Wikipédia

„Bermann Miksa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név =Bermann Miksa
| kép = Bermann Miksa.jpg
| képméret =262px
| képaláírás = Bermann Miksa
| születési név =
|születési születés helye hely=[[Győr]]
 
|születési születés dátuma dátum=[[1861]]. [[november 1.]]
 
| halál helye = [[Budapest]]
 
| halál dátuma = [[1925]]. [[augusztus 2.]] {{életkor-holt|1861|11|1|1925|8|2}}
| nemzetiség = magyar {{zászló|magyar}}
| házastárs =
| szakma =Gépészmérnök, államvasúti főfelügyelő, feltaláló
| művésznév =
| becenév =
| munkái =a laboratóriumi anyagvizsgálat vezetője, <br>a Révai Nagy Lexikon szerkesztőségének munkatársa<ref>[http://www.kkmk.hu/onszolg/evford/2011/evfordulo_11.htm Évfordulók]</ref>▼
| szerepei =
|kitüntetései=
▲ | munkái =a laboratóriumi anyagvizsgálat vezetője, <br>a Révai Nagy Lexikon szerkesztőségének munkatársa<ref>[http://www.kkmk.hu/onszolg/evford/2011/evfordulo_11.htm Évfordulók]</ref>
| aláírás =▼
| díjak =
| hivatalos oldala = <!--http:// nélkül! -->▼
| kitüntetés =
|blog=
▲ | aláírás =
| IMDb = ▼
▲ | hivatalos oldala = <!--http:// nélkül! -->
| PORT.hu =▼
| blogja =
}} ▼
| MySpace =
▲ | IMDb =
▲ | PORT.hu =
▲}}
'''Bermann Miksa''' (egyes külföldi forrásokban ''Max Bermann'' ([[Győr]], [[1861]]. [[november 1.]] – [[Budapest]], [[1925]]. [[augusztus 2.]]) műszaki író, mérnök, államvasúti főfelügyelő, feltaláló. Életének fő műve a laboratóriumi anyagvizsgálat körében a '''szikrapróba alapján történő acélelemzés''' volt.
 
42 ⟶ 39 sor:
Tanulmányozta az ötvöző anyagok szerepét az [[acél]]ok mechanikai tulajdonságaira- [[Kovácsolás|kovácsolhatóságára]], [[Hegesztés (fémek)|hegeszthetőségére]], szívósságára, [[Rugalmasság (fizika)|rugalmasságára]] - gyakorolt hatásáról. Kísérleteket végzett a helyes edzés feltételeire és az edzés sikerességének gyors ellenőrzését alkalmazta töréspróba alapján. Edzőkemencéi stabil és hordozható kivitelben készültek. A vegyes tüzelésű, szabályozható üzemmódú kemencében az edzésre kerülő munkadarabok nem érintkeztek az égéstermékekkel, így nem oxidálódott a fémfelület. Az edzés után szükséges feszültségmentesítést, a megeresztést is ezekben a kemencékben végezték. Az új típusú hőkezelő kemencét és eljárást főként a kisméretű, vékony falvastagságú öntvények gyártása során használták, hiszen ezek voltak leginkább a törésre hajlamosak. Bermann Miksa munkája elismeréseként két alkalommal is képviselte munkahelyét a Nemzetközi Anyagvizsgáló Egyesület kongresszusain: 1906-ban [[Brüsszel]]ben, majd 1909-ben [[Koppenhága|Koppenhágában]].
=== A hegesztés körében ===
A [[MÁV]]-nál meglévő igen szigorú biztonsági előírások miatt a korábban használatos tűzi hegesztést Bermann nem tartotta megfelelőnek. Így figyelme a hegesztés felé fordult. Ebben a témakörben [[német nyelv]]en több cikket és egy könyvet is publikált. Helyesen ismerte fel, hogy a tökéletlen hegesztésnél az [[Oxidok|oxidrétegek]] gátolják a fémfelületek megfelelő összehegedését, vagyis csak akkor létesül [[kohézió]]s kapcsolat, ha az acélban levő anyagok [[Redoxi reakció|redukálják]] az összehegesztendő felületeket borító oxidréteget, emellett pedig megfelelő nagyságú külső nyomást gyakorolnak a hegesztendő tárgyakra. A legaktívabb redukáló elemek az acélban a [[szilícium]], a [[mangán]], a [[foszfor]] és a [[Szén|karbonból]] keletkező [[szén-monoxid]]. Kísérletei során rájött, hogy a hegesztés sikeressége elősegíthető [[salak]]képzők használatával, amelyek folyós állapotban feloldják a felületen képződő [[Vas-oxid|vasoxidokat]]. A salak kalapálással könnyen eltávolítható, mivel rideg, üvegszerű bevonatot képez. A hegesztés sikerességét csavarópróbákkal ellenőrizte.
 
Bermann az autogénhegesztés, valamint az autogénvágás elméletével és gyakorlatával is foglalkozott.
49 ⟶ 46 sor:
"A már akkor is széles körben alkalmazott metallográfiai vizsgálatokkal szemben gyorsan elvégezhető, roncsolásmentes, olcsó, különösebb előképzettséget nem igénylő vizsgálati módszert akart kidolgozni a gyártóművek raktáraiban felhalmozódó sokféle vasanyag gyors azonosítása céljából. "Szerszámacél vizsgálataim és a csiszolókorongok összehasonlító kipróbálása céljából végzett kísérleteim közben bukkantam a szikrapróbára" - írja a témára vonatkozó első cikkében 1908-ban. Persze őelőtte is nagyon sokan látták a köszörűkövön szikrázó acél csóváját, mégsem jutott eszébe senkinek, hogy az apró [[tűzijáték]]ból az acél minőségére lehetne következtetni.
 
Az eljárás lényege, hogy a vasanyag csiszolásánál gyorsan forgó koronghoz nyomjuk az acélt, és a csiszolókorong éles kristályszemcséi apró forgácsokat vágnak ki az acélból, melyek fénynyalábok alakjában jelennek meg a szemlélő előtt. A szikrakép előállítása tehát [[forgácsolás|forgácsoló művelettel]] történik. Célszerűen a korong kb. 20 &nbsp;mm vastag, [[korund]] szemcséjű, [[kerámia|keramikus]] kötésű, 60-80-as szemcsenagyságú, és 20-30 20–30&nbsp;m/s [[Körmozgás|kerületi sebességgel]] forog. Az anyagot úgy kell a korongra nyomni, hogy vízszintes szikracsóvát kapjunk. Bermann Miksa a szikrapróbát így határozta meg: {{idézet2|Az ütközés munkája, mely a kiragadott anyagrészecske anyagvonzását legyőzte, egyben súrlódási meleggé alakult, meleget fejlesztett, melyet éles kristályok esetén javarészt az anyagrészecske vesz fel. Ez a meleg a vasrészecskét izzóvá teszi. Ez az izzó vasrészecske a szikra. A kihulló csiszolókristályok szintén tovaröpülnek, de mivel nem izzanak, repülésük nem látható, nem zavarják a vizsgálatot. A szikra útja keletkezésétől eltűnése pillanatáig (amikor izzása megszűnik) a szikrasugár. A szikrasugarak összessége a szikranyaláb. A szikrasugarak hosszúsága 60 mm-től 500 mm-ig terjedhet az anyagminőségtől függően, ezenkívül befolyásolja még a vasrészecske tömege, a csiszolókorong kerületi sebessége és a nyomás nagysága. A korongot elhagyó vasforgácsot hűti ugyan a [[levegő]], oxigénje viszont táplálja az égést. Mivel a melegfejlődés nagyobb mértékű a lehűlésnél, a vasrészecske hőmérséklete folyamatosan emelkedik, fehéren izzik, majd megömlik, explóziós jelenségek keletkeznek, ezekből azután következtetni lehet az ötvözet összetételére.}}
 
==Találmánya==
80 ⟶ 77 sor:
* [http://npt2000.homeip.net/zs/sz/10551.htm 10551]
* [http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=8036&pIdx=5 Múlt-kor történelmi portál]
* [http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/muszeripar.pdf Mérés- és műszertechnika, automatika, számítástechnika]
 
{{Portál|Zsidóság}}
 
[[Kategória:Magyar gépészmérnökök]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
88 ⟶ 86 sor:
[[Kategória:Technika Magyarországon]]
[[Kategória:Magyar feltalálók]]
 
[[Kategória:Győriek]]
[[Kategória:1861-ben született személyek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bermann_Miksa”