„Craig Mello” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel) |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor:
{{
|név
|kép
|képméret
|képaláírás
|születési név
|
|
|halál helye
|halál dátuma
|állampolgárság
|házastárs
|élettárs
|szakma
▲|iskolái = [[Brown Egyetem]]<br>[[Harvard Egyetem]]
▲|művésznév =
▲|becenév =
▲|munkái =
▲|díjak = [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvostudományi Nobel-díj]] (2006)
|blog=
▲|aláírás =
▲|weboldala =
▲|IMDb =
▲|PORT.hu =
}}
'''Craig Cameron Mello''' (született [[New Haven (Connecticut)|New Haven]], [[1960]]. [[október 18.]]) amerikai [[Molekuláris biológia|molekuláris biológus]]. 2006-ban [[Andrew Fire]]-ral közösen elnyerte a [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|fiziológiai Nobel-díjat]] az [[RNS-interferencia]] jelenségének felfedezéséért.
== Tanulmányai ==
Craig Mello 1961. október 9-én született a [[connecticut]]i New Haven-ben James és Sally Mello négy gyereke közül a harmadikként. Nagyszülei apai ágon [[azori-szigetek]]i, illetve olasz; anyai ágon skót és angol származásúak voltak. Apja paleontológus volt, aki 1962-ben megszerezte a doktorátusát és a család a [[virginia]]i [[Falls Church]]be költözött, ahol James Mello az USA Geológiai Szolgálatánál kapott állást. Röviddel ezután megkapta a [[Smithsonian Intézet|Smithsonian Természetrajzi Múzeum]] igazgatóhelyettesi pozícióját és [[Fairfax (Virginia)|Fairfaxba]] költöztek. Craig az apja révén megszerette a természetjárást, fosszíliagyűjtést, bár az általános iskolában eléggé rosszul teljesített. A középiskolában érdeklődése még inkább a természettudományok irányába fordult és az érettségi után a [[Brown Egyetem]]en folytatta tanulmányait. Egy, az [[inzulin]] génjének klónozásáról szóló cikk hatására a molekuláris biológia felé fordult és 1982-ban biokémiából szerezte meg [[BSc]] oklevelét. Mesterképzésre a [[Coloradói Egyetem]]re jelentkezett, ahol molekuláris-, sejt- és fejlődésbiológiát tanult.
Egyetemi hallgatóként David Hirsh laboratóriumában kezdett el dolgozni a ''[[Caenorhabditis elegans]]'' fonálféreg genetikájával. Munkatársaival olyan [[mesterséges kromoszóma|mesterséges kromoszómák]] létrehozásán fáradozott, amellyel aztán idegen géneket tudtak volna bevinni a fonálféreg sejtjeibe. Miután Hirsch az iparban talált munkát, Mello a [[Harvard Egyetem]]en folytatta tanulmányait és kutatási témáját, ahol 1990-ben megszerezte PhD fokozatát.
39 ⟶ 35 sor:
Mello a [[seattle]]-i Fred Hutchinson Rákkutató Központban helyezkedett el posztdoktori ösztöndíjjal. Itt a ''C. elegans'' korai egyedfejlődésének szabályozó génjeit kutatta. 1995-től a [[Massachusettsi Egyetem]] orvosi szakán oktatott molekuláris orvostant. Fonálféreggel folytatott kutatásai révén megismerkedett a [[baltimore]]-i Carnegie Intézetben dolgozó [[Andrew Fire]]-rel és közösen elkezdtek kifejleszteni egy olyan módszert, mivel idegen géneket lehetne bevinni a ''C. elegans''-ba.
Mello és Fire a közös munka során felfedezte, hogy ha a genetikai információt nem [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]], hanem kettős szálú [[Ribonukleinsav|RNS]] formájában viszik be a sejtbe, akkor az nemhogy nem fejeződik ki, hanem permanensen megakadályozza, hogy ugyanaz a gén később működni kezdhessen. A jelenséget [[RNS-interferencia|RNS-interferenciának]] nevezték el. A későbbiekben kiderült, hogy a sejteken belül létezik egy mechanizmus (főleg [[vírus]]ok ellen) amely a kettős szálú RNS-t kisebb darabokra vágja, ezeket magába építi és aztán a hasonló RNS-t már egyszálú, [[Hírvivő RNS|mRNS]] formában is lebontja. Mello és Fire a kezdetektől fogva felismerte, hogy a mechanizmust fel lehet használni tetszőleges gének kikapcsolására a sejten belül. Néhány éven belül kiderült, hogy a folyamat emlősök sejtjeiben is működik és kidolgozták a visszafordíthatóságának a módját is.
RNS-interferenciáról írt cikkük 1998-ban jelent meg a ''[[Nature]]''-ben és azonnal nagy feltűnést keltett tudományos körökben. 2002-ben a ''[[Science]]'' magazin az év áttörésének nevezte a felfedezést. 2006-ban Mello és Fire megkapta az az évi fiziológiai Nobel díjat "az RNS-interferencia - kettős szálú RNS általi géncsendesítés - felfedezéséért".
57 ⟶ 53 sor:
==Családja==
Mello 1992-ben feleségül vette Margaret Hunter-t, akitől Melissa lánya született. 1994-ben elváltak. 1998-ban újra megházasodott, Edit Kisst vette feleségül. Lányuk, Victoria 2000-ben született.
== Források ==
| |||