„Achát” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 81.182.152.2 (vita) szerkesztéséről JSoos szerkesztésére Címkék: Visszaállítás Visszavonás |
Kiegészítés |
||
13. sor:
== Eredete és története ==
Az ásvány neve a [[szicília]]i Achates (görögül Αχατης) folyó nevéből származik, ahol [[Caius Plinius Secundus|Plinius]] szerint először találták meg.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=}}</ref><ref>{{CitWeb|url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-okori-lexikon-CA894/a-CA8D2/achates-CA90F/|tit=Achates|work=Ókori lexikon (Archanum kézikönyvtár)}}</ref>
== Tulajdonságai ==
32 ⟶ 33 sor:
== Képződése ==
Az achát [[szilícium]]ban gazdag [[Hidrotermális szakasz|hidrotermális]] oldatokból képződik, és [[Magmás kőzetek|magmás]] vagy [[üledékes kőzetek]] belsejében található. Az achátnak számtalan változata van, amelyek színükben vagy szennyezőanyag-tartalmukban különböznek egymástól. A mexikói tűzachát a [[vasoxid]]nak köszönhetően vörös alapon aranyszínűen irizál. A tájképachát természetes zárványai tájképszerű látványt nyújtanak. A mohaachátban a [[vas]] és a [[mangán]] jelenlétének köszönhetően ágszerű (dendrites) zárványok láthatók. Az erődachátban a csíkok szöget zárnak be, és olyan formát alkotnak, mint egy erőd alaprajza.
== Jegyzetek ==
<references/>
{{csonk-dátum|csonk-geológia|2006 márciusából}}
| |||