersicht der Grundverfassungen der sächsischen Nation in Siebenbürgen''. Wien, 1792.
* ''Die Grundverfassungen der Sachsen in Siebenbürgen und ihre Schicksale. Ein Beitrag zur Geschichte der Deutschen ausser Deutschland''. Offenbach, 1792. (A bécsi udvari cenzúra nem engedélyezte az ausztriai megjelenést.)
* ''Das alte und neue Kronstadt. Ein Beitrag zur Geschichte Siebenbürgens im 18. Jahrhundert, (1688-1800.)'' Hermannstadt. 1883-87. Két kötet.
==Források==
| |||