„Asztalitenisz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
== Felszerelés ==
Az asztalitenisz-öltözet: sportcipő, rövidnadrág (combközépig érő), póló (NEM fehér). A különböző asztalitenisz cégek különböző típusú felszereléseket gyártanak. Legnépszerűbb márkák: Stiga, JOOLA, Butterfly, Tibhar, Donic, Nittaku, DHS.
A többi felszerelés adja meg a játék minőségének nagyobb részét: asztal, háló, ütő, labda.
== Története ==
A pingpong hosszú múltra tekint vissza, egyes források szerint a korabeli Európában már a 12. században ismertek és játszottak egy, a mai asztaliteniszhez nagyon hasonló játékot.
A sportág mai formájában a 19. században jelent meg [[Egyesült Királyság|Angliában]], ahol eleinte szabadidős szórakozásnak, úriemberekhez méltó testmozgásnak számított.
A huszadik század elejére a „pingpong” komoly népszerűséget ért el egész [[Európa|Európában]], és ekkorra ismertté vált [[Ázsia|Ázsiában]], elsősorban [[Dél-Korea|Koreában]], [[Japán]]ban és [[Kína|Kínában]] is. A sportág elterjedésével párhuzamosan erősödött meg az asztalitenisz versenysport jellege is. Egységesítették a szabályokat, bevezették a 21 pontig tartó szetteket, és az öt pontig tartó szervacserét. Ebben az időben alakultak meg az első sportklubok, és nemzeti szakszövetségek is.
19. sor:
Az 50-es, 60-as években ázsiai fölény volt kialakulóban, a japánok, majd a kínaiak léptek előtérbe, csak a [[svédek]] tudták megszorongatni őket, majd később a sportág „tanítómesterei”, a magyarok Aranycsapata is feliratkozott.
A magyar aranycsapat, vagyis az [[1979]]-ben a [[phenjan]]i
Napjainkban teljes a [[kína]]i (Zhang Jike, Grand Slam győztes, Ma Long Grand Slam győztes, Fang Bo) dominancia, csak néhány [[európa]]i (a német Timo Boll, a fehérorosz [[Vlagyimir Szamszonov]] és a dán [[Michael Maze]]) képes megszorítani őket, illetve [[Dél-Korea]] csapata.
27. sor:
Népszerűsége ellenére a pingpong sokáig nem szerepelt az [[Olimpiai játékok|olimpiák]] műsorán, csak 1988-ban, [[Szöul]]ban vették fel a hivatalos listára.
A [[2000. évi nyári olimpiai játékok]] után a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (International Table Tennis Federation – ITTF) néhány fontos szabálymódosítást fogadott el a sportág népszerűségének növelése érdekében. 2000 októberétől az addig 38 mm átmérőjű labdát 40 mm-esre növelték, hogy a televízió közvetítéseken a labda jobban látható legyen, s ezzel a nézők számára élvezhetőbbé váljon a játék. 2001. szeptember elsejétől az ITTF által rendezett eseményeken bevezették a 11 pontos játszmákat, így a mérkőzések gyorsabbá és izgalmasabbá váltak.<ref>{{cite web|url=http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_asztalitenisz/szabalymodositas.htm|title=Asztalitenisz Szabálymódosítások|author=|publisher=magyar.sport.hu|date=|accessdate=2017-11-11|language=hu}}</ref>
== Szabályok ==
58 ⟶ 57 sor:
[[Veres Péter (író)|Veres Péter]] ''Almáskert'' című elbeszélésében írja: „Hol az egyik hivatalnokot, hol a másikat hívja ping-pongozni, már kis kört is szervezett belőlük, mert azt hirdeti, hogy az irodák ülő munkásainak a test-lelki »erőnlét«-hez – a kondícióhoz – nélkülözhetetlen a ping-pongozás és még az aranyér ellen is az a legjobb védelem.”
[[Esterházy Péter]] ''Termelési-regény''ében a mester [[Gina Lollobrigida|
== Források ==
| |||