„Északi hadjárat (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Előzmények: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
||
5. sor:
== Előzmények ==
{{Lásd|1919-es magyar–román háború}}
A [[Vix-jegyzék|Vix]]- és [[Smuts-jegyzék]] visszautasításának negatív következményei hamar érezhetővé váltak. [[Április 16.|Április 16]]-án a [[román hadsereg]] előrenyomult a [[Tisza]] vonaláig. 1919. április 27-én a csehszlovák csapatok is átlépték a demarkációs vonalat, és május 2-án, Angione olasz ezredes vezetésével elfoglalták Miskolcot. A Vörös Hadsereg május 9-én indította meg ellentámadását, és május 20-án foglalták vissza Miskolcot, majd [[Kassa|Kassát]] és [[Csap (település)|Csap]]-[[Munkács]] térségét is. Megmozdult az [[antant]]. A csehszlovákok a kudarc miatt az olasz vezetést okolták, ezért [[Luigi
A [[Forradalmi Kormányzótanács|tanácskormány]] így végveszélybe jutott, s fel kellett ismernie, itt már nem pusztán a magyar határokról, hanem saját létéről van szó. Ha nem védekezik teljes erővel, megbukik a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|tanácshatalom]]. Ezért belső viták után úgy döntött, nem mond le, hanem mégis vállalja az ország védelmét. A [[honvédelem]] felvállalása sikert hozott. Tízezrek jelentkeztek katonának, a hadsereg létszáma megháromszorozódott. A tisztikar zöme is a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|tanácshatalom]] mellé állt. Tehetséges parancsnokok is akadtak, mint [[Stromfeld Aurél]] vezérkari [[ezredes]] és [[Tombor Jenő]] vezérkari főnök, akik kidolgozták a későbbi északi hadjárat tervét.
| |||