„William Morris” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = William Morris
| kép = William Morris age 53.jpg
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
|születési hely=
| születés helye =
|születési születés dátuma dátum= [[1834]]. [[március 24.]]
| halál helye =
| halál dátuma = [[1896]]. [[október 3.]] {{életkor-holt|1834|03|24|1896|10|03}}
| nemzetiség = [[Angolok|angol]]
| házastárs =
| szakma = művész, iparművész, [[író]]
| aláírás =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''William Morris''' ([[1834]]. [[március 24.]], [[Walthamstow]] – [[1896]]. [[október 3.]], [[London]]) [[angolok|angol]] festőművész, [[iparművész]], író, költő, [[szocializmus|szocialista]] aktivista. Neve szorosan kapcsolódik a [[preraffaelita]] testvériséghez és az angol [[Arts and Crafts]] mozgalomhoz.
 
== Élete ==
William Morris jómódú család gyermeke, de felnőtté válásától gazdaságilag saját lábán állt. A gyermekkora óta fennálló természetszeretetét és a [[középkor]]i környezet iránti vonzalmát későbbi baráti kapcsolatai is fokozták. Az [[Oxfordi Egyetem]]en életre szóló barátságot kötött Edward Burne-Jones, teológia szakos hallgatótársával. Elhatározták, hogy építészeti tanulmányaikra koncentrálnak, s [[London]]ba költöztek. 1856-ban találkozott a [[preraffaeliták|preraffaelita]] [[Rosetti|Rosettivel]]vel, akire az ifjak írásai nagy hatást gyakoroltak. A következő években azt kutatták, hogy miképpen hidalhatók át a művészeti ágak és az alkalmazott művészetek közti szakadékok. Bár a továbbiakban is foglalkozott költészettel, tevékenysége - vállalkozásai - egyértelműen az alkalmazott művészetek felé fejlődtek. Egyre világosabbá vált számára, hogy a művészet és a társadalom elválaszthatatlanok egymástól, aktiv politikai szerepeket vállalt, 1883-ban belépett a szociáldemokraták szövetségébe, később - haláláig - igazgatóként irányította az [[Arts and Crafts]] Exhibition Sociality munkáját. A művészeti iparral és annak társadalmi helyzetével foglalkozó követőivel továbbfejlesztett szellemi mozgalma megalapozójává vált a következő korszak emberi környezetjavító törekvéseinek ([[De Stijl]], [[Deutsche Werkbund|Werkbund]], [[Bauhaus]], stb.)
 
== Életrajza ==
A család legidősebb gyermekeként gyermekkorát [[Woodford Hall]]-ban töltötte, az [[epping]]i erdőség területén, Kelet-Angliában. Apja [[tőzsde]]i bróker, aminek alapján William is szerencsés befektetéseinek köszönhetően már fiatalon kényelmes magánbevételhez jutott. Londonba kerülésük után találkoztak a preraffaelita Rossettivel akinek hatása alá kerülvén feladta az építészetet a festészetért. Rossetti a művészek egy csoportját szervezte az új Oxford Union épületfreskóinak elkészítésére. Morris csatlakozott és Artúr király legendájának egy jelenetét festette meg. Ez idő alatt találkozott [[Jane Burden]]nel (Janey). Rossetti folyvást szép nők után kutatott, modellnek, és Janey, feltűnő arca, melankolikus arckifejezése, és dús, sötét haja megragadta képzeletét. Morris barátai számára sokként hatott mikor Morris megkérte a lány kezét. Mivel munkásosztálybeli lány volt, társadalmilag elfogadhatatlan választás volt Morris családja számára, akik nem jelentek meg az esküvőn.
 
[[1859]]-ben vette el Janeyt és barátját, [[Philip Webb]]et kérte meg közös otthonuk megtervezésére. A "vörös ház"-nak [[Red House]] nevezték el, vöröstégla homlokzata miatt. Kent vidéki házainak stílusában épült, téglaépítése, masszív tölgy lépcsői különlegessé tették, kívülről festői gótikus látványt nyújtott, dolgozószobáját az Artúr mondakör jeleneteivel díszítette, melyhez Morris maga festett növényzetet, madarakat a régi tapéták stílusában. Fokozatosan, bizonyos idő elteltével hímzett falikárpitokkal, ólomüveg ablakokkal, csempékkel, bútorokkal, fém-, és üvegmunkákkal teltek meg a helységek.
William Morris és Janey boldogok voltak ebben a korai időszakban. Két lányuk is itt született.
 
Szakmailag továbbképezte magát a nyersanyagok, megmunkáló technológiák és a köztes anyagok viselkedésében, az erőviszonyok és anyagminőségek megértésében.
 
Gyakori vendégeik voltak Edward Burne-Jones és felesége, Georgina, Rossetti és felesége, Lizzie, [[Philip Webb]], [[Ford Maddox Brown]], Arthur Hughes, Charles Faulkner és nővére, Kate, aki később tervezett is a társaság számára. A költő, Algernon Charles Swinburne, és Janey nővére, Bessy, gyakorlott hímző. Rengeteg étel és bor, jó humor és praktikus viccek voltak állandóan terítéken. Ekkor merült fel komolyabban egy, a magasabb körök számára dolgozó dekoratív művészeti cég megalapításának gondolata. Némi változtatások után ez a [[Morris & Co.]] nevet kapta. Sajnálatos módon ekkorra már el kellett hagyniuk a Vörös Ház épületét, egy praktikusabb hely érdekében.
 
Az egyetlen ház melyhez Morris igazán kötődött [[Kelmscott Manor]] volt, a Temze felső folyásánál. [[1867]]-ben Rossetti újra modellnek kérte Janeyt és intenzív- az ő részéről indiszkrét kapcsolatot kezdett folytatni vele - csodáló portrék festésével és élveteg versek írásában fejeződött ki. Míg Rossetti Kelmscott-ban volt, Morris hosszú utazásokat tett északra, legújabb lelkesedésének, az északi mondáknak hódolva.
 
Rossetti viselkedése elválással végződött. Janeyt gyakran kiközösítették, és William, magát okolva abbéli sikertelenségében, hogy boldoggá tegye szép feleségét, minden energiáját munkájába ölte, aminek folytán nagy reputációra tett szert.
42 ⟶ 39 sor:
A konvencionális megvalósítási módok nem léteztek Morris számára. Hitte, hogy a tárgyak alakját meghatározza anyaguk és funkciójuk. Ennek megfelelően mielőtt elkezdhetett volna egy tervezést meg kellett értenie az anyag megformálásának teljes folyamatát, erővonalait és egyéb tulajdonságait. Elvben azt szerette volna, hogy egy tárgy a készítő és a tárgy közti szoros kapcsolatból alakuljon ki azzal, hogy a készítő saját képzeletének egy részét adja bele a folyamatba. Ezt az érzést a középkori szakembereknél találta meg.<ref>Műv. Lex. 4/476</ref> Ez az esszenciája a későbbi "[[Arts and Crafts]]" mozgalom ismérveinek is.
 
Az 1862-es világkiállításon festett bútorokat és színes üvegmunkákat mutattak be. Morris egyes jeleneteket és kartonokat is tervezett. Kezdetben egyszerűbb ''(Százszorszép)'', később hatásosabb, erőteljesebb mintázatú tapétákat is tervezett ''(Jázmin)''. E munkáiban tudatosan szembehelyezkedve a South Kensington Shool of Design elveivel, arra törekedett, hogy tapétái a természetet pótolják a lakásban . Ezen kívül 1873-tól bútorszöveteket is, 1878-tól szőnyegeket, 1879-től falikárpitokat is tervezett. Esetenként régi kézműves technikákat is felelevenített (pl. növényi alapanyagú t5extilfestékekkel).
 
A mintakészítési stílus, melyet Morris kifejlesztett, nagyban különbözött a viktoriánus korszakból fennmaradtaktól, melyeket a realisztikusan modellezett beállítások és erős színek jellemeztek. Bár Morris a természetet használta inspirációul, nagy lelkesedéssel nyúlt a középkori kéziratokban talált mintákhoz. Gyűjtötte ezeket, valamint a csodált hímzéseket és tapétákat. Jóllehet sokkal többet dolgozott dekoratív elrendezésű lapos sémákkal. Az eperlopó – egyik leghíresebb, és legtovább kedvelten használt mintája, igen speciális, valójában egész mindennapi körülmények között született [[Kelmsott Manor]]ban. Egy nap Morris a [[madarak]]at nézte mint találják meg az ágak közt az eperszemeket. Erős meggyőződése volt, hogy struktúra nélkül tervezésnek nincs értelme. teóriáját a történelmi kárpitok tanulmányozásában alapozta meg. Ekkor készítette el három fő motívumát is. Terveinek kivitelezési időigényessége miatt drágák voltak, de ennek ellenére a 70-es és a 80-as évek elején is vállalkozása jövedelmezőnek bizonyult.
90 ⟶ 87 sor:
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Morris William}}
[[Kategória:Angol írók]]