„Bermann Miksa” változatai közötti eltérés

a
{{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név =Bermann Miksa
| kép = Bermann Miksa.jpg
| képméret =262px
| képaláírás = Bermann Miksa
| születési név =
|születési születés helye hely=[[Győr]]
 
|születési születés dátuma dátum=[[1861]]. [[november 1.]]
 
| halál helye = [[Budapest]]
 
| halál dátuma = [[1925]]. [[augusztus 2.]] {{életkor-holt|1861|11|1|1925|8|2}}
| nemzetiség = magyar {{zászló|magyar}}
| házastárs =
| szakma =Gépészmérnök, államvasúti főfelügyelő, feltaláló
| művésznév =
| becenév =
| munkái =a laboratóriumi anyagvizsgálat vezetője, <br>a Révai Nagy Lexikon szerkesztőségének munkatársa<ref>[http://www.kkmk.hu/onszolg/evford/2011/evfordulo_11.htm Évfordulók]</ref>
| szerepei =
|kitüntetései=
| munkái =a laboratóriumi anyagvizsgálat vezetője, <br>a Révai Nagy Lexikon szerkesztőségének munkatársa<ref>[http://www.kkmk.hu/onszolg/evford/2011/evfordulo_11.htm Évfordulók]</ref>
| aláírás =
| díjak =
| hivatalos oldala = <!--http:// nélkül! -->
| kitüntetés =
|blog=
| aláírás =
| IMDb =
| hivatalos oldala = <!--http:// nélkül! -->
| PORT.hu =
| blogja =
}}
| MySpace =
| IMDb =
| PORT.hu =
}}
'''Bermann Miksa''' (egyes külföldi forrásokban ''Max Bermann'' ([[Győr]], [[1861]]. [[november 1.]] – [[Budapest]], [[1925]]. [[augusztus 2.]]) műszaki író, mérnök, államvasúti főfelügyelő, feltaláló. Életének fő műve a laboratóriumi anyagvizsgálat körében a '''szikrapróba alapján történő acélelemzés''' volt.
 
Tanulmányozta az ötvöző anyagok szerepét az [[acél]]ok mechanikai tulajdonságaira- [[Kovácsolás|kovácsolhatóságára]], [[Hegesztés (fémek)|hegeszthetőségére]], szívósságára, [[Rugalmasság (fizika)|rugalmasságára]] - gyakorolt hatásáról. Kísérleteket végzett a helyes edzés feltételeire és az edzés sikerességének gyors ellenőrzését alkalmazta töréspróba alapján. Edzőkemencéi stabil és hordozható kivitelben készültek. A vegyes tüzelésű, szabályozható üzemmódú kemencében az edzésre kerülő munkadarabok nem érintkeztek az égéstermékekkel, így nem oxidálódott a fémfelület. Az edzés után szükséges feszültségmentesítést, a megeresztést is ezekben a kemencékben végezték. Az új típusú hőkezelő kemencét és eljárást főként a kisméretű, vékony falvastagságú öntvények gyártása során használták, hiszen ezek voltak leginkább a törésre hajlamosak. Bermann Miksa munkája elismeréseként két alkalommal is képviselte munkahelyét a Nemzetközi Anyagvizsgáló Egyesület kongresszusain: 1906-ban [[Brüsszel]]ben, majd 1909-ben [[Koppenhága|Koppenhágában]].
=== A hegesztés körében ===
A [[MÁV]]-nál meglévő igen szigorú biztonsági előírások miatt a korábban használatos tűzi hegesztést Bermann nem tartotta megfelelőnek. Így figyelme a hegesztés felé fordult. Ebben a témakörben [[német nyelv]]en több cikket és egy könyvet is publikált. Helyesen ismerte fel, hogy a tökéletlen hegesztésnél az [[Oxidok|oxidrétegek]] gátolják a fémfelületek megfelelő összehegedését, vagyis csak akkor létesül [[kohézió]]s kapcsolat, ha az acélban levő anyagok [[Redoxi reakció|redukálják]] az összehegesztendő felületeket borító oxidréteget, emellett pedig megfelelő nagyságú külső nyomást gyakorolnak a hegesztendő tárgyakra. A legaktívabb redukáló elemek az acélban a [[szilícium]], a [[mangán]], a [[foszfor]] és a [[Szén|karbonból]] keletkező [[szén-monoxid]]. Kísérletei során rájött, hogy a hegesztés sikeressége elősegíthető [[salak]]képzők használatával, amelyek folyós állapotban feloldják a felületen képződő [[Vas-oxid|vasoxidokat]]. A salak kalapálással könnyen eltávolítható, mivel rideg, üvegszerű bevonatot képez. A hegesztés sikerességét csavarópróbákkal ellenőrizte.
 
Bermann az autogénhegesztés, valamint az autogénvágás elméletével és gyakorlatával is foglalkozott.
"A már akkor is széles körben alkalmazott metallográfiai vizsgálatokkal szemben gyorsan elvégezhető, roncsolásmentes, olcsó, különösebb előképzettséget nem igénylő vizsgálati módszert akart kidolgozni a gyártóművek raktáraiban felhalmozódó sokféle vasanyag gyors azonosítása céljából. "Szerszámacél vizsgálataim és a csiszolókorongok összehasonlító kipróbálása céljából végzett kísérleteim közben bukkantam a szikrapróbára" - írja a témára vonatkozó első cikkében 1908-ban. Persze őelőtte is nagyon sokan látták a köszörűkövön szikrázó acél csóváját, mégsem jutott eszébe senkinek, hogy az apró [[tűzijáték]]ból az acél minőségére lehetne következtetni.
 
Az eljárás lényege, hogy a vasanyag csiszolásánál gyorsan forgó koronghoz nyomjuk az acélt, és a csiszolókorong éles kristályszemcséi apró forgácsokat vágnak ki az acélból, melyek fénynyalábok alakjában jelennek meg a szemlélő előtt. A szikrakép előállítása tehát [[forgácsolás|forgácsoló művelettel]] történik. Célszerűen a korong kb. 20 &nbsp;mm vastag, [[korund]] szemcséjű, [[kerámia|keramikus]] kötésű, 60-80-as szemcsenagyságú, és 20-30 20–30&nbsp;m/s [[Körmozgás|kerületi sebességgel]] forog. Az anyagot úgy kell a korongra nyomni, hogy vízszintes szikracsóvát kapjunk. Bermann Miksa a szikrapróbát így határozta meg: {{idézet2|Az ütközés munkája, mely a kiragadott anyagrészecske anyagvonzását legyőzte, egyben súrlódási meleggé alakult, meleget fejlesztett, melyet éles kristályok esetén javarészt az anyagrészecske vesz fel. Ez a meleg a vasrészecskét izzóvá teszi. Ez az izzó vasrészecske a szikra. A kihulló csiszolókristályok szintén tovaröpülnek, de mivel nem izzanak, repülésük nem látható, nem zavarják a vizsgálatot. A szikra útja keletkezésétől eltűnése pillanatáig (amikor izzása megszűnik) a szikrasugár. A szikrasugarak összessége a szikranyaláb. A szikrasugarak hosszúsága 60 mm-től 500 mm-ig terjedhet az anyagminőségtől függően, ezenkívül befolyásolja még a vasrészecske tömege, a csiszolókorong kerületi sebessége és a nyomás nagysága. A korongot elhagyó vasforgácsot hűti ugyan a [[levegő]], oxigénje viszont táplálja az égést. Mivel a melegfejlődés nagyobb mértékű a lehűlésnél, a vasrészecske hőmérséklete folyamatosan emelkedik, fehéren izzik, majd megömlik, explóziós jelenségek keletkeznek, ezekből azután következtetni lehet az ötvözet összetételére.}}
 
==Találmánya==
* [http://npt2000.homeip.net/zs/sz/10551.htm 10551]
* [http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=8036&pIdx=5 Múlt-kor történelmi portál]
* [http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/muszeripar.pdf Mérés- és műszertechnika, automatika, számítástechnika]
 
{{Portál|Zsidóság}}
 
[[Kategória:Magyar gépészmérnökök]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:Technika Magyarországon]]
[[Kategória:Magyar feltalálók]]
 
[[Kategória:Győriek]]
[[Kategória:1861-ben született személyek]]
582 909

szerkesztés